Jobban növeli a rák kockázatát az elhízás, mint eddig hitték

Publikálás dátuma
2019.08.13. 09:32
Illusztráció
Fotó: CHASSENET/BSIP / AFP
A túlsúly legalább kétszer jobban növeli a daganatok kialakulásának kockázatát egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei szerint.
A véltél legalább kétszer jobban növeli a rák kockázatát a túlsúly és az elhízás egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei szerint. A tanulmányt, amely az International Journal of Epidemiology című szaklapban jelent meg, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetéhez tartozó Nemzetközi Rákkutatási Hivatal (IARC) vezette, a Bristoli Orvostudományi Egyetem tudósai is részt vettek benne – írta a Medicalxpress.com.
A kutatócsoport az elhízással összefüggést mutató daganatok nyolc gyakori típusának genetikai elemzését végezte el. A testtömegindex (BMI) és a rákkockázat közötti összefüggést az úgynevezett genetikai mendeli randomizáció technikájával hasonlították össze, amit még azzal a céllal fejlesztettek ki évtizedekkel ezelőtt, hogy összetett genetikai variációk ok-okozati viszonyait határozzák meg.
A túl nagy mennyiségű testzsírról már bizonyították, hogy fontos tényező a rák kockázatában: a magas jövedelmű országokban az összes rákos eset hat százaléka írható a számlájára a becslések szerint. Az új elemzés eredményei azt mutatják, hogy a túlsúlynak és az elhízásnak tulajdonítható ráktípusok aránya valójában jelentősen nagyobb ennél. Richard Martin, a Bristoli Orvostudományi Egyetem klinikai epidemiológiai professzora a lapnak elmondta: az új elemzés rámutatott, a múltban 
alábecsülték a túlsúly hatását a rák kockázatára, a korábban véltnél sokkal nagyobb szerepet játszik a daganat kialakulásában.

Szerző

Egy újonnan kifejlesztett filmréteg teheti sötétben láthatóbbá az útjelzéseket

Publikálás dátuma
2019.08.12. 17:17
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Olyan vékony "okos" filmréteget fejlesztettek ki kínai és amerikai tudósok, amely fényesen világít és színét is változtatja a sötétben, ha megvilágítják. A találmányt a közúti közlekedésben az útjelzéseknél lehet felhasználni.
A kutatók a Science Advances folyóiratban publikálták tanulmányukat az energiahatékony, költségkímélő filmrétegről, amely remekül látható különböző szögekből, ha fehér fény világítja meg.  
A polimer mikrogömbökből álló filmréteget egy közönséges átlátszó szalag ragacsos oldalára viszik fel. Amikor este a sötétben egy fehér fény világítja meg, néhány megfigyelő egyetlen, stabil színt lát visszatükröződni, mások viszont változó színeket látnak, attól a szögtől függően, hogy hol állnak, illetve, hogy mozog-e a fényforrás. 
A Futan Egyetem és a Buffalói Egyetem kutatói sebességkorlátozó tábla betűit és számait készítették el az új filmrétegből. Elhelyeztek a közelben egy fehér fényforrást, amely megvilágította a táblát. Amikor egy gyorsan közlekedő autó elhaladt mellette, a sofőr úgy érzékelte, hogy a tábla jeleinek színei villóznak, amint a látószöge változott menet közben.
A kutatók az út szélét jelző útjelekre is felvitték az új filmet. Amint egy autó közelített, lámpája hatására a jelek erős színnel villantak fel. Az út mellett álló gyalogos számára az autó elhaladó lámpája miatt villóztak a jelek.
A filmréteg ellenáll a víznek és a szélsőséges hőmérsékletnek is, mínusz 196 Celisus-foktól 100 Celsius-fokig. Vu Li-min, a tanulmány társszerzője, az anyagtudományok professzora elmondta, hogy a filmréteget akár hirdetésekhez is fel lehet használni, de alkalmas a közúti biztonság fokozására, és hamisítás elleni eszközöknél is bevethető.
Szerző
Témák
útjelzés

Négy bronzérmet szereztek a magyarok a csillagászati diákolimpián

Publikálás dátuma
2019.08.12. 11:47

Fotó: Facebook/IOAA 2019 - XIII. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofiz
Hatan kiemelt dicséretet kaptak, így minden induló szerzett valamilyen elismerést és az arany- és az ezüstérmes csapatban is volt magyar diák a Keszthelyen megrendezett 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián – tudatták a szervezők.
A szombaton véget ért verseny volt a magyar diákok eddigi legjobb szereplése, minden induló szerzett valamilyen elismerést: négy bronzérem mellett hatan kiemelt dicséretet kaptak. A pontversenyen kívüli csapatversenyben az aranyérmes és az ezüstérmes csapatban is volt magyar diák. 
Ezek az eredmények azért értékesek különösen, mert sok résztvevő országtól eltérően Magyarországon a csillagászat nem önálló iskolai tantárgy. Míg bizonyos országokban külön intézetek specializálódnak a csillagászati tehetséggondozásra, itthon csak iskolai és egyesületi csillagászati szakkörökben és egyetemi oktatók, akadémiai kutatók, amatőrcsillagászok, egyetemi hallgatók által tartott felkészítőkön képezhetik magukat az érdeklődő diákok – írták a közleményben.
A csillagászati diákolimpián összesen 17 aranyérmet, 52 ezüstérmet és 58 bronzérmet osztottak ki. Az augusztus 2-10. között megrendezett versenyre 46 országból több száz középiskolás érkezett Keszthelyre. Bár az egyes országokból csapatokban érkeztek a versenyzők, a vetélkedés jobbára mégis egyéni volt. A legtöbb pontot a vietnámi Quan Nguyen Manh érte el, ő az idei olimpia győztese.
A versenyzők először adatelemzésben mérték össze tudásukat. Ezt követően az éjszakai megfigyelésben égi objektumokat kellett megtalálniuk a keszthelyi Pethe Ferenc Kollégium sportpályáján felállított 88 csillagaszati távcsővel. Az elméleti fordulóban fizikai, matematikai, csillagászati, kozmológiai és mechanikai feladatokat oldottak meg, míg a planetáriumiban három vetített égboltképekhez kapcsolódó feladatok szerepeltek. Végül csapatverseny zárta az olimpiát.
A versenyen a jó helyezést elérők ajánlólevelet szerezhetnek a világ legjobb egyetemeire, például a Harvardra – közölte Kiss Áron Keve olimpiai biztos.
A 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia főszervezője a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja volt. A Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia ötlete 2006-ban született, Magyarország először 2011-ben vett részt a megmérettetésen.
Szerző