A Facebook elismerte, hogy lehallgatta egyes felhasználók beszélgetéseit

Publikálás dátuma
2019.08.14. 06:11
Képünk illusztráció
Fotó: Jaap Arriens / AFP/NurPhoto
Sokáig tagadták.
Elismerte kedden a Bloomberg hírügynökségnek küldött közleményben a Facebook, hogy korábban - saját állítása szerint a felhasználók engedélyével - lehallgatott bizonyos beszélgetéseket, amelyekről leiratot is készített. "Akárcsak a Google és az Apple, a múlt héten mi is felhagytunk azzal a gyakorlattal, hogy a beszélgetésekről készült hangfelvételeket emberekkel hallgattatjuk meg" - tudatta a közösségi oldalt üzemeltető amerikai vállalat. A Facebook hosszú ideig váltig állította, hogy nem hallgat bele a felhasználók beszélgetéseibe az oldalon keresztül működő Messenger applikáción keresztül, hogy pontosabban tudják célba juttatni a hirdetéseket. Tavaly tavaszi kongresszusi meghallgatásán maga Mark Zuckerberg, a vállalat alapítója és vezetője is tagadta, hogy a cég belehallgat a beszélgetésekbe. "Önök olyan összeesküvés-elméletről beszélnek, hogy mi figyeljük, hogy mit vesznek fel a mobiltelefonok mikrofonjai, amit aztán hirdetési tevékenységhez használunk fel" - hangoztatta a milliárdossá lett Zuckerberg. "Mi nem csinálunk ilyet" - állította. A Facebook később pontosította, hogy csak akkor férnek hozzá a mobiltelefonok mikrofonján keresztül bonyolított beszélgetésekhez, ha erre a felhasználók kifejezetten engedélyt adnak. A Bloomberg jelentése szerint a felvételeket mesterséges intelligencia segítségével számítógépek alakították írott szöveggé, és a Facebook alvállalkozók százainak fizetett azért, hogy a leiratok pontosságát ellenőrizzék, amihez meg kellett hallgatniuk a felvételeket, amelyeket a vállalat anonimizált. A Bloomberg azt írja, hogy a leiratokat kezelő munkatársak aggodalmukat fejezték ki munkájuk etikai vonatkozásai miatt, mert sem a felvételek eredetét, sem a felhasználásuk célját nem ismerték. A pénzügyi hírügynökség jelentése szerint a Facebook arról nem adott tájékoztatást, hogy a vállalat mit kezd a hangfelvételekkel. Hasonló gyakorlatot a digitális asszisztenseket kínáló Amazon, Google és Apple is alkalmazott, ám az elmúlt hetekben a Google és az Apple is tudatta, hogy felhagytak a hangfelvételek készítésével. Az Amazon pedig lehetőséget biztosít ügyfeleinek arra, hogy kikapcsolják az Alexa nevű mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetéseik felhasználását.
Szerző
Témák
Facebook

Összecsaptak a rendőrök és a tüntetők, brutális verekedés a hongkongi reptéren (videó)

Publikálás dátuma
2019.08.13. 21:48
Tüntetők és rendőrök a hongkongi nemzetközi reptéren
Fotó: MANAN VATSYAYANA / AFP or licensors
Paprikasprével, gumibottal támadtak a nemzetközi reptérre behatoló rohamrendőrök, volt azonban, akit később saját tonfájával vertek össze. A közelharcban egy pisztoly is előkerült.
Rohamrendőrök hatoltak be helyi idő szerint kedd este 11 óra körül a hongkongi nemzetközi repülőtérre, és összecsaptak az ott több napja ülősztrájkot folytató tüntetőkkel. A tiltakozók számos rendőrségi jármű útját elzárták, mire a rohamrendőrök behatoltak a repülőtér területére, ahol paprikaspray-t is bevetettek – írja az MTI  A dpa német hírügynökség szerint a tüntetők visszaszorították a rendőröket, és elkezdtek barikádokat emelni az egyik bejáratnál, amelyen keresztül fegyveres rendőrök tucatjai próbáltak meg behatolni. Ez utóbbiak végül mintegy 15 perc után visszavonultak. A BBC beszámolója szerint
kevésen múlt, hogy a harcoknak nincs halálos áldozata: egy sarokba szorított, összevert rohamrendőr pisztolyát is elővette, hogy védje magát, ám végül nem lőtt vele.

A rendőrség több embert egy, a repülőtér érkezési csarnokának bejáratánál várakozó furgonba terelt. a rohamrendőrök állítólag megpróbáltak kiszabadítani és orvosi segítséghez juttatni egy sérült férfit, akit a tiltakozók beépített ügynöknek tartottak. A tüntetők gyanígy elfogtak egy másik, gyanúsnak látott személyt, akinél a Peking-párti ellentüntetők kék pólóját találták.  
A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes oldalának korábbi beszámolója szerint a nemzetközi repülőtér vezetése kedden több mint 300 járatot törölt a légikikötőben ötödik napja zajló ülősztrájk miatt.

 A Hongkongban hónapok óta tartó tüntetéshullámot a már felfüggesztett, bár egyelőre vissza nem vont, a kiadatási törvény módosítását célzó törvénytervezet váltotta ki – a demonstráció azonban fokozatosan általános kormányellenes tiltakozássá alakult. A demonstrálók a törvénytervezet visszavonása mellett már egyebek között Carrie Lam hongkongi kormányzó lemondását, valamint a tüntetőkkel szembeni rendőrségi akciók kivizsgálását követelik. A 7 millió lakosú, különleges közigazgatási státusszal rendelkező város 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszatért Kínához, és az "egy ország, két rendszer" elve alapján bizonyos demokratikus jogokat élvez. A tiltakozók azonban úgy látják, Peking egyre növeli a befolyását, és ezzel egy időben korlátozza a hongkongi demokratikus jogokat.  Donald Trump amerikai elnök eközben Twitter-oldalán arról írt, hogy hírszerzési beszámolók szerint a kínai kormány csapatokat küld a hongkongi határhoz. 
Szerző
Frissítve: 2019.08.13. 21:49

A parlamenti szünetben is dübörög a brit politika

Publikálás dátuma
2019.08.13. 19:32

Fotó: JULIAN SIMMONDS / AFP
Hetvennyolc nappal az unióból való távozás kitűzött időpontja előtt egyre valószínűbb az újabb előrehozott választás az Egyesült Királyságban.
Szeptember 3-ig zárva tart a westminsteri parlament, de a július 24-én hivatalba lépett Boris Johnson kormányfő látszólag nem gondol szabadságra menni.  A BoJo-ként is emlegetett egykori londoni főpolgármester sorra jelentett be olyan intézkedéseket, amelyek a választópolgárokat erősen foglalkoztató területekre vonatkoznak. Húszezer új rendőr munkába állítására és tízezer új börtönférőhely létesítésére tett ígéretet. Vasárnapi bejelentése szerint erősen mérsékli az elsősorban erőszakos és nemi jellegű bűnelkövetések miatt elítéltek idő előtti szabadulásának lehetőségét. Az elmúlt napok hírei viszonylag ritkábban szóltak a Brexitről, annál gyakrabban a parlamenti választások kiírásának a lehetőségéről. Theresa May katasztrofális kimenetelű, 2017-es vállalkozása után - amely a Konzervatív Párt többségének az elvesztésével járt - a politikai megfigyelők lényegében már azóta beszélnek egy esetleges újabb előrehozott választásról, hogy Boris Johnson bejelentkezett a miniszterelnöki tisztségre.   Boris Johnson szinte naponta mantraként ismételgetett ígérete - sokak szemében fenyegetése -, vagyis  hogy a szigetország október 31-én, “ha törik, ha szakad” elhagyja az Európai Uniót, komoly ellenállást váltott ki a parlament, sőt az egész politikai élet megegyezéspárti tagjaiból. A “no-deal”, vagyis megállapodás nélküli kilépést megakadályozni szándékozók táborának élére Philip Hammond volt pénzügy- és David Gauke volt igazságügyi miniszter állt, akik azzal érvelnek, hogy a 2016 júniusi népszavazás kimenetele nem adott felhatalmazást a rendezetlen szakításra az EU-val. Ha Boris Johnson megállapodás nélkül akarja becsukni maga mögött az ajtót, kifejezett felhatalmazást kell erre kérnie. A brit szavazópolgárok mindössze 0,1 százalékát kitevő konzervatív párttagság által a hatalomba ültetett kormányfőnek vagy általános választással, vagy egy második népszavazással kellene kikérnie a választók véleményét a drasztikus lépésről. Konzervatív, munkáspárti, liberális demokrata, észak-ír unionista és más parlamenti rebellisek ugyanúgy igyekeznek majd megakadályozni a szabályozatlan “kizuhanást”, mint ahogy a Theresa May által Brüsszellel tető alá hozott megegyezést utasították el. A befolyásos Institute of Government elemző műhely azonban figyelmeztette őket, hogy elkéstek a fellépéssel: a kormány a felelős az alsóházi napirend összeállításáért, és az új körülmények között már nem érvényes a kilépési törvényben megfogalmazott követelmény, hogy bármilyen megállapodásról “érdemi szavazást kell tartani”. Boris Johnson mindeddig nem kereste az alkalmat, hogy Brüsszellel és Európa meghatározó vezetőivel találkozva nyomást gyakoroljon rájuk a jelenleg az asztalon lévő, közel 600 oldalas kilépési dokumentum és a jövőről szóló politikai nyilatkozat korrigálására, így egyre elkerülhetetlenebbnek látszik a “no-deal” Brexit. Ennek a “nukleáris opciónak” legfeljebb csak a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvánnyal lehetne elejét venni. Az áttekinthetetlenné vált brit politika jelenlegi állapotát mutatja, hogy elterjedt a hír: Johnson, ha elvesztené a bizalmi szavazást, kész lenne megtagadni a lemondást. A The Sunday Times szerint ez az 1600-as évek derekán dúlt polgárháború óta a legnagyobb alkotmányos válsághoz vezetne. A puskaporos hangulatban John McDonnell, a munkáspárti árnyékkormány pénzügyminisztere azt mondta, Johnson vonakodása esetén Jeremy Corbynt, az ellenzék vezérét beültetné egy taxiba, és elküldené a Buckingham palotába, aki ott megmondaná II. Erzsébetnek: a Munkáspárt kész a hatalom átvételére. A 93 éves királynő rekord 67 éves uralma alatt nem fordult elő, hogy személyes véleménye napvilágra került volna. A lap egy meg nem nevezett magas rangú udvari tanácsadóra hivatkozva közli, hogy az uralkodó David Cameron 2016-os lemondását követően “kétségbeesését és elégedetlenségét fejezte ki a politikai vezetés minőségével kapcsolatban, és ez a frusztráltsága azóta csak fokozódott”. A bizalmatlansági indítvány elvesztése esetén azonban a parlament dolga eldönteni, ki alakítson kormányt, és csak ezt követően kérhető fel a királynő, hogy fogadja az új miniszterelnököt.