Nincs kegyelem: százszámra viszik el az embereket

Publikálás dátuma
2019.08.11. 18:34

Fotó: STRINGER / Anadolu Agency
Nem csillapodnak a tiltakozó megmozdulások amiatt, hogy ellenzékieket nem engednek indulni az orosz fővárosi önkormányzati választáson.
A legutóbbi hétvégi tüntetéseken Moszkva belvárosában 146, más szolidaritási megmozdulásokon 99 főt vettek őrizetbe. Az orosz fővárosban július 14. óta minden szombaton demonstrációkat szerveznek a fővárosi képviselő-testület szeptemberi megválasztásából kizárt ellenzéki jelöltaspiránsok és a mögöttük álló szervezetek. A hivatalos adatok szerint a két legutóbbi, nem engedélyezett megmozduláson összesen mintegy 1700 embert őrizetbe vettek, 11 gyanúsított ellen tömeges rendbontás címén büntető eljárás indult, több tucatnyi tüntetőt elzárásra ítéltek, több százra pedig pénzbírságot róttak ki. A rendőrök még a legutóbbi tüntetést közvetlenül megelőzően őrizetbe vették Ljubov Szobolt, az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus által létrehozott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa jogászát. Szobol egyike annak az 57 független képviselő-aspiránsnak, akinek a regisztrálását az illetékes hatóságok elutasították a szeptember 8-án esedékes moszkvai képviselő-testületi választásokra, a támogató aláírások egy részének meghamisítását állítva.  Az érintettek szerint a Kreml utasítására, központilag irányítva rekesztették ki őket a demokratikus folyamatból, emiatt tiltakoznak szombatonként az utcán, követőikkel együtt. Szobol a Twitteren élőben közvetítette saját őrizetbe vételét. A közel két és fél perces videón azt mondta: a hatóságok meg akarják akadályozni, hogy eljusson a tüntetésre. Közölte, hogy nem adja fel, és folytatni fogja a politikai tevékenységet, nem fogják őt megfélemlíteni. A felvétel végén látható volt, amint a rohamrendőrök betörik lakása ajtaját, és berontanak a szobába. Most egyébként a helyzet az orosz fővárosban annyiban eltért az előző szombatoktól, hogy hatósági engedély is volt a demonstrációra, azt az engedélyezett helyszínen meg is tartották, és a hivatalos tájékoztatás szerint ott nem történt rendbontás. A rendőrség szerint mintegy 20 ezer, a civil szervezők szerint több mint 47 ezer ember gyűlt össze. A polgármesteri hivatal azonban előre közölte, hogy a rendezvényt a szervezők szándékával ellentétben nem lehet koncerttel egybekötni, mert azt egy hónappal előbb be kellett volna jelenteni. Emberi jogi szempontból ugyanakkor felettébb aggályos, ha a hatóságok önkényesen állapítják meg, mi számít engedélyezett demonstráción való részvételnek, illetve nem engedélyezett utcai rendbontásnak – állapítják meg elemzők.

Újabb ukrán katona halt meg

Egy ukrán katona életét vesztette, társa pedig megsebesült szombaton a Donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében kiújult harcokban – közölték Kijevben. Az ukrán fél megfogalmazása szerint az "orosz fegyveres alakulatok és zsoldosaik" 13-szor sértették meg szombaton a tűzszünetet, akna- és gránátvetőket is bevetve. A donyecki szakadárok hírügynöksége viszont arról számolt be vasárnap, hogy az előző 24 órában az ukránok 9 alkalommal sértették meg a tűzszünetet, amikor lakott területeket lőttek.   

Témák
Oroszország

Őserdőháború: a németek torolnak, közben a brazil elnök a kakálásról beszél

Publikálás dátuma
2019.08.11. 18:17
Ceremony of greetings to newly promoted General Officers
Fotó: Mateus Bonomi / AFP
A szélsőjobboldali elnök igazi idióta - vagy legalábbis úgy viselkedik.
A német kormány befagyasztja a brazil erdőket és a faji sokszínűséget védő projektek támogatását a fokozódó fakitermelés miatt. A Tagesspiegel című német lap szerint első lépésben mintegy 35 millió eurós (11,4 milliárd forintos) összegről van szó. Az úgynevezett Amazon Fund keretében Norvégiától, Németországtól és más országok civil szervezeteitől több százmillió euró érkezik évente az Amazonas és környéke védelmére. A német kormány az alapba eddig 55 millió eurót fizetett be, Norvégia 8 milliárd koronát (260 milliárd forintot). A pénzzel az alap az esőerdők kitermelését akarja megállítani, az újraerdősítést finanszírozni és az őslakos népeket támogatni. Legutóbb az új brazil elnök, Jair Bolsonaro azon terve keltett felháborodást, hogy a pénzt a földművesek kártérítésére is használják. "A brazil kormány politikája miatt kétségessé válik, megvalósulhat-e az erdőirtási arányok következetes csökkenése" - idézi Svenja Schulze német környezetvédelmi minisztert a lap. A minisztérium szerint felül kell vizsgálni Németország további szerepét az Amazon Fundban. Az alap 2008-as létrehozása óta a befizetéseknek köszönhetően a fakitermelés és erdőirtás mértékét jelző számok jelentősen visszaestek, az új brazil elnök, Jair Bolsonaro hivatalba lépése óta azonban a trend megfordult, az új elnök pedig a "Brazília belső ügyeibe való beavatkozást" is kritizálta. Bár Bolsonaro kormánya a párizsi klímaegyezmény keretében arra kötelezte magát, hogy 2030-ra nullára csökkenti az illegális fakitermelés mértékét és nagy kiterjedésű erdősítési tevékenységet folytat, a valóság egészen más. Bolsonaro egyik legnagyobb támogatója a mezőgazdasági lobbi. Az elnök nem jelöl ki újabb természetvédelmi területeket, további erdőirtásokra ad engedélyt, és erőteljesebb mértékben kívánja hasznosítani az Amazonas régióját. Júliusban a fakitermelés mértéke az egy évvel korábbihoz képest 278 százalékkal emelkedett. Az Amazonas-régió nagy területeit használják haszonállatok tenyésztésére és takarmánynövények termesztésére. Az elmúlt 50 évben az esőerdő 17 százaléka tűnt el. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben a veszteség mértéke eléri a 20-25 százalékot, a Föld zöld tüdeje hatalmas szavannává változhat. Bolsonaro elnök pedig azt találta mondani, hogy amikor egy újságíró megkérdezte tőle: mégis hogyan egyeztethető össze a mezőgazdasági területek növelése a környezetvédelemmel, hogy "Elég kicsit kevesebbet enni. Ön a környezetszennyezésről beszél. Elég lenne csak minden második nap kakálni. Az jobb lesz az egész világnak".

Putyin állama meg akarja fenyíteni a Google-t, hogy ne "reklámozzon" ellenzéki eseményeket

Publikálás dátuma
2019.08.11. 16:43

Fotó: Alexander Vilf / AFP
Oroszország a belügyeibe való beleszólásnak tekinti, ha a világcég nem reagál.
Az orosz médiahatóság, a Roszkomnazor felszólította a Google-t, hogy a továbbiakban ne reklámozzon "illegális eseményeket" a YouTube videómegosztó platformon, írja a hvg.hu. A Roszkomnazor szerint Oroszország a belügyeibe való ellenséges beavatkozásnak fogja tekinteni, ha a Google nem reagál a felszólításra. Moszkvában július 14. óta minden szombaton tüntetések voltak, amelyeket a fővárosi képviselő-testület szeptemberi megválasztásából kizárt ellenzéki jelöltaspiránsok szerveztek. A hivatalos adatok szerint a két legutóbbi, nem engedélyezett megmozduláson mintegy 1700 embert őrizetbe vettek, 11 gyanúsított ellen tömeges rendbontás címén büntetőeljárás indult, többtucatnyi tüntetőt elzárásra ítéltek, több százra pedig pénzbírságot róttak ki.
Szerző
Témák
google Moszkva