A börtönőrök figyelmetlensége miatt végezhetett magával a szexuális zaklatással vádolt milliárdos

Publikálás dátuma
2019.08.11. 20:29

Fotó: STEPHANIE KEITH / AFP
Legalábbis a New York Times így tudja.
Harminc percenként ellenőrizniük kellett volna Jeffrey Epstein állapotát a börtönben az őröknek, ezt azonban nem tették meg azon az estén, ami után holtan találták cellájában, írja a New York Timesra hivatkozva a hvg.hu. Ráadásul Epstein cellatársát korábban áthelyezték, így a férfi egyedül maradt a cellájában, amit nem lett volna szabad megtenni, mivel mindössze két héttel korábban ért véget az öngyilkossági kísérlet miatti szigorúbb megfigyelése.  Epstein halála után összeesküvés-elméketek árasztották el az internetet, amelyek szerint a férfi nem öngyilkos lett, hanem megölték, hogy ne tudjon kellemetlen (esetleg büntetőjogi felelősséget felvető) helyzetbe hozni másokat. Az amerikai milliárdos ellen több tucat kiskorú lány sérelmére elkövetett emberkereskedelem és ennek érdekében végrehajtott összeesküvés kétrendbeli bűncselekménye miatt emeltek vádat júliusban. A vádirat szerint Epstein 2002 és 2005 között emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatot működtetett, amelynek szándékosan kiskorú lányokat, köztük 14 esztendős gyermekeket csalt New York-i lakásába és a floridai Palm Beachen lévő villájába, illetve "közvetített ki", továbbá ő maga is szexuálisan zaklatta őket. Több száz dollárt fizetett áldozatainak, miközben tudatában volt annak is, hogy kiskorúak. Néhányuknak külön fizetett azért, hogy más kislányokat csábítsanak a bűnöző hálózathoz. A milliárdos azt követően lett öngyilkos, hogy a New York-i ügyészi hivatal pénteken mintegy kétezer oldalnyi bírósági dokumentumot hozott nyilvánosságra, s ezekből a többi között kiderült: Epstein egyik áldozata, a jelenleg 33 éves Virginia Robert Giuffré már 2015-ben feljelentést tett szexuális zaklatásért és kényszerítésért Epstein és barátnője, Ghislaine Maxwell - a néhai sajtómágnás Robert Maxwell lánya - ellen. A nyilvánosságra került tanúvallomás szerint Epstein szexuális szolgáltatásokra kényszerítette Giuffrét két befolyásos demokrata párti politikussal is.
Szerző

Bugár Béla szerint a nacionalista és korrupt Meciar óta nem volt ilyen rossz a szlovák parlament

Publikálás dátuma
2019.08.11. 19:55
Vladimir Meciar
Fotó: Christoph Thanei /
A szlovákiai magyaroknak fogalmuk sincs, mi lenne, ha a két, őket képviselő párt összeolvadna.
„Vladimír Meciar miniszterelnöksége óta ez a legrosszabb parlament” – hangoztatta Bugár Béla, a Híd-Most elnöke a szlovák állami hírügynökségnek, a TASR-nek adott interjújában. A törvényhozás alelnöke szerint rendre néhány képviselő mondja meg, ki ellen indítsanak eljárást, kit tartóztassanak le, ők határozzák meg, ki bűnös, és ki nem. A Híd elnöke szerint ez komoly feszültségeket okoz a mindennapi politizálásban. Úgy vélte azonban, egyes törvényjavaslatok benyújtása is problematikus. Populista módon intézik az ügyeket, vagy ahogy Bugár fogalmazott, „ a szavazók megnyerése a cél”. Példaként említette az abortusztörvény módosítását, amelyet – mint mondta – komoly szakmai vitának kellett volna megelőznie. A Híd-Most rosszul áll a közvélemény-kutatásokban. A hárompárti koalíció legkisebb tagja a Focus iroda legutóbbi felmérése szerint öt százalékon áll, éppen csak átlépné a parlamenti küszöböt. Ezen felmérés szerint összesen tíz politikai erő kerülne be a Nemzeti Tanácsnak nevezett törvényhozásba. Bugárék a három százalékon álló Magyar Közösség Pártjával tárgyalnak az esetleges választási együttműködésről, ám egy másik Focus-felmérés szerint ha sikerülne is megállapodniuk, ez még nem jelentené azt, hogy összeadódna a támogatottságuk, és összességében nyolc százalékot szereznének. Mint az Új Szó által ismertetett felmérésből kiderül, a Híd szavazóinak 67,8 százaléka, az MKP választóinak pedig a 68,5 százaléka támogatja a két párt közös indulását. Mindkét politikai erő táborában lennének azonban olyanok, akik közös lista esetén nem mennének szavazni, vagy inkább szlovák pártot választanának. A Híd táborának 2,5 százaléka, az MKP szavazóinak 8,9 százaléka vándorolna más szlovákiai magyar párthoz. A Híd és az MKP közös listaállítása esetén Bugár Béla pártjának támogatói közül 2,5 voksolna szlovák tömörülésre, 12,6 százalék pedig nem járulna az urnákhoz. Menyhárt József pártjának táborából közös lista esetén 4,8 százalék voksolna szlovák pártra, 8,9 százalék pedig nem venne részt a választáson. A felmérés ugyanakkor azt is kimutatja, hogy a két párt összefogása esetén megnőne a bizonytalanok aránya. Martin Slosiarik, a Focus igazgatója szerint a két párt közös listaállítása esetén a Híd és az MKP törzsszavazói között azért növekedhet a bizonytalanok aránya, mert semmit nem lehet tudni arról, mi lenne a két párt esetleges megállapodásának tartalma.

A nácikkal vetette össze a pápa a populistákat

Publikálás dátuma
2019.08.11. 19:04

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Szokatlanul élesen bírálta Ferenc a nacionalistákat és a szuverenistákat. Többen fölteszik a kérdést, mi volt ezzel a katolikus egyházfő elsődleges célja.
Ferenc pápának politikai szempontból az egyik legfontosabb megnyilatkozása volt a La Stampa című olasz lapban megjelent interjúja. Rendkívül keményen ítélte el a nacionalizmust és szuverenizmust éppen akkor, amikor Olaszország aligha kerüli el az előrehozott választást, amelynek a favoritja Matteo Salvini bevándorlás- és unióellenes pártja, a Liga. A pápa hitet tett az egységes Európai Unió mellett. „Európa nem eshet szét” – hangoztatta. Szerinte az Európai Bizottság elnökének választott Ursula von der Leyen „alkalmas lehet arra, hogy felélessze az alapító atyák erejét”. A nacionalizmus és szuverenizmus erősödésével kapcsolatban kijelentette: „Aggódom, mert elhangzanak olyan megnyilatkozások, amelyek Hitler 1934-es beszédeihez hasonlítanak: ’Előbb mi! Mi…, mi…’- e gondolatok félelmet keltenek. A szuverenizmus bezárkózás. Egy ország legyen szuverén, de ne zárkózzon el a többiektől. (…) A szuverenizmus túlzás, amely rendre rosszul végződik: háborúkhoz vezet” – hangoztatta a pápa, aki szerint ugyanilyen veszélyei vannak a populizmusnak is. Bár a torinói lapban megjelent interjú óriási feltűnést keltett, valójában az elhangzottak nem újak. A populizmus és a nácizmus összefüggéseire már a spanyol El Paísnak 2017 januárjában adott interjújában is rámutatott. A populista mozgalmak előretörésével kapcsolatban akkor megjegyezte: „Hitlert a nép választotta meg, amit aztán tönkretett. A válság idején hajótörést szenved az értékítélet”. Ferenc pápa már több ízben felhívta a figyelmet a nacionalizmus, a populizmus és az idegengyűlölet veszélyeire. Amikor tavaly fogadta a xenofóbiáról szóló egyik nemzetközi konferencia résztvevőit, kifejtette, a jelenség láttán nem szabad közömbösnek maradni, és úgy vélte, hogy már az iskolában arra kell tanítani a diákokat: fogadják el embertársaikat. Két évvel ezelőtt a német Die Zeitnek adott interjújában szintén elutasította a populizmust, amely – mint rámutatott – „a gonosztól való, és az elmúlt évszázad megmutatta, milyen rossz vége lehet”. A pápa a papokat is figyelmezteti arra, kerüljék a rasszizmust és a populizmust. Erről beszélt idén májusban, amikor a lateráni székesegyházban találkozott a római egyházmegye lelkipásztoraival. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy idén januárban a Német Katolikus Püspöki Konferencia dokumentumot adott ki „Ellenállni a populizmusnak” címmel. A német főpapok egy része keményen bírálta a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) pártot, amint az olasz főpapok egy része sem rejtette véka alá a Ligával szembeni bírálatait. Mindenképpen érdekes azonban, hogy Ferenc pápa miért éppen most hívta fel a figyelmet a nacionalizmus, a populizmus és a szuverenizmus veszélyeire. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszott az egy héttel korábban a texasi El Pasóban végrehajtott támadás, amelyben több mint 20 ember vesztette életét. Az elkövető fehér bőrű férfi volt, aki a „hispánok inváziója elleni tiltakozásként” hajtotta végre a vérfürdőt. Ugyanakkor az elkövető Trump bevándorlásellenes megállapításait visszhangozta, amiből arra következtethetünk: a pápa bírálata nem csak a merénylőt érinti, hanem minden olyan politikust, aki nacionalista, populista politikájával veszélybe sodorhatja saját népét, Európát és akár az egész világot.
Témák
Ferenc pápa