Horvát baleset - a száguldó BMW-s orvosának is súlyos bírságot kell fizetnie

Publikálás dátuma
2019.08.12. 13:16

Fotó: Facebook/Nezavisni cestarski sindikat
Egy vitatott jogszabály szerint ha az orvos megállapítja, hogy betege nem alkalmas a biztonságos vezetésre, erről tájékoztatnia kell az illetékes rendőrkapitányságot.
Pénzbírsággal sújtotta a horvát bíróság azt a háziorvost, akinek egyik páciense drogok hatása alatt júliusban súlyos balesetet okozott egy fizetőkapunál. Az orvos ugyanis nem jelentette a rendőrségnek a férfi egészségi állapotában beállt változást - közölte az Index.hr horvát hírportál. Bírósági végzés alapján a hatóságok házkutatást tartottak a háziorvos rendelőjében, majd
"rekordgyorsaságú" eljárásban ötezer kuna (215 ezer forint) pénzbírságra ítélték az orvost, mert nem jelentette a rendőrségnek, hogy a balesetet okozó férfi drogproblémákkal küzd.

A közlekedésbiztonsági törvény kimondja, hogy amennyiben az orvos a vizsgálat során megállapítja, hogy a vezetői engedéllyel rendelkező páciens valamilyen betegségben szenved, vagy olyan fogyatékossággal rendelkezik, amely miatt már nem alkalmas a biztonságos vezetésre, erről tájékoztatnia kell az illetékes rendőrkapitányságot. A hírportál ugyanakkor hozzátette, hogy a törvény nem definiálja pontosan, milyen betegségek esetén kellene a rendőrséget értesíteni.
A jogszabály 2015 májusától van hatályban. A háziorvosok szövetsége azóta számos intézményen keresztül próbálta meg felhívni a figyelmet arra, hogy a szabályozás lehetetlen helyzetbe hozza a családorvosokat.
Augusztus 1-jétől szigorúbb szabályok léptek hatályba Horvátországban a közlekedésben.

Az új rendelet a korábbi bírság háromszorosát, azaz 15 ezertől 20 ezer kunáig (650-900 ezer forint) terjedő büntetést ír elő nyolc kiemelt közlekedésbiztonsági kockázatot jelentő cselekményre, úgymint az autópályán menetiránnyal szemben haladó közlekedés, lakott településen belül a megengedett sebesség túllépése, a tilos jelzésen való áthaladás, az ittas vagy kábítószer hatása alatti vezetés, továbbá az alkoholos és kábítószeres ellenőrzés megtagadása.

Rommá tört a magyar autó

A 35 éves horvát sofőr, aki az A4-es autópálya Sveta Helena-i fizetőkapujánál súlyos sérüléseket okozott egy magyar származású család tagjainak, amfetamin, diazepám és a köznyelvben ginaként ismert GHB hatása alatt állt, és két nappal a baleset előtt jött ki - idő előtt - az elvonóról. A horvát rendőrség korábbi közlése szerint a súlyos balesetet okozó férfi a megengedett óránkénti 50 kilométeres sebesség helyett lassítás nélkül, az előzetes becslés szerint 150 kilométeres sebességgel csapódott be a fizetőkapunál álló, magyar rendszámú Skodába. A család mindhárom tagja válságos állapotban került kórházba, de már hazamehettek. A Zágráb megyei bíróság július 15-én harmincnapos vizsgálati fogságágba helyezte a BMW sofőrjét, az indoklás szerint azért, mert fennáll a veszélye a bűnelkövetés megismétlődésének.

Frissítve: 2019.08.12. 13:24

Élelmiszert, italokat és gyógyszereket kezdtek el felhalmozni a brexit miatt a britek

Publikálás dátuma
2019.08.12. 13:15

Fotó: LEON NEAL / AFP
Több mint 800 ezer lakos fejenként már ezer fontot meghaladó összeget költött készletfelhalmozásra.
Négymilliárd fontot (1400 milliárd forintot) költöttek árufelhalmozásra a britek az európai uniós tagság megállapodás nélküli megszűnésének veszélyétől vezérelve – derült ki egy hétfőn ismertetett kutatásból. Minden ötödik ember már belekezdett az élelmiszerek, az italok és a gyógyszerek felhalmozásába, amely egy főre vetítve 380 font (133 ezer forint) pluszkiadást jelent – idézte a The Guardian című lap a Premium Credit pénzügyi szolgáltató felmérését, amely szerint
több mint 800 ezer lakos fejenként már több mint ezer fontot költött készletfelhalmozásra a brit európai uniós tagság október 31-i megszűnésének (Brexit) közeledtével.

Amennyiben az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, szakértői várakozások szerint rövid távon fennakadásokra kell számítani az ellátásban, a Boris Johnson vezette konzervatív kormány azonban azt hangoztatja, hogy igyekszik ezeket a kockázatokat csökkenteni. A Brexit eredetileg érvényes – március végi – határnapja előtt végzett hasonló felmérések azt mutatták, hogy a lakosság 17 százaléka kezdett raktározásba, és a kiadások mértéke elérte a 4,6 milliárd fontot (1600 milliárd forintot). A most ismertetett kutatás szerint az árufelhalmozók 74 százaléka élelmiszerrel, 50 százaléka gyógyszerrel, 46 százaléka italokkal töltötte fel készleteit. A Boodle Hatfield ügyvédi iroda összesítését ismertetve a The Guardian arról is beszámolt, hogy a „szupergazdagok” több luxusautót importálnak a Brexit határideje előtt, elkerülendő így a vámokat, amelyeket a megállapodás nélküli kilépés után meg kellene fizetniük. Az elmúlt évben több mint 3800 luxusautót importáltak, ami 16 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
„A megállapodás nélküli Brexit esetén a luxusautók behozatala 32 százalékkal drágulna meg egyik napról a másikra, és fennáll a kockázata annak, hogy a járművek exportja és importja nehezebbé válik az Egyesült Királyság távozásával az EU-ból. Egyre többen veszik komolyan ezeket a kockázatokat, és hoznak be autókat” az Európai Unió más országaiból

– mondta az iroda egyik munkatársa.

Szerző

Nem lehet gyógyszert beszerezni vagy mobilalkatrészt, miközben a politikusok csinálják a cirkuszt

Publikálás dátuma
2019.08.12. 09:00

Fotó: - /
Iránban az emberek negyven éve "bojkott-üzemmódban élnek".
„Nem hinném, hogy a helyzet most sokkal feszültebb lenne, mint korábban. Csak jobban látható. És a két fél is egyre türelmetlenebb” – értékelte lapunknak az Irán és Egyesült Államok között kiújult konfliktust Szejedamír Szejedahmadinedzsád. A Magyarországon élő fiatal iráni üzletember nemrégiben tért vissza szülőhazájából, ahol úgy érezte, a nép az, amely szenved a szankcióktól, és ebbe kezd belefáradni. „Gondoljon bele, a forradalom óta, 40 éve embargók sújtják az országot! És ezt már a mindennapokban is lehet érezni. Például egyszerű gyógyszereket, mobiltelefon-kiegészítőket vagy elektronikai eszközöket sem lehet beszerezni. Vagy ha mégis, csak nagyon drágán, öt-hatszoros áron” – panaszolta. Amír szerint az emberek félnek a bizonytalanságtól, az „atomalku” békével és fejlődéssel kecsegtetett, ami szertefoszlott, mikor az Egyesült Államok egyoldalúan kihátrált belőle. „A feszültség nem az iráni és amerikai családok között, hanem a politikusok között van – még ha ezeket a politikusokat mi is választottuk meg. Higgye el, a többség egyáltalán nem örül a háborús retorikának. A háború mindig a hatalom érdekeit szolgálja, az egyszerű emberek pedig szenvednek tőle. Egyébként én nem hinném, hogy túl sok esély van a nyílt háborúra, csak a cirkuszt csinálják. Legfeljebb egy nagyon korlátozott tengeri konfliktust vagy célzott bombázást tudok elképzelni” – latolgatott. Szerinte a háborús retorika, az ellenségeskedés nem jellemző az átlagemberek között. „Ha a pénteki ima helyszínén kérdezünk meg valakit, vagy az állami televíziót nézzük, akkor persze Amerika még mindig maga a Sátán. De emlékeztetnék arra, hogy az ország modernizációja a hatvanas években az amerikaiakkal kezdődött. Autó sem volt Iránban, amíg az első Cadillac meg nem érkezett! Talán meglepő, de több a közös pont, mint hinnénk. Még azt sem mondanám, hogy az átlagember rossz szemmel nézne egy amerikaira vagy az Egyesült Államokra. Például néhány évvel ezelőtt egy amerikai birkózócsapat látogatott az országba, imádták őket!” – mondta. Az iráni fiatalember szerint eközben az Európai Unióra úgy tekintenek, mint egy jó szándékú, de gyenge óriásra, akitől valójában senki nem várja el, hogy teljesen Irán mögé álljon. „És persze az EU-ban tudják, hogy a háború Iránnal háborút jelentene az egész régióban, a menekültek pedig végül náluk kötnének ki” – tette hozzá. Irán nemzetközi befolyásáról, az épülő „síita félholdról” szólva – a perzsa állam Szíriában katonailag is aktív, a vádak szerint Jemenben, Libanonban és Irakban is nagy a hatása – úgy vélte, a társadalom ellenérzéseket táplál ezzel szemben, mert sokan úgy vélik, hogy amíg otthon nincsenek rendben a dolgok, nem jut pénz mindenre, addig nem kellene máshol pazarolni a forrásokat. Azt viszont nem hinné, hogy a térségi versengés oka a síita-szunnita ellentét lenne, szerinte a vallási szembenállás csak katalizátor, amit felhasználnak a szemben álló felek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Irán folyamatosan változik, nem teljesen elszigetelt, konzervatív ország. „Az internet és a televízió persze korlátozott, de mindenkinek van olyan alkalmazás a telefonján, ami kiskaput nyit a szabad internetre. Szinte mindenki hozzáfér a nemzetközi hírekhez” – magyarázta. „Ahogy bárhol a világon, a politikai spektrum Iránban is nagyon széles: vannak keményvonalasok és liberálisok. Magam is szégyellem, de például nők nem léphetnek be a stadionokba, nem nézhetnek végig egy meccset. Ugyanakkor női pilótáink például vannak, a diplomások aránya pedig sokkal magasabb a nők között. Szóval a kép nem fekete-fehér” - mondta.  
Szerző