Négy bronzérmet szereztek a magyarok a csillagászati diákolimpián

Publikálás dátuma
2019.08.12. 11:47

Fotó: Facebook/IOAA 2019 - XIII. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofiz
Hatan kiemelt dicséretet kaptak, így minden induló szerzett valamilyen elismerést és az arany- és az ezüstérmes csapatban is volt magyar diák a Keszthelyen megrendezett 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián – tudatták a szervezők.
A szombaton véget ért verseny volt a magyar diákok eddigi legjobb szereplése, minden induló szerzett valamilyen elismerést: négy bronzérem mellett hatan kiemelt dicséretet kaptak. A pontversenyen kívüli csapatversenyben az aranyérmes és az ezüstérmes csapatban is volt magyar diák. 
Ezek az eredmények azért értékesek különösen, mert sok résztvevő országtól eltérően Magyarországon a csillagászat nem önálló iskolai tantárgy. Míg bizonyos országokban külön intézetek specializálódnak a csillagászati tehetséggondozásra, itthon csak iskolai és egyesületi csillagászati szakkörökben és egyetemi oktatók, akadémiai kutatók, amatőrcsillagászok, egyetemi hallgatók által tartott felkészítőkön képezhetik magukat az érdeklődő diákok – írták a közleményben.
A csillagászati diákolimpián összesen 17 aranyérmet, 52 ezüstérmet és 58 bronzérmet osztottak ki. Az augusztus 2-10. között megrendezett versenyre 46 országból több száz középiskolás érkezett Keszthelyre. Bár az egyes országokból csapatokban érkeztek a versenyzők, a vetélkedés jobbára mégis egyéni volt. A legtöbb pontot a vietnámi Quan Nguyen Manh érte el, ő az idei olimpia győztese.
A versenyzők először adatelemzésben mérték össze tudásukat. Ezt követően az éjszakai megfigyelésben égi objektumokat kellett megtalálniuk a keszthelyi Pethe Ferenc Kollégium sportpályáján felállított 88 csillagaszati távcsővel. Az elméleti fordulóban fizikai, matematikai, csillagászati, kozmológiai és mechanikai feladatokat oldottak meg, míg a planetáriumiban három vetített égboltképekhez kapcsolódó feladatok szerepeltek. Végül csapatverseny zárta az olimpiát.
A versenyen a jó helyezést elérők ajánlólevelet szerezhetnek a világ legjobb egyetemeire, például a Harvardra – közölte Kiss Áron Keve olimpiai biztos.
A 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia főszervezője a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja volt. A Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia ötlete 2006-ban született, Magyarország először 2011-ben vett részt a megmérettetésen.
Szerző

Érdemes lesz a hét elején az égre nézni

Publikálás dátuma
2019.08.10. 11:11
Illusztráció
Fotó: Alex Conu/leemage / AFP
Ha a Hold engedi, kedd hajnalban figyelhető meg leginkább az augusztusi csillaghullás.
A Persus csillagkép felől érkező Perseidák meteorraj július 20. és augusztus 20. között majdnem egy hónapon keresztül figyelhető meg, de hétfőről keddre virradóra várható a jelenség maximuma, ezen az éjszakán hullanak a legszaporábban a meteorrajból származó csillagok - mondta Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára.
A csillagász szerint ugyanakkor a Hold állása miatt idén nem túl kedvezőek a feltételek a meteorraj megfigyelésére. A telehold miatt már augusztus 12-én is elég erős lesz a holdfény és nagyon későn nyugszik le a Hold, inkább a hajnali órákban érdemes kimenni hullócsillagokat számlálni - mondta. A csillagász szerint 
hajnali 1 órától világosodásig érdemes fürkészni az égboltot.

 Amennyiben valaki a városban szeretné megfigyelni az égi jelenséget, mindenképpen érdemes olyan helyszínt találnia, ahol körkilátás van és nincsen közvetlen zavaró fényforrás - tette hozzá. A hullócsillagok megfigyeléséhez nincs szükség semmilyen távcsőre, szabad szemmel láthatók a legjobban.
Hullócsillagok éjszakája elnevezéssel idén is több fővárosi és vidéki helyszínen rendeznek programokat, így például augusztus 9-én és 11-én Csillebércen a Budai Szabadtéri Színházban koncerttel és tudományos előadással készülnek, hétfőn pedig Kecskeméten a Benkó Zoltán Szabadidőközpontban, valamint a fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyparkban várják égi kalandozásra az érdeklődőket, emellett lesznek programok a Zselici Csillagparkban is. Ekkor rendezik Keszthelyen a 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpiát, amelyre csaknem félszáz országból érkeztek középiskolás diákok, hogy összemérjék csillagászati és asztrofizikai tudásukat.
Szerző
Témák
csillaghullás

Égitest csapódott a Jupiterbe (videó)

Publikálás dátuma
2019.08.09. 16:16

Fotó: AFP/NASA
Fényes felvillanással egy kis égitest ütközött a Jupiterbe. Az óriásbolygót éppen videózó amerikai amatőrcsillagász meg is örökítette a ritka eseményt.
Augusztus 7-én magyar idő szerint 06:07-kor Ethan Chappel amerikai amatőrcsillagász felvételeket és videót is tudott készíteni a Jupiter korongján váratlanul kialakuló rövid, egy-két másodpercig tartó villanásról – írta a Csillagászat.hu
Néhány órával később japán amatőrök is felvételeket készítettek az óriásbolygóról, amelyeket az ALPO (The Association of Lunar and Planetary Observers) japán honlapján közzé is tettek. A felvételeken nem látszanak olyan látványosan a becsapódás nyomai, mint a 25 évvel ezelőtti, illetve a 2009-ben és 2010-ben történt kisebb ütközések utániakon.
A becsapódó égitest az eddigieknél kisebb méretű és mozgási energiájú, a szakértők következtetése szerint meteorid, kisbolygó vagy kisebb üstökösmag, holdtöredék lehetett.
A Jupiter hatalmas tömegvonzásával sok kis égitestet térít el eredeti pályájáról maga felé. Előfordul, hogy az óriásbolygóval való ütközési pályára kisbolygók, üstökösök, illetve már körülötte keringő kisebb holdak, az árapály hatásra szétszedett égitestek töredékei kerülnek.
Szerző
Témák
Jupiter