Hallásjavító zajszűrőt ültettek két gyerek fülébe a Debreceni Egyetemen

Publikálás dátuma
2019.08.14. 10:15

Fotó: Debreceni Egyetem
A hallásjavító és beszédértést segítő implantátum világújdonságnak számít.
Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetemen (DE) ültették be két kisgyerek belső fülébe azt a világújdonságnak számító hallásjavító implantátumot, amely akár zajos környezetben is elősegíti a hatékony beszédértést - jelentették be az egyetem klinikai központjának (DEKK) keddi sajtótájékoztatóján. Rezes Szilárd, a DEKK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója elmondta: a műtét mérföldkő a klinika cochleáris implantációs programjában, amelyet 2000-ben indítottak el, azóta számtalan veleszületett siket vagy nagyothalló gyerek kapott hallásjavításra alkalmas készüléket. 
A dániai Oticon Medical legújabb fejlesztésének köszönhetően a két gyerek olyan implantátumot kapott, amely a beszédet kiszűrő eszközzel akár zajos környezetben is hatékony beszédértést, gyorsabb beszédfejlődést tesz lehetővé - hangsúlyozta. Az implantátumot egy másfél és egy három és fél éves gyerek mindkét fülébe ültették be. 
A beültetés nélkül a súlyos hallásproblémával küzdő gyerekek egész életükben siketek és akár teljesen némák maradnának. Az implantátum viszont lehetővé teszi, hogy a hallásfejlesztést követően beszédfejlesztésük is megtörténjen. 
Rezes Szilárd, aki a műtéteket a varsói orvostudományi egyetem szakembereivel közösen hajtotta végre, elmondta, az egyetem klinikai központjában évente mintegy 25 cochleáris implantátum társadalombiztosítás által támogatott beültetésére van lehetőség. Kazimierz Niemczyk, a varsói orvostudományi egyetem fül-orr-gégészeti klinikájának igazgatója hangsúlyozta: a piacon elérhető összes implantátum közül ebben az eszközben a legvékonyabb az elektróda, a fül mögötti processzor pedig a legkönnyebb, így ennek a beültetése jár a legkisebb műtéti beavatkozással. Nuber Arnold, az Oticon Medical magyarországi ügyvezető igazgatója közölte: az implantátum alapanyaga cirkónium és titánium, amelyek tökéletes ellenállást biztosítanak a külső behatásokkal szemben.
Szerző

„Boszorkánykincsekre” bukkanhattak Pompejiben

Publikálás dátuma
2019.08.13. 12:25

Fotó: Cesare Abbate / Ansa
Több tucat szerencsehozónak vélt tárgyra bukkantak az ókori Pompeji romvárosának feltárás alatt álló, úgynevezett V. régiójának Casa del Giardino nevű házában.
Egyebek mellett borostyán, fényes kristályok, ametiszt, finom fajanszok, csontgombok és Keletről származó skarabeuszok kerültek elő a fából és fémből készült kincsesládából. Az ékkövek mellett szerencsehozónak vélt tárgyak, babák, csengettyűk, falloszok, ökölbe zárt kezek és egy kicsiny koponya is rejtőzött a ládában.
„Tucatnyi kabala, amelyeknek balszerencsét távol tartó erőt tulajdonítottak”

– mondta az ANSA olasz hírügynökségnek Massimo Osanna, a pompeji régészeti park igazgatója hétfőn.

A kincsesláda és tartalma a ház űrnőjének tulajdonában is állhatott volna, de a régészek szerint nem feltétlenül, ugyanis a dobozt az úrnő hálószobájától és a ház átriumától, vagyis belső udvarától is távolabb eső, kiszolgáló helyiségben tárták fel. Az átriumban tíz ember, egy egész család csontvázára bukkantak, a Vezúv kitörése elől menekülve érte őket a halál.
Hiányoznak a ládikóból az arany ékszerek, amelyek népszerűek voltak a városban, minden nő szívesen viselte őket, tehát egy fiatal, átlagos jólétben élő asszony ékszeres dobozában is ott volt a helyük. A ládikóban talált nyakláncok azonban más szerepet játszhattak. „Olyan ékszerekről lehet szó, amelyeket rituálékon viseltek, nem az eleganciával függtek össze. Értékesek voltak, de másképp, mint az ékszerek” – mutatott rá Osanna.
A varázserejűnek hitt kicsiny tárgyakból álló kollekció olyan emberé, talán egy rabszolganőé lehetett, akinek különleges gyógyító tudást, a túlvilágiakkal való speciális kapcsolatot tulajdonítottak. Így kaphatna értelmet ez a furcsa tárgyakból álló leletegyüttes, amelynek darabjai az ókori római kultúrában a termékenységgel, a csábítással, a szülés vagy a házasság kedvező alakulásával függtek össze. 
A régészek egyelőre feltételezik mindezt, a Casa del Giardinóban talált ládikó tartalmának kutatása csak nemrég kezdődött. Ebben a házban fedezték fel a szénfeliratot, amelynek keltezése „a november előtti 16. nap”, a jelenlegi naptár szerint október 17. A Vezúv kitörésekor a felirat egyhetes lehetett, amiből arra lehet következtetni, hogy Pompeji pusztulásának dátuma az eddig hitt augusztus 24. helyett valójában október 24.  
A kicsiny tárgyakat már sikerült megtisztítani és restaurálni, most kezdődhet minden egyes darab vizsgálata.
A Grande Progetto Pompei nevű kutatócsoport a család összetételét igyekszik kideríteni, hogy teljes történetüket feltárhassa.
Szerző
Témák
Pompeji

Gyógyszert találhattak az ebolára, a fertőzöttek 90 százalékát megmentették egy kísérletben

Publikálás dátuma
2019.08.13. 11:50

Fotó: JC Wenga / AFP/Anadolu Agency
Még a súlyos betegek kétharmadát is sikerült meggyógyítani két új szerrel.
November óta négy különböző új ebola-gyógyszert teszteltek a járvány-sújtotta Kongóban, írja a BBC. A szerek közül, melyeket a túlélők szervezete által termelt antitestek segítségével fejlesztettek, kettő kiemelkedően hatékonynak bizonyult: az mAb114 és az REGN-EB3 jelűek.
Utóbbi kettő segítségével a már súlyosan beteg embereknek is 64-71 százalékát sikerült megmentenie az orvosoknak. A vírusfertőzés korai fázisában kezelt betegeknek pedig 89-94 százaléka meggyógyult.
A kutatók abban bíznak, hogy hamarosan megelőzhető és kezelhető betegség lesz a jelenleg a fertőzöttek több mint felével végző ebolából. Ez pedig az egészségügyi ellátásba vetett bizalmat is hamar helyreállíthatja az érintett területeken.
Szerző
Témák
Ebola
Frissítve: 2019.08.13. 12:16