Előfizetés

Vegyületekből készítettek Rubik-kockát, de nem játszani

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.14. 11:18

Fotó: The University of Texas at Austin
A polimerekből épített Rubik-kockát amerikai és kínai vegyészek azért építették, hogy új módot találjanak információk tárolására.
A struktúra színes hidrogél kockákból áll, amelyek alakra ugyanolyanok és ugyanúgy működnek, mint a valódi Rubik-kocka. A kutatók hangsúlyozzák, hogy nem játék céljára készítették, információk tárolásának és detektálásának új útjait keresik.
A játékkockához hasonlóan ez a szerkezet is tartalmaz forgatható önálló oszlopokat és oldallapokat, ám a merev Rubik-kockával ellentétben ezt önkötő hidrogélből alkották meg, egy olyan vizenyős polimeranyagból, amely képes nagy mennyiségű víz felszívására és új kémiai kötések kialakítására, amikor a régi kötések megszakadnak.
A polimerek olyan kémiai vegyületek, amelyek nagyszámú, egy vagy többfajta azonos típusú atomcsoportból, úgynevezett monomer egységből épülnek fel, és ezeket az építőelemeket primer kémiai kötések kapcsolják össze. Elvileg végtelen sok ismétlődő egységből állhatnak. "Gondoljunk csak a QR-kódra, amely fekete és fehér pixelek mintázata egy kétdimenziós felületen, és amelyet információtárolásra használnak. Keressük az információtárolás lehetőségeit színes mintázatokban és három dimenzióban, ami elméletileg jóval nagyobb információsűrűséghez vezethet el" - idézte Jonathan Sessler professzort, az Advanced Materials című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzőjét a Phys.org tudmányos-ismeretterjesztő hírportál.
 Matematikusok bizonyították, hogy összetettsége miatt összesen 43 252 003 274 489 856 000-féle (negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymiliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer; kb. 4,3.1019) Rubik kockaállás hozható létre, ami azt sugallja, hogy egyetlen kocka hatalmas mennyiségű információt képes tárolni.   

Hallásjavító zajszűrőt ültettek két gyerek fülébe a Debreceni Egyetemen

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.14. 10:15

Fotó: Debreceni Egyetem
A hallásjavító és beszédértést segítő implantátum világújdonságnak számít.
Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetemen (DE) ültették be két kisgyerek belső fülébe azt a világújdonságnak számító hallásjavító implantátumot, amely akár zajos környezetben is elősegíti a hatékony beszédértést - jelentették be az egyetem klinikai központjának (DEKK) keddi sajtótájékoztatóján. Rezes Szilárd, a DEKK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója elmondta: a műtét mérföldkő a klinika cochleáris implantációs programjában, amelyet 2000-ben indítottak el, azóta számtalan veleszületett siket vagy nagyothalló gyerek kapott hallásjavításra alkalmas készüléket. 
A dániai Oticon Medical legújabb fejlesztésének köszönhetően a két gyerek olyan implantátumot kapott, amely a beszédet kiszűrő eszközzel akár zajos környezetben is hatékony beszédértést, gyorsabb beszédfejlődést tesz lehetővé - hangsúlyozta. Az implantátumot egy másfél és egy három és fél éves gyerek mindkét fülébe ültették be. 
A beültetés nélkül a súlyos hallásproblémával küzdő gyerekek egész életükben siketek és akár teljesen némák maradnának. Az implantátum viszont lehetővé teszi, hogy a hallásfejlesztést követően beszédfejlesztésük is megtörténjen. 
Rezes Szilárd, aki a műtéteket a varsói orvostudományi egyetem szakembereivel közösen hajtotta végre, elmondta, az egyetem klinikai központjában évente mintegy 25 cochleáris implantátum társadalombiztosítás által támogatott beültetésére van lehetőség. Kazimierz Niemczyk, a varsói orvostudományi egyetem fül-orr-gégészeti klinikájának igazgatója hangsúlyozta: a piacon elérhető összes implantátum közül ebben az eszközben a legvékonyabb az elektróda, a fül mögötti processzor pedig a legkönnyebb, így ennek a beültetése jár a legkisebb műtéti beavatkozással. Nuber Arnold, az Oticon Medical magyarországi ügyvezető igazgatója közölte: az implantátum alapanyaga cirkónium és titánium, amelyek tökéletes ellenállást biztosítanak a külső behatásokkal szemben.

Szülői stressz is okozhatja a csecsemő hasfájását

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.13. 14:14
Illusztráció
Fotó: VOISIN/Phanie / AFP
A kólika kialakulásának leggyakoribb oka a csecsemő-anya-apa-család kapcsolatában keletkező feszültségek. Kezeléséhez a megnyugtatás általában elég.
Egyes tanulmányok szerint az első hat hétben teljesen normálisnak tekinthető, ha egy csecsemő napi két órát sír. Még három hónapos korukban is átlagosan egy órát sírnak naponta a babák – mondta Cseh Áron, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa. Ennek sok oka lehet, hiszen érzéseiket, szükségleteiket így fejezik ki. Ilyen lehet az úgynevezett csecsemőkori krónikus hasfájás is. A kólikaként is emlegetett betegség, amely felmérések szerint akár minden harmadik csecsemőt is érintheti, legtöbbször ártalmatlan, hátterében nincs kimutatható elváltozás, de aggasztó tünetek esetén orvosi vizsgálatot igényel.
A kólika az úgynevezett hármas szabállyal írható le. Ha a csecsemő legalább három hete, a hét három vagy több napján, napi több mint három órát, látszólag ok nélkül sírással tölt, kólikával van dolgunk – magyarázta a szakorvos. Az ártalmatlan, úgynevezett infantilis kólika tüneteinek kezdete és vége a három, de legfeljebb öt hónapos kor előttre esik, nem társul mellé súlyfejlődési nehézség vagy láz.

Pszichoszociális ok

A legújabb feltételezések a gyomorbélrendszer éretlenségét, a bélrendszer túlzott perisztaltikáját, valamint a bélflóra eltolódását okolják a kólika megjelenéséért. A terhesség vagy a szoptatás alatti dohányzás szintén fokozott kockázatot jelenthet, a legfontosabb tényező azonban a pszichoszociális vonal, vagyis a csecsemő-anya-apa-család kapcsolatában jelentkező feszültségek – mondta a szakember. 
Számos vizsgálat bizonyította, hogy a fokozott szülői stressz vagy az anya-gyermek kapcsolatban fennálló konfliktus hozzájárulhat a kólika kialakulásához. Az elsőgyermekes szülők például gyakrabban számolnak be arról, hogy a babájuknak gyakran fáj a hasa, ami vélhetően az idegeskedés, a kezdeti stressz számlájára írható.  A csecsemőkori kólika kezeléséhez a szülőknek meg kell érteniük, hogy a jelenség gyakran előfordul, és ha a szervi okokat ki lehet zárni, 
a baba megnyugtatásán kívül nincs más teendő.

A hasfájás a gyermekkor későbbi szakaszaiban is az egyik leggyakoribb gyermekgyógyászati és -gasztroenterológiai probléma. A felmérések szerint minden 5-10. gyermeket is érinthet. Az esetek nagy részében nem szervi, hanem funkcionális ok áll a hátterében, mégis fontos kizárni azokat az aggasztó jeleket, amelyek szervi eltérésre, betegségre utalhatnak – hangsúlyozta az egyetemi adjunktus. 
Az akut, vagyis hirtelen jelentkező hasfájás gyermekkorban leggyakrabban fertőzéses eredetű, amely hasmenéssel és hányással járhat. Ilyenkor a legfontosabb a tünetek enyhítése, a folyadék pótlása, és jó hatású lehet bizonyos probiotikumok adása – mondta Cseh Áron. Háziorvosra vagy ügyeletre akkor van szükség, ha a gyermek nem iszik elég folyadékot, csökken a vizelet mennyisége, bágyadttá válik vagy egy ponton jelentkező, erős hasi fájdalma van, esetleg a széklet véressé válik.
A hasfájást okozhatja tehéntej-allergia, ami akár az anyatejjel is átkerülő tehéntej-fehérje molekulákra adott bélgyulladás következménye. Leggyakoribb tünete a hasmenés, de akár székrekedés is, véres széklet, ekcéma, táplálási és súlyfejlődési problémák. Kimutatására a tehéntej-fehérje megvonásával, majd visszaterhelésével, a tünetek megfigyelésével van lehetőség. A tejallergiát, akárcsak a gyermekek 1-2 százalékánál előforduló többi ételallergiát (a tojás, szója, olajos mag, gabona, és halféleségek) az esetek nagy részében kisiskoláskorra kinövik a kicsik. A tejcukor felszívódási zavar nem ugyanaz, mint a tejallergia, előbbi ugyanis a tejcukor lebontási problémájából adódik, főleg későbbi életkorban jelentkezik, a tejtermék elfogyasztását követően hasmenéssel és hasfájással jár, és nem nőhető ki – mondta a szakorvos.
A lisztérzékenység, a cöliákia szintén nem ételallergia, bár búzafélékre is létezik allergia, hanem egy autoimmun betegség, amit vérvétellel lehet igazolni, és szigorú, élethosszig tartó diétát igényel. A cöliákia gyakorisága már a lakosság 1-2 százalékát érinti. A diétáját csak orvosi javaslatra szabad elkezdeni, az önkényesen elkezdett gluténmentes étrend lehetetlenné teheti a betegség kimutatását – hangsúlyozta Cseh Áron. 
A gyulladásos bélbetegség (IBD) bár Magyarországon még ritka, a fejlett országokhoz hasonlóan egyre terjed, aminek hátterében genetikai tényezők mellett feltehetően a környezeti hatások, az ételekben található bélgyulladást kiváltó anyagok is állnak. Az IBD tünete lehet hasmenés, véres széklet, de néha csak súlycsökkenés, vagy akár bélrendszeren kívüli tünet is, mint visszatérő láz, szem-, ízületi-, vagy bőrgyulladás.