Szabad szemmel – Egyre több fenyegetéssel néz szembe az EU

Publikálás dátuma
2019.08.12. 06:18

Nemzetközi sajtószemle, 2019. augusztus 12.
FT A kommentár arra figyelmeztet, hogy egyre több fenyegetéssel néz szembe az EU, ideértve a gazdasági visszaesést, a valutaháborút, az autóiparban jelentkező technológiai sokkot, a megállapodás nélküli brit kilépést, valamint az olasz politikai válságot. Ráadásul hiába ígér a megválasztott bizottsági elnök konferenciát Európa jövőjéről, az elemzés úgy véli, ott aligha néznek érdemben szembe az elmúlt 10 év démonjaival és mindazzal, ami félrement. Ahhoz ugyanis előbb el kellene fogadni, hogy jó pár dolog nem sikeredett. Ugyanakkor például az eurozóna kapcsán a kilépés híveinek fel kell tenniük a kérdést, mennyire teljesítenek jobban a nehéz helyzetben lévő nem EU-gazdaságok? Vagy hogy nagyobb növekedést és foglalkoztatást tudna-e felmutatni az olasz kormány, ha megszabadulna a közös költségvetési szabályoktól? Halálos fenyegetést jelent az unió számára, hogy egy sor ésszerű, nem ideológiai alapú ellenérv merült fel vele szemben, és maga is vétkes abban, hogy ehhez kialakulhattak a feltételek. Az eurozóna eredendő bűne a költségvetési előírások rendszere, illetve a stabilitási és növekedési paktum. Ugyanis mindkettő növelte a belső megosztottságot, elbátortalanította a befektetéseket, és cikluserősítő hatást fejtett ki gazdasági apály idején. Ilyenformán az igazi veszélyt nem Salvini jelenti az integráció számára, hanem a választók hada, akik a tények láttán meggondolják magukat, nem úgy, mint az EU.
Daily Telegraph A konzervatív lap a fasizmus örökösének nevezi a szélsőjobbos Olaszország Testvérei pártot, amelynek komoly esélyei vannak, hogy választás esetén bekerüljön a kormányba. Vezére igen nagyra becsüli Le Pent és Orbánt. A magyar miniszterelnök nem győzi dicsérni, amiért az az „európai keresztény identitást védelmezi és nemet mond az erőltetett iszlamizálódásra”. Azt külön említeni sem kell, hogy Georgia Meloni mennyire oda van Mussoliniért és a fasizmusért. Az Eurasia Csoport kockázatelemző egyik szakértője úgy helyezi el a pártot a politikai palettán, hogy az meglehetősen messze van a jobboldaltól, de a szélsőjobb elfogadható, intézményes arcát jelenti. Nem akarja bedönteni az egész rendszert és nem támogat nyíltan tekintélyelvű intézkedéseket. Mindenesetre a belső káosz láttán dörzsöli a tenyerét az Olaszország Testvérei, amely nacionalista, mélyen EU-ellenes és jobbosságban még a Ligán is túltesz, pedig az azzal tarolt a közvélemény kutatásokban, hogy lezáratta a kikötőket a menekülteket szállító mentőhajók előtt. Meloni azt állítja, ha összefognának a Ligával, akkor végre tudják hajtani azokat a politikailag inkorrekt reformokat, amelyek kellenek az országnak, ideértve az állami kiadások nagyarányú megnövelését. Együtt különben legyőzhetetlenek lehetnének, éspedig úgy, hogy a koalícióban helyet kapnának a fasizmussal lezajlott rettenetes kísérlet örökösei.
Guardian A lap számba veszi a világban emelt határkerítéseket, kiemelve, hogy azoknak brutális erejük van. A felsorolásból Magyarország sem maradhat ki: a cikk rámutat, hogy az unió hiába tiltakozott, mármint hogy minden tagállamnak kötelessége a menedékkérők számbavétele és áttelepítése, az Orbán-kormány nem volt hajlandó együttműködni, de arra sem, hogy lebontsa a határzárat. Ehelyett 400 millió eurós számlát küldött Brüsszelnek, azt állítva, hogy az az építés költségeinek a felét tartalmazza. Az unió azonban nem fizetett. A jobbos miniszterelnök egyúttal etnikai homogenitást hirdetett, mondván, hogy anélkül nincs gazdasági jólét. Akárcsak Trump, Orbán is kifejezetten mérgező és reakciós nemzeti identitás-felfogásra alapoz.
Economist Közép- és Kelet-Európában a szocializmus bukásával új élet nyílt az egyházak számára, ám azok meglepően kelletlenek, amikor a szabadság 30. évfordulóján egykori ellenfelüket, a marxizmust kell megbélyegezni. Inkább új célpontokat találtak maguknak. Lengyelországban a papság egy része a meleg ideológiát tekinti napjaink egyik legszörnyűbb betegségének. Az orosz ortodoxok feje szintén sokat nyilatkozik a nemiség kérdéseiben, de legutóbb a digitális technológia, a mesterséges intelligencia ellen kelt ki. A kommunizmusról azonban nem szólt egy szót sem. Akárcsak a román ortodox egyház, noha annak idején jó pár vezetőjének és hívének rettenetes sors jutott osztályrészül. A térségre általában jellemző, hogy a mai egyházi vezetők kapcsolódnak azokhoz, akik egykor modus vivendit alakítottak ki a kommunizmussal, így élték túl a rendszert. Hogy a papság mennyire működött együtt az akkori rezsimekkel, arról sok helyen szinte semmit sem tudni. A románoknál például soha nem nyitották meg ezeket az aktákat. Az oroszoknál mindezt csak tetézi, hogy Putyin bevonta a játszmába az ortodox vezetést, amely ugyanazt szajkózza, mint a kormány: erős és geopolitikailag magabiztos Oroszországra van szükség. Akkor pedig már nem annyira érdekesek a kommunista idők üldözései. Mindez segít megérteni, hogy 3 évtized elteltével miért marad el még mindig az előző időszak erkölcsi és spirituális elemzése. Csak éppen ameddig nem tisztázzák a múlt kórjait, addig nem lehet megvitatni a jövő útját.  
Szerző

A börtönőrök figyelmetlensége miatt végezhetett magával a szexuális zaklatással vádolt milliárdos

Publikálás dátuma
2019.08.11. 20:29

Fotó: STEPHANIE KEITH / AFP
Legalábbis a New York Times így tudja.
Harminc percenként ellenőrizniük kellett volna Jeffrey Epstein állapotát a börtönben az őröknek, ezt azonban nem tették meg azon az estén, ami után holtan találták cellájában, írja a New York Timesra hivatkozva a hvg.hu. Ráadásul Epstein cellatársát korábban áthelyezték, így a férfi egyedül maradt a cellájában, amit nem lett volna szabad megtenni, mivel mindössze két héttel korábban ért véget az öngyilkossági kísérlet miatti szigorúbb megfigyelése.  Epstein halála után összeesküvés-elméketek árasztották el az internetet, amelyek szerint a férfi nem öngyilkos lett, hanem megölték, hogy ne tudjon kellemetlen (esetleg büntetőjogi felelősséget felvető) helyzetbe hozni másokat. Az amerikai milliárdos ellen több tucat kiskorú lány sérelmére elkövetett emberkereskedelem és ennek érdekében végrehajtott összeesküvés kétrendbeli bűncselekménye miatt emeltek vádat júliusban. A vádirat szerint Epstein 2002 és 2005 között emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatot működtetett, amelynek szándékosan kiskorú lányokat, köztük 14 esztendős gyermekeket csalt New York-i lakásába és a floridai Palm Beachen lévő villájába, illetve "közvetített ki", továbbá ő maga is szexuálisan zaklatta őket. Több száz dollárt fizetett áldozatainak, miközben tudatában volt annak is, hogy kiskorúak. Néhányuknak külön fizetett azért, hogy más kislányokat csábítsanak a bűnöző hálózathoz. A milliárdos azt követően lett öngyilkos, hogy a New York-i ügyészi hivatal pénteken mintegy kétezer oldalnyi bírósági dokumentumot hozott nyilvánosságra, s ezekből a többi között kiderült: Epstein egyik áldozata, a jelenleg 33 éves Virginia Robert Giuffré már 2015-ben feljelentést tett szexuális zaklatásért és kényszerítésért Epstein és barátnője, Ghislaine Maxwell - a néhai sajtómágnás Robert Maxwell lánya - ellen. A nyilvánosságra került tanúvallomás szerint Epstein szexuális szolgáltatásokra kényszerítette Giuffrét két befolyásos demokrata párti politikussal is.
Szerző

Bugár Béla szerint a nacionalista és korrupt Meciar óta nem volt ilyen rossz a szlovák parlament

Publikálás dátuma
2019.08.11. 19:55
Vladimir Meciar
Fotó: Christoph Thanei /
A szlovákiai magyaroknak fogalmuk sincs, mi lenne, ha a két, őket képviselő párt összeolvadna.
„Vladimír Meciar miniszterelnöksége óta ez a legrosszabb parlament” – hangoztatta Bugár Béla, a Híd-Most elnöke a szlovák állami hírügynökségnek, a TASR-nek adott interjújában. A törvényhozás alelnöke szerint rendre néhány képviselő mondja meg, ki ellen indítsanak eljárást, kit tartóztassanak le, ők határozzák meg, ki bűnös, és ki nem. A Híd elnöke szerint ez komoly feszültségeket okoz a mindennapi politizálásban. Úgy vélte azonban, egyes törvényjavaslatok benyújtása is problematikus. Populista módon intézik az ügyeket, vagy ahogy Bugár fogalmazott, „ a szavazók megnyerése a cél”. Példaként említette az abortusztörvény módosítását, amelyet – mint mondta – komoly szakmai vitának kellett volna megelőznie. A Híd-Most rosszul áll a közvélemény-kutatásokban. A hárompárti koalíció legkisebb tagja a Focus iroda legutóbbi felmérése szerint öt százalékon áll, éppen csak átlépné a parlamenti küszöböt. Ezen felmérés szerint összesen tíz politikai erő kerülne be a Nemzeti Tanácsnak nevezett törvényhozásba. Bugárék a három százalékon álló Magyar Közösség Pártjával tárgyalnak az esetleges választási együttműködésről, ám egy másik Focus-felmérés szerint ha sikerülne is megállapodniuk, ez még nem jelentené azt, hogy összeadódna a támogatottságuk, és összességében nyolc százalékot szereznének. Mint az Új Szó által ismertetett felmérésből kiderül, a Híd szavazóinak 67,8 százaléka, az MKP választóinak pedig a 68,5 százaléka támogatja a két párt közös indulását. Mindkét politikai erő táborában lennének azonban olyanok, akik közös lista esetén nem mennének szavazni, vagy inkább szlovák pártot választanának. A Híd táborának 2,5 százaléka, az MKP szavazóinak 8,9 százaléka vándorolna más szlovákiai magyar párthoz. A Híd és az MKP közös listaállítása esetén Bugár Béla pártjának támogatói közül 2,5 voksolna szlovák tömörülésre, 12,6 százalék pedig nem járulna az urnákhoz. Menyhárt József pártjának táborából közös lista esetén 4,8 százalék voksolna szlovák pártra, 8,9 százalék pedig nem venne részt a választáson. A felmérés ugyanakkor azt is kimutatja, hogy a két párt összefogása esetén megnőne a bizonytalanok aránya. Martin Slosiarik, a Focus igazgatója szerint a két párt közös listaállítása esetén a Híd és az MKP törzsszavazói között azért növekedhet a bizonytalanok aránya, mert semmit nem lehet tudni arról, mi lenne a két párt esetleges megállapodásának tartalma.