Idén is szívószálmentes az augusztus

Publikálás dátuma
2019.08.12. 13:00

Fotó: FRANK MAY / AFP
Harmadik alkalommal indította el Szívószálmentes Augusztus kampányát a Felelős Gasztrohős Alapítvány.
Manapság már – minden értelemben - a csapból is műanyag folyik, ennek ellenére nem mondható igazán tudatosnak a plasztik termékek fogyasztása. Apróságnak tűnhet egy-egy szívószál szemétbe, majd tengerbe kerülése, de ha a világon mindenki csak egyet használna élete során, akkor is több milliárd műanyagszállal szennyeznénk a környezetünket. De egy főre nemcsak egy jut: az alapítvány számításai szerint csak a magyarországi vendéglátóhelyeken annyi szívószál fogy, amennyivel két és félszer körbetekerhetnénk a Földet. A tavalyi, több mint 100 ország részvételével megrendezett International Coastal Cleanup szemétszedő eseményen a szívószál is szerepelt a leggyakrabban összegyűjtött hulladékok között. 
“Bár a klímakatasztrófát vagy a műanyagszennyezés kérdését nem a szívószálmentesség fogja megoldani, és azt is látjuk, hogy a sokkoló hírektől sokan “lefagynak”, nem tudják, hogyan, mivel induljanak neki a környezettudatosabb életmódnak, úgy gondoljuk, jó kezdés lehet ez a kihívás” - mondta Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetője.
A kezdeményezéshez idén is csatlakoztak vendéglátóhelyek, ahol szólni sem kell, hogy szívószál nélkül kérjük az italt. A Fenntartható Vendéglátóhely minősítési kritériumai között egyébként szerepel is a szívószálmentesség, az 50 ilyen vendéglátóhely mellett néhány strand és mozibüfé is csatlakozott az akcióhoz.
Szerző
Témák
szívószál

Betiltanák a műanyag zacskókat Németországban

Publikálás dátuma
2019.08.12. 09:26

Fotó: Volkmar Heinz / AFP
Szeptember 20-án tárgyalnak a Bundesratban az egyszer használatos nejlonzacskók forgalmazásának teljes tiltásáról.
A kiskereskedelemben használatos műanyagzacskók forgalmazásának teljes tiltásra készülnek Németországban, az ügy a törvényhozás mindkét kamarájában napirendre kerülhet - írta a Bild am Sonntag című vasárnapi német lap. 
A tartományi kormányokat összefogó Bundesratban Bajorország vezetése az egyszer használatos nejlonzacskók forgalmazásának tiltását kezdeményezi, az indítványról szeptember 20-án tárgyalnak. A szövetségi kormány is dolgozik egy törvénytervezeten, amely a műanyag áruházi szatyrok használatának teljes körű tiltásáról szól. 
A kereskedelmi ágazattal kötött önkéntes alapú megállapodások igen sikeresek, hatásukra 2016 óta jelentősen visszaszorult a műanyagzacskók használata - mondta a Bild am Sonntagnak Svenja Schulze környezetvédelmi miniszter, kiemelve, hogy ezt a folyamatot egy kötelező érvényű, törvényben előírt tiltással teljesítik ki. A jogszabály tervezetét a szövetségi parlament (Bundestag) tárgyalja majd.
A tárca becslése szerint a hártyavékony műanyagból gyártott egyszer használatos zacskókból évente nagyjából hárommilliárd darab fogy Németországban. A vastagabb nejlonszatyrok is hozzátartoznak még a német fogyasztók életéhez, az országos kereskedelmi szövetség (HDE) kimutatása szerint 2018-ban mintegy kétmilliárd darab kelt el, vagyis fejenként 20. Ez jelentős előrelépés, három évvel korábban még 68 darab műanyagszatyor jutott egy főre.
Szerző

Ördögi kör: minél többet klímázunk, annál jobban melegszik a Föld

Publikálás dátuma
2019.08.10. 12:12
Klímaberendezések Kínában
Fotó: Zhang wenkui/Imaginechina / AFP
Van, ahol elviselhetetlen lenne az élet klímaberendezés nélkül, és valószínűleg ez egyre inkább így lesz, hiszen gyakoribbnak és tartósabbnak jósolják a hőhullámokat. A légkondik azonban fokozzák a klímaváltozást.
A légkondicionáló berendezés a meghatározás szerint a beltéri levegő hőmérsékletét, nedvességtartalmát, összetételét és nyomását is meghatározott értékeken tartja ezért azonban brutális árat fizethet az emberiség – írta a Qubit
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) légkondicionálás jövőjéről tavaly közzétett globális jelentése szerint a következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény, ami 
elképesztő mértékben fokozza az áramfogyasztást, a szén-dioxid-kibocsátást és nem mellesleg a globális felmelegedést.

Az előrejelzés szerint a klimatizált épületek száma a jelenlegi 1,6 milliárdról 2050-re 5,6 milliárdra emelkedhet, a hűtéshez felhasznált elektromos energiából pedig 140 százalékkal többre lesz szükség, mint ma. A jelenleg egymilliárd tonnás éves szén-dioxid-kibocsátás is minimum megduplázódik – a növekedést némileg lassítja a napenergiát hasznosító légkondik üzemeltetése.
A jelenleg világszerte működő mintegy 3,4 milliárd berendezés felelős a világ áramfogyasztásának 9 százalékáért, nagyjából évi 2000 terawattórányit tekerve a globális villanyórán. Az energetikai szakértők szerint 2050-re már a Föld áramfelhasználásának 12,7 százaléka szolgálhatja a légkondicionálást – hacsak addigra nem váltja le a mai klímákat egy minden szempontból hatékonyabb technológia.
Az IEA szerint az európai és japán háztartásokban, köz- és magánintézményekben újonnan beszerelt klímák már most is negyedével kevesebb árammal produkálják ugyanazt a hűtési teljesítményt, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában és Indiában piacra kerülő berendezések, csakhogy az energiatakarékosabb készülékekkel hűtő országok csupán 15 százalékát birtokolják a világon működő légkondiknak.
Az USA-ban és Japánban a háztartások több mint 90 százalékát hűtik, Kína pedig már a 60 százalékos klimatizáltságnál jár, míg a leginkább felforrósodó Indiában alig ötszázalékos a penetráció a háztartásokban. A Nature Communications júniusban publikálta azt a tanulmányt, amely szerint 2050-re a jelenleg alig 30 millió készüléket használó Indiában is meghaladhatja az egymilliárdot légkondicionáló berendezések száma, ráadásul az energiazabáló, de olcsó, a nyugati belterekben már nem kívánatos technológiát képviselő fajtákból. 
A jelek szerint a városok melegedése a globális ütemnél is gyorsabban zajlik. A New Castle-i Egyetem kutatói Európa 571 városának klímaadatait elemezve jutottak arra, hogy a városok mára állandósult forrósága egyre csak növekszik, ezáltal még az eddig gondoltnál is szélsőségesebbé válik a globális időjárás a 21. század második felében. A környezetváltozási kutatásokra szakosodott Environmental Research Letters folyóiratban tavaly megjelent tanulmány szerint 2050-től még inkább fokozódnak a városokat sújtó hőhullámok: Dél-Európában a gyakoriság, Közép-Európában viszont a hőmérséklet növekszik majd. Nem megy majd ritkaságszámba, hogy a kánikulák idején akár 8-14 fokkal is melegebb legyen a levegő, mint a hőhullámok közötti nyári napokon.
A meteorológiában szinte a kezdetektől külön vizsgált városi klíma kutatói mára azt is bizonyították, hogy az urbanizált területek drasztikus hőmérséklet-emelkedésének oka egyértelműen az emberi eredetű (antropogén) hőtöbblet. Ennek 80-90 százalékát nyaranta a lakó- és irodaövezetekben működő légkondicionálók termelik meg. 
A nyári melegben a levegőnél 15-30 Celsius-fokkal is melegebb hőszigeteket is létrehozó berendezések környezetre gyakorolt hatásai rendszerint 24 órán belül érvényesülnek. A hongkongi antropogén hőtöbbletet azonosító tanulmány szerint a nemzetközi kutatások egyértelművé tették, hogy a vidékinél már amúgy is forróbb urbánus levegőt a klímaberendezések még akkor is legalább 1 Celsius-fokkal tovább fűtik, ha a kültéri egységek hőszigetelése tökéletes, és az épületek árnyékolása, átszellőztetése is megfelelő. Amennyiben az épületben nem központi a klíma, hanem több, vagy inkább sok önálló légkondi hűti a belső tereket, akkor a hőtöbblet bőven meghaladhatja a 2-3 fokot is.
A Kaliforniai Egyetem energiakutatásokra specializálódott Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriuma két éve publikálta azt a tanulmányt, amely szerint ki lehet lépni a jelenlegi klímatechnológia ördögi köréből. A kutatók úgy vélik, a berendezések hatékonyságjavításával mintegy 89,7 gigatonnával lehetne visszafogni a globális üvegházgáz-kibocsátást - olvasható a portálon.
Szerző