A lakását Airbnb-n kiadó Varga Judit már nem kapi havi 300 ezres lakhatási támogatást az államtól

Publikálás dátuma
2019.08.13. 12:27
Varga Judit a Sziget Fesztiválon tartott előadásán
Fotó: Mónus Márton / MTI
A pénzt általában azok a vezető kormányzati tisztségviselők kapják, akiknek nincs budapesti ingatlana. Varga esetében viszont nem egészen ez volt a helyzet.
Felkerült a netre az új igazságügyi miniszter, Varga Judit vagyonnyilatkozata, amelyből kiderül, hogy már nem részesül havi 300 ezer forint juttatásban hivatali lakáshasználat címén, írja az mfor.hu. Legutóbbi vagyonnyilatkozatában - amit még a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkáraként adott le idén januárban - még szerepelt ez az összeg, amire 2018. októberétől volt jogosult.
Ezt a havi 300 ezret általában azok a vezető kormányzati tisztségviselők kapják, akiknek nincs budapesti ingatlana. Varga esetében viszont nem egészen ez a helyzet: a G7 portál írta meg idén nyáron, hogy míg a támogatást felveszi,
családjának tulajdonában van egy budapesti ingatlan, amit Airbnb-n adnak ki, ezzel pedig akkori vagyonnyilatkozata szerint körülbelül évi 4 millió forintot keres.

Ugyan a budapesti ingatlan nem Varga, hanem a férje, Magyar Péter nevén van (Varga balatonhenyei ingatlant birtokol), de a jogszabályok szerint a lakástulajdonlásnál az állami vezető házastársának lakásviszonyait is figyelembe kell venni. Magyar, a Diákhitel Központ nemrég kinevezett vezérigazgatója már korábban mondta az mfor-nak, hogy Varga már nem veszi igénybe a támogatást, ezt igazolja a friss vagyonnyilatkozat.
Szerző

Az MSZP helyi elnöke az ellenzék közös gödöllői jelöltje, leváltanák Gémesit

Publikálás dátuma
2019.08.13. 11:59
Gémesi Györgynek új kihívója akadt
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A várost csaknem harminc éve vezető független polgármesternek fideszes és ellenzéki kihívója is lesz ősszel.
Már nem csak fideszes kihívója van Gémesi Györgynek, aki csaknem harminc éve irányítja Gödöllő városát, írja az atv.hu. Miután megőrizte függetlenségét az ellenzékkel szemben, utóbbiak az MSZP-s Kovács Barnabást indítják a regnáló vezető ellenében.
Kovács mögött - aki öt évvel ezelőtt is megmérkőzött Gémesivel, de akkor alulmaradt - az MSZP mellett a DK, a Jobbik, a Párbeszéd és a Szolidaritás is felsorakozott. Utóbbin kívül mind ott lesz a szavazólapon is. Bár a tárgyalásokon részt vett a Momentum, ők végül kimaradtak a megállapodásból.
Az ellenzéki pártok korábban őt is megkeresték, de nem szerette volna feladni függetlenségét - nyilatkozta Gémesi az ATV Start műsorban. Mint mondta, az első választást leszámítva, mindig civil szervezet jelöltje volt, függetlenül az országos dolgoktól. Ezeket ugyanis – szerinte – szét lehet választani.
Tény ugyanakkor, hogy polgármesterének szándéka ellenére is érintett országos ügyekben Gödöllő. Itt volt például, hogy tavaly a hajléktalan-törvény alapján először vittek el egy embert a nincstelenségéért. Gémesi ezután élőben jelentkezett közösségi oldalán a város hajléktalanszállójából, és arra kért mindenkit, hogy a hajléktalan embereknek ne vigyenek ételt.
Nem hiszi, hogy ezzel a húzással a Fidesz malmára hajtanák a vizet, nyilatkozta Kovács Barnabás, aki polgármester-jelölt mellett a gödöllői MSZP szervezetének elnöke is. Fontosnak tartja, hogy az ellenzéknek is legyen polgármesterjelöltje, amely majd a képviselőjelölteket is felfelé húzza. 
Szerző
Frissítve: 2019.08.13. 12:38

A Balaton ne legyen mulatós

Publikálás dátuma
2019.08.13. 10:00

Fotó: Lakos Gabor
A minőség nem árkérdés, minden árszínvonalon lehet jót kínálni – mondta a Népszavának Laposa Bence borász, a Balatoni kör elnöke, akit a szálloda- és lakópark-építésekről, a balatoni halról és borról is kérdeztünk.
Szimbolikus helyen beszélgetünk: a badacsonyi Hableány vendéglő a szocialista tömegturizmus egyik zászlóshajója volt, amit a minőségi vendéglátás helyi központjává szeretne fejleszteni. Mintha az egész Balaton még mindig ezzel az átmenettel küszködne.  Fontos, hogy már átmenetről beszélhetünk. De nem kedvelem a „minőségi” és az „új hullámos” jelzőt. Egyszerűen mondhatnánk azt, hogy egyre több normális hely van a Balaton partján. Ez nem kategória- vagy kínálatfüggő. Semmi baj nincs a lángossal, a kolbásszal, én is szeretem is ezeket. A kínálási móddal, az alapanyag-használattal, a térséghez való viszonnyal van a probléma. A számomra pozitív példák ezekben akarnak előrelépni: helyi vagy részben helyi alapanyagot használnak, frissen készítik el az ételeket, törekednek a valódi vendéglátásra. De a Balaton sokszínűsége maradjon csak meg. A tíz évvel ezelőttihez képest rengeteg izgalmas, új hely van, és aki egy picit odafigyel, utánanéz, megtalálja őket. A Balatoni Kör szempontjából mikor lehet azt mondani, hogy sikerült elérni a célt? Akkor, ha fejlődő régió lesz a Balaton, ahol nem elvándorlás van, hanem hazatelepülés, ahol a vállalkozók, munkavállalók megtalálják a számításukat, és ahová örömmel térnek vissza a vendégek. A régi, szezonális, nagyüzemi-termékkínálatú, kizsákmányoló üzleti modellre épülő vendéglátás nem erre visz. Ráadásul ez egy önkizsákmányolás is. Nekem éppen az a célom, hogy a vállalkozók több profitot termeljenek, amit aztán visszaforgatnak, és az egész régió jól jár. Attól nem tart, hogy ez a két világ elkülönül egymástól - lehetett horrortörténeteket olvasni például arról, hogy az Erzsébet-utalvánnyal milyen színvonalon lehetett „nyaralni” - és két párhuzamos valóság jön létre a balatoni vendéglátásban?  De igen. Ezért fontos, hogy elmagyarázzuk, a minőség nem árkérdés. Minden árszínvonalon lehet jót kínálni, ha változik a szemlélet. A borkultúrában a termékkínálat és a fogyasztók kinevelése kéz a kézben járt, és ez egészséges folyamat volt. A vendéglátásban is ezt kell megteremteni, mert itt még hiányzik. Badacsonyban a tavalyi szüreti napokon éppen egy tragédia (egy borászt vertek halálra) világított rá a vendéglátás égető problémáira. Akkor a polgármester sok mindent megígért a helyzet javítására. Változott valami? A képviselő-testület sok döntést hozott, de az alapvető helyzet nem változott. Minden turisztikai desztináció azt a vendéget vonzza, amelyiket megszólít a szolgáltatásaival. Ha mulatós zenét játszunk, akkor az jön ide, aki azt keresi, és hosszan sorolhatnám a párhuzamokat. Ez sokak számára sajnos nem egyértelmű. Szerintem a Balaton ne legyen „mulatós”. Rengeteg a beruházás a tóparton, szállodák, lakóparkok épülnek, közben kempingek, szabadstrandok szűnnek meg. Itt is a fejlesztők és az elérhető árú nyaralást keresők szempontjai ütköznek. Ezt hogy látja? Mindig fejlesztéspárti voltam, de valóban sok a probléma ezekkel a Balaton körül. Soha nem érjük el az optimális állapotot: vagy semmi nincs vagy száztíz százalékon fejlesztünk. Minden helyszín, minden beruházás más és más. Nekem a kikötőfejlesztésekkel van a legkevesebb gondom, persze nem vagyok ökológus, így nem tudom felmérni a környezetre gyakorolt hatásukat. De ha úgy tudunk kikötőt fejleszteni, hogy nem nagyon nyúlunk bele az adott part környezeti állapotába, az nagyon jó, mert nincs esszenciálisabb a vitorlázásnál a Balatonon. De nagyon ellenzem a lakóparkokat: az a legkevésbé szerencsés egy turisztikai régióban, ha apartmanokat, lakóparkokat építünk. Ez egy primitív üzleti modell a szememben. Kevesebb vele az üzleti kockázat, de a régióra gyakorolt hatása negatív. Sok helyet foglal, a környezeti hatásai is súlyosak, mégsem járul hozzá a turizmus fejlődéséhez. Szállodákra, komplex szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyekre ugyanakkor még a tó számos pontján szükség van. Itt, Badacsonyban, és vagy még legalább öt-hat balatoni régióban is a minőségi szálláshelyek hiánya jelenti a szűk keresztmetszetet. A régió, de különösképp a Balaton-felvidék egyes részeinek neuralgikus pontja a szőlőterület csökkenése és a 150-200 millió forintos luxus „gazdasági épületek” elszaporodása. Mi a helyzet most? Ennél nagyobb a baj. Sajnos, a szőlő jövedelemtermelő képessége önmagában tartósan alacsony, ezért lehet viszonylag olcsó területeket megvenni. Nem látom, hogyan lehetne ezen változtatni. A szőlőterületek nagysága tíz év alatt nagyjából a tizedével csökkent, ami már látható arány. A szőlészeti ágazat kimondottan rossz állapotban van, sokkal több szőlőre és magasabb jövedelemtermelő képességre lenne szükség. Ha csak azt nézzük, hogy az idelátogató vendég már most rengeteg domboldalon nem szőlőt, hanem beépített telkeket lát, az legalább ekkora kár. Ez hosszabb távon komolyan veszélyezteti a régió értékeit. Akár a túlépítésekről, szabadstrand-megszüntetésekről, beépítésekről beszélünk, sok esetben jól meghatározható, kormányközeli szereplők állnak mögöttük. Hogy látja, ez a csoport mennyire nyomulhat kedve szerint a régió érdekeivel, akár az állami szervekkel szemben is? Nem látok bele ezeknek a beruházásoknak a részleteibe, így nem tudok állást foglalni. Sok helyen pusztulnak a nádasok, sok szabadstrand szűnik meg. Szerintem az a lényeg, hogy mindenki számára maradjon elérhető vízfelület. Egy strand üzemeltetése komoly feladat, komoly feltételekkel. A megfelelő színvonal, a tisztaság drága dolog, ezért a szememben nem ördögtől való, ha ezért belépőjegyet szed az önkormányzat. Persze, teljesen más, ha egy szabadstrandra lakóparkot építenek. A nádasokhoz tényleg nem értek, nálam sokkal okosabb emberek mondták el rengetegszer, hogy a nádasok jelentik tó ökológiájának alappillérét. Régi probléma, hogy a Balatonnál nem lehet balatoni halat enni. Erre van javaslatuk? Jelenleg minden magyarországi élővízben tilos a halászat, a horgászat pedig elvileg csak „rekreációs céllal” zajlik. Amikor ezt először hallottam, meg kellett kapaszkodnom a szék karfájába, de ez a hivatalos álláspont. Szerintem a legtöbb badacsonytomaji horgászt nem tájékoztatták erről, és megkérdeznék a helyi horgász ismerőseimet, éppen rekreálnak-e, valószínűleg érdekes válaszokat kapnék. A Balatoni körrel pusztán arra szeretnénk rávilágítani, hogy a Balaton alapvetően nem egy horgásztó. Ehhez képest az idelátogató, nem horgászni akaró vendégeknek (és azért belőlük jóval több van) nem jutnak balatoni halhoz. Balatoni halhoz csak a horgász jut. Mi ezt a nulla-száz százalék jellegű aránytalanságot szeretnénk megváltoztatni ötven-ötvenre, hatvan-negyvenre, hetven-harmincra - mondják meg a szakemberek a minisztériumban. Csak a Balaton érdekei szerint oldják meg a problémát. Márpedig az rettentően fontos érdek, hogy az idelátogató vendég tudjon balatoni halat enni. Mennyire nyitottak a Kör javaslataira általában az illetékes minisztériumok, állami szervek? Közepesen. De a véleményünkkel szerencsére ritkán vagyunk egyedül, gyakran együttműködünk például a Balatoni Szövetséggel. A legtöbb témában van fogadókészség, de rettentő nehezen működik az államigazgatás. Hatékony megoldások ritkán születnek, valószínűleg azért is, mert több évtizedes problémákról beszélünk. Szívügyének tekinti, hogy az olaszrizling, mint a Balaton-felvidék bora megfelelő helyet foglaljon el a magyar borkultúrában. Hol tart ezzel? Az elmúlt években eljutottunk egy egészen jó szintig, de még sokat kell dolgoznunk. Zászlósborként tekintünk az olaszrizlingre, ebből készül a Balaton bor és a hegyborok is. Egyre szebb olaszrizlingek vannak, és aki egy picit tájékozódik, az sok helyen találhat már jó bort elfogadható áron.

Laposa Bence

Borász, a Laposa Birtok vezetője. A keszthelyi Georgikon Egyetemen végzett agármérnökként, a családi vállalkozást 2004-ben vette át édesapjától. A Balaton menti vállalkozókat tömörítő Balatoni Kör elnöke. Badacsonyban él.