Élelmiszert, italokat és gyógyszereket kezdtek el felhalmozni a brexit miatt a britek

Publikálás dátuma
2019.08.12. 13:15

Fotó: LEON NEAL / AFP
Több mint 800 ezer lakos fejenként már ezer fontot meghaladó összeget költött készletfelhalmozásra.
Négymilliárd fontot (1400 milliárd forintot) költöttek árufelhalmozásra a britek az európai uniós tagság megállapodás nélküli megszűnésének veszélyétől vezérelve – derült ki egy hétfőn ismertetett kutatásból. Minden ötödik ember már belekezdett az élelmiszerek, az italok és a gyógyszerek felhalmozásába, amely egy főre vetítve 380 font (133 ezer forint) pluszkiadást jelent – idézte a The Guardian című lap a Premium Credit pénzügyi szolgáltató felmérését, amely szerint
több mint 800 ezer lakos fejenként már több mint ezer fontot költött készletfelhalmozásra a brit európai uniós tagság október 31-i megszűnésének (Brexit) közeledtével.

Amennyiben az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, szakértői várakozások szerint rövid távon fennakadásokra kell számítani az ellátásban, a Boris Johnson vezette konzervatív kormány azonban azt hangoztatja, hogy igyekszik ezeket a kockázatokat csökkenteni. A Brexit eredetileg érvényes – március végi – határnapja előtt végzett hasonló felmérések azt mutatták, hogy a lakosság 17 százaléka kezdett raktározásba, és a kiadások mértéke elérte a 4,6 milliárd fontot (1600 milliárd forintot). A most ismertetett kutatás szerint az árufelhalmozók 74 százaléka élelmiszerrel, 50 százaléka gyógyszerrel, 46 százaléka italokkal töltötte fel készleteit. A Boodle Hatfield ügyvédi iroda összesítését ismertetve a The Guardian arról is beszámolt, hogy a „szupergazdagok” több luxusautót importálnak a Brexit határideje előtt, elkerülendő így a vámokat, amelyeket a megállapodás nélküli kilépés után meg kellene fizetniük. Az elmúlt évben több mint 3800 luxusautót importáltak, ami 16 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
„A megállapodás nélküli Brexit esetén a luxusautók behozatala 32 százalékkal drágulna meg egyik napról a másikra, és fennáll a kockázata annak, hogy a járművek exportja és importja nehezebbé válik az Egyesült Királyság távozásával az EU-ból. Egyre többen veszik komolyan ezeket a kockázatokat, és hoznak be autókat” az Európai Unió más országaiból

– mondta az iroda egyik munkatársa.

Szerző

Nem lehet gyógyszert beszerezni vagy mobilalkatrészt, miközben a politikusok csinálják a cirkuszt

Publikálás dátuma
2019.08.12. 09:00

Fotó: - /
Iránban az emberek negyven éve "bojkott-üzemmódban élnek".
„Nem hinném, hogy a helyzet most sokkal feszültebb lenne, mint korábban. Csak jobban látható. És a két fél is egyre türelmetlenebb” – értékelte lapunknak az Irán és Egyesült Államok között kiújult konfliktust Szejedamír Szejedahmadinedzsád. A Magyarországon élő fiatal iráni üzletember nemrégiben tért vissza szülőhazájából, ahol úgy érezte, a nép az, amely szenved a szankcióktól, és ebbe kezd belefáradni. „Gondoljon bele, a forradalom óta, 40 éve embargók sújtják az országot! És ezt már a mindennapokban is lehet érezni. Például egyszerű gyógyszereket, mobiltelefon-kiegészítőket vagy elektronikai eszközöket sem lehet beszerezni. Vagy ha mégis, csak nagyon drágán, öt-hatszoros áron” – panaszolta. Amír szerint az emberek félnek a bizonytalanságtól, az „atomalku” békével és fejlődéssel kecsegtetett, ami szertefoszlott, mikor az Egyesült Államok egyoldalúan kihátrált belőle. „A feszültség nem az iráni és amerikai családok között, hanem a politikusok között van – még ha ezeket a politikusokat mi is választottuk meg. Higgye el, a többség egyáltalán nem örül a háborús retorikának. A háború mindig a hatalom érdekeit szolgálja, az egyszerű emberek pedig szenvednek tőle. Egyébként én nem hinném, hogy túl sok esély van a nyílt háborúra, csak a cirkuszt csinálják. Legfeljebb egy nagyon korlátozott tengeri konfliktust vagy célzott bombázást tudok elképzelni” – latolgatott. Szerinte a háborús retorika, az ellenségeskedés nem jellemző az átlagemberek között. „Ha a pénteki ima helyszínén kérdezünk meg valakit, vagy az állami televíziót nézzük, akkor persze Amerika még mindig maga a Sátán. De emlékeztetnék arra, hogy az ország modernizációja a hatvanas években az amerikaiakkal kezdődött. Autó sem volt Iránban, amíg az első Cadillac meg nem érkezett! Talán meglepő, de több a közös pont, mint hinnénk. Még azt sem mondanám, hogy az átlagember rossz szemmel nézne egy amerikaira vagy az Egyesült Államokra. Például néhány évvel ezelőtt egy amerikai birkózócsapat látogatott az országba, imádták őket!” – mondta. Az iráni fiatalember szerint eközben az Európai Unióra úgy tekintenek, mint egy jó szándékú, de gyenge óriásra, akitől valójában senki nem várja el, hogy teljesen Irán mögé álljon. „És persze az EU-ban tudják, hogy a háború Iránnal háborút jelentene az egész régióban, a menekültek pedig végül náluk kötnének ki” – tette hozzá. Irán nemzetközi befolyásáról, az épülő „síita félholdról” szólva – a perzsa állam Szíriában katonailag is aktív, a vádak szerint Jemenben, Libanonban és Irakban is nagy a hatása – úgy vélte, a társadalom ellenérzéseket táplál ezzel szemben, mert sokan úgy vélik, hogy amíg otthon nincsenek rendben a dolgok, nem jut pénz mindenre, addig nem kellene máshol pazarolni a forrásokat. Azt viszont nem hinné, hogy a térségi versengés oka a síita-szunnita ellentét lenne, szerinte a vallási szembenállás csak katalizátor, amit felhasználnak a szemben álló felek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Irán folyamatosan változik, nem teljesen elszigetelt, konzervatív ország. „Az internet és a televízió persze korlátozott, de mindenkinek van olyan alkalmazás a telefonján, ami kiskaput nyit a szabad internetre. Szinte mindenki hozzáfér a nemzetközi hírekhez” – magyarázta. „Ahogy bárhol a világon, a politikai spektrum Iránban is nagyon széles: vannak keményvonalasok és liberálisok. Magam is szégyellem, de például nők nem léphetnek be a stadionokba, nem nézhetnek végig egy meccset. Ugyanakkor női pilótáink például vannak, a diplomások aránya pedig sokkal magasabb a nők között. Szóval a kép nem fekete-fehér” - mondta.  
Szerző

Gerillaharc a tengeren - az amerikai óriás elvileg legyőzhetetlen, de...

Publikálás dátuma
2019.08.12. 08:30

Fotó: BRIAN WILBUR /
Az Egyesült Államok hadiflottája ellen esélye sem lenne Iránnak egy nyílt összecsapásban. De másképpen megkeseríthetnék az amerikaiak életét.
Az USS Abraham Lincoln úgynevezett Nimitz-osztályú, nukleáris-meghajtású, nagyjából százezer tonnás repülőgép-hordozó. Fedélzetén 40 farab F-18 Super Hornet vadászrepülőgép és körülbelül 6000 fő (közülük 4500 szárazföldön is bevethető) teljesít szolgálatot. Ezt a brutális hadi gépezetet most a Perzsa (Arab) –öbölhöz vezényelték, pontosabban meggyorsították egyébként is oda tartó útját. A hajó hivatalosan a Hormuzi-szoros kereskedelmi hajózásának szabadságát biztosítja, de maga egyelőre nem kelt át a szoroson, ahol az utóbbi hónapok incidensei – például a rejtélyes szabotázsakciók, majd egy brit hajó iráni lefoglalása – zajlottak. Az USS Abraham Lincoln csak egy - bár kétségtelenül a legnagyobb - a térségben állomásozó amerikai tengeri erőkből. A Perzsa (Arab)-öböl védelmét a bahreini támaszpontú ötödik flotta látja el, melynek gerincét az USS Boxer (amely - új drónelhárító rendszerének hála - állítólag lelőtte a közelébe merészkedő iráni drónt), az USS Bainbridge romboló, valamint a helikopterek szállítására is alkalmas USS Lewis B. Puller adja. Ezekhez még csatlakozik több más hadihajó is. És ezek csak az amerikaiak. A régióban ott vannak szövetségeseik: a britek, akik kereskedelmi hajójuk incidense után sietve erősítést is küldtek, továbbá a regionális tényezők, például az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és a közeli Izrael. Ezek ismeretében egyértelműen kijelenthető, hogy az iráni hadiflottának még akkor sem lenne esélye az amerikaival szemben, ha egyébként ellenfelei nem számíthatnának további erősítésre.
A The National Interest amerikai külpolitikai szakportál elemzése szerint a perzsa állam azonban az utóbbi években feltehetőleg kifejlesztett olyan ballisztikus rakétákat, amelyek kifejezetten tengeri célpontok ellen alkalmazhatók. Ilyen például a Khalídzs Farsz (Perzsa-öböl) nevű rakéta, amely állítólag 300 kilométer megtételére képes, 650 kilogrammos robbanófejjel felszerelt, és a légvédelmi-rendszereket is ki tudja játszani. Ennek is vannak már továbbfejlesztett változatai, bár élesben még sosem bizonyítottak, így képességeik egyelőre nem ismertek. Az amerikai hadipari mérnökök sem ültek azonban ölbe tett kézzel, hadihajóiknak már nagyon fejlett a légvédelme. A fent említett magazin egy másik elemzése úgy számol, erősen kérdéses, hogy az iráni rakéták egyáltalán el tudnák találni az amerikai hajókat, egy repülőgép-hordozó elsüllyesztéséhez pedig valójában már nukleáris robbanófejre lenne szükség. Ilyennel azonban Irán nem rendelkezik. Azért a perzsa állam így is veszélyes ellenfél lenne. Ha nem is nyílt küzdelemben, de egyfajta tengeri „gerillaharcban” alaposan meg tudná keseríteni az amerikaiak életét. A Perzsa (Arab)-öböl majd három magyarországnyi területű, így nem könnyű minden pontját ellenőrizni. A mozgékony iráni hajók amolyan „üss és fuss” taktikával bárhol lecsaphatnának, ahogyan a feltételezések szerint történhetett az aknákkal megrongált kereskedelmi tankerek esetében is. Mellettük szól a helyismeret is. A szűk szoros miatt a nagy hajók manőverei elég jól kiszámíthatóak, és ott van a közeli szárazföld, ahonnét ugyancsak tűz alá lehetne venni a közel merészkedő ellenséget. Végül megpróbálhatnák lezárni, például elaknásítani a Hormuzi-szorost. Történt már hasonló, de akkor pórul jártak: az iráni-iraki háborúban 1988-ban egy amerikai hadihajó iráni aknára futott, és kis híján elsüllyedt. A válaszként érkező Praying Mantis amerikai katonai akció súlyos csapást mért az irániakra: a kommandósokat, rakétákat és bombákat bevető akcióban 90 iráni katona halt meg és háromszáz megsebesült, miközben az amerikaiak mindössze két embert veszítettek, azt is csak két összeütköző helikopter balesetében. A tengeri incidensek az erőviszonyok ilyetén ismeretében is veszélyesek, mert a konfliktus kiszélesedésével fenyegetnek. Az Egyesült Államok nyilvánvalóan nem nézné tétlenül a flottája elleni támadásokat, ahogyan legutóbb is egyetlen amerikai drón lelövése majdnem válaszcsapáshoz vezetett. Aki viszont Iránnal háborút kezd, az az egész régiót lángra lobbantja, hiszen a perzsa állam befolyása Szíriára, Jemenre, Libanonra, Irakra és Palesztinára is komoly mértékben kiterjed.
Szerző
Frissítve: 2019.08.14. 14:41