WWF: 50 év alatt felére csökkent az erdőben élő gerincesek száma

Publikálás dátuma
2019.08.14. 11:43

Fotó: Henglein and Steets / AFP
Több mint felére csökkentek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt - derült ki az erdők biodiverzitásáról a Természetvédelmi Világalap (WWF) vezetésével készült első globális állapotfelmérésből.
1970 és 2014 között a 455 vizsgált populáció 53 százalékkal csökkent. A legnagyobb veszteségeket a trópusi erdők, köztük az amazonasi esőerdők állatai szenvedték el, ahol a legnagyobb számban élnek erdőlakó gerincesek - állapította meg a nemzetközi környezetvédelmi szervezet által kiadott Below the canopy (A lomsbsátor alatt) című jelentés, amelynek készítői 268 erdőben élő gerinces fajt vizsgáltak, ezek 75 százaléka trópusokon élő erdőlakó. 
Az erdőirtás, az illegális vadállat-kereskedelem, a nem fenntartható vadászat, az invazív fajok megjelenése, a klímaváltozás és a betegségek mind veszélyt jelentenek ezen fajokra - olvasható a WWF honlapján közzétett jelentésben. Élőhelyük elvesztése, az erdők állapotának romlása - amelyekért elsődlegesen az ember okolható - az erdő és az erdőben élő fajokra leselkedő veszélyek 60 százalékát jelentik.
A hatalmas veszteség hatása túlnő a vadvilágon. 
Az erdőlakó fajok egészsége összefügg az erdők általános egészségi állapotával és az emberek, valamint a bolygó egészségi állapotával

- hívták fel a figyelmet a szerzők.

 Az erdők jelentik a szárazföldi gerincesek több mint felének otthonát, ezek a fajok biztosítják az erdők egészségét, létfontosságú feladatokat látnak el, beporozzák a növényeket, elterjesztik a magvakat. Az egészséges erdők tisztítják a levegőt és a vizet, meggátolják az áradásokat, élelmiszerrel és munkahellyel látják el az embereket. Megkötik és tárolják a szenet, a szénelnyelő képességük védi a bolygót a klímaváltozás hatásaitól. Ha vissza akarjuk fordítani a biodiverzitás csökkenését világszerte és el akarjuk kerülni a klímaválságot, meg kell védeni az erdőket és a benn élő fajokat - figyelmeztetnek a kutatók.
A WWF jelentése beszámolt ugyanakkor fajmegőrző programok sikerességéről is, köztük a Costa Ricában élő mellényes bőgőmajom és a közönséges csuklyásmajom, valamint a Közép- és Kelet-Afrikában élő gorillák számának növekedéséről. Utóbbiak egyedszáma ezerre nőtt köszönhetően a helyi lakossággal való együttműködésnek, a vadorzók elleni fellépésnek és az ökoturizmus szabályozásának.
Szerző
Frissítve: 2019.08.14. 11:46

Megint akciózik az aleppói macskamentő

Publikálás dátuma
2019.08.14. 11:18

Fotó: Anas Alkharboutli / AFP
Ezúttal az ostrom alatt álló Idlíb tartományban segít a magukra hagyott, éhező macskáknak, kutyáknak. Mohammed Aláa Al-Dzsalíl menhelyet is létesített, ahol 85 gyerek is él.
Újra akcióba lépett az a mentős, aki pár évvel ezelőtt azzal vált ismertté az interneten, hogy az ostromlott Aleppóban magukra hagyott macskákat és kutyákat vett a szárnyai alá. Ezúttal Idlíb tartományban próbál segíteni az egyedül maradt és éhező állatokon.
"Pár hónapja felhívtak vidéki mentők Idlíbből, hogy az embereket igyekeznek kimenteni, de az éhező állatokon nem tudnak segíteni. Így hát úgy döntöttem, ismét belevágok"

- mondta el Mohammed Aláa Al-Dzsalíl a dpa német hírügynökségnek.

 Idlíb déli, felkelők kezén lévő része április óta ostrom alatt áll, és mintegy 400 ezer ember menekült el a környékről. A 44 éves Dzsalílnak már bevált módszere van; hajnali 5 és 7 óra között érkezik, amikor ritkák a légicsapások, és nekiáll felkutatni a magukra maradt állatokat. "Jártam Hán Sejhúnban, Maarat al-Numánban, Kafr Nabilban, pedig lőtték a városokat, és bár nehéz volt, de a legtöbb éhező macskát sikerült kimenekítenem" - mondta el a férfi, aki több mint 200 macskát hozott magával az ostromlott területekről.
Dzsalíl 2014-ben kezdte menteni a macskákat. Akkor szülővárosában, a kormányerők által ostromlott Aleppóban igyekezett segíteni a magányos állatokon, amelyeknek menhelyet is létrehozott. "Kiskorom óta szeretek macskákról gondoskodni" - mesélte a férfi, aki elmondta, hogy régen hentesektől vásárolt maradékot, és azzal etette az utcán élő, kóbor állatokat. "Nekem ez a hobbim. Az utcán élő kutyákat és macskákat etetem, mert tudom, hogy ők is éhesek" - tette hozzá Dzsalíl.
"Az ősök arra tanítottak, hogy akinek könyörület van a szívében az emberek iránt, annak minden élő iránt könyörületesnek kell lennie"

- magyarázta a macskamentő.

Dzsalíl menhelyén egy időben 170 macska élt Aleppóban, de a helyet találat érte 2016 végén, és a legtöbb állat vagy elpusztult, vagy elmenekült. 22 macskával sikerült a város másik részébe menekülnie, ahol közösségi gyűjtés révén és a történetét elmesélő könyv bevételeiből sikerült egy farmot vásárolnia, ahol ma nem csak állatok találnak menedékre. Árvaház, orvosi szoba és óvoda működik a tanyán.
"85 gyerek él ott, 13-an közülük az édesapjukat és az édesanyjukat is elveszítették"

emelte ki.

A mentő arra számít, hogy a hamai és idlíbi harcok fokozódásával még több gyerek fog elárvulni.
"A gyerekek és az állatok szenvedik a legtöbbet a szíriai háborúban. Ezért én továbbra is segíteni fogok rajtuk"

- húzta alá Mohammed Aláa al-Dzsalíl.

Szerző

Jane Goodall három őshonos facsemetét ültetett a Sas-hegyen

Publikálás dátuma
2019.08.13. 11:35

Fotó: Zita Fulop / Facebook/Jane Goodall Intézet
„Minden percben tehetünk valamit, hogy jobb legyen a világ” – mondta a világhírű főemlőskutató pénteken a Sas-hegyen, amikor gyerekek társaságában három őshonos facsemetét ültetett.
Jane Goodall csütörtöki Szigeten tett látogatása és beszéde másnapján gyerekekkel ültetett őshonos fákat a Sas-hegyen. A Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapjának beszámolója szerint a világhírű főemlőskutató házi berkenyét, vadkörtét és molyhos tölgyet ültetett, hogy a terület tölgyesei is természetesebbé és ellenállóbbá váljanak. 
„Minden egyes apró cselekedet számít. Minden egyes nap, minden egyes percben bárki tehet valamit azért, hogy jobb legyen a világ”

– mondta az eseményen a világszerte népszerű környezetvédő.

A kertvárosi környezetben lévő Sas-hegy jelentős biodiverzitás „hotspot”, ahol több száz faj él együtt: többek között számos orchideafaj, a Szent István-szegfű, a leánykökörcsin, különböző pók- és hüllőfajok vagy a nagy szarvasbogár. Ezeket az értékes fajokat az emberi jelenlét és az olyan özönnövények, mint az orgona, az akác, a japán keserűfű vagy a mahónia veszélyezteti - olvasható a nemzeti park honlapján.   
Az akciót szervező Life4OakForests célja ezeknek az özönnövényeknek a visszaszorítsa, és az erdők regenerációs folyamatának támogatása tölgyek és a tölgyerdőkre jellemző növények ültetésével. Az ENSZ békenagykövete a magyarországi Jane Goodall Intézet meghívására érkezett Budapestre. Roots & Shoots (Rügyek és Gyökerek) elnevezésű programja a gyerekek környezettudatos nevelésével és bátorításával foglalkozik.
Szerző
Témák
Jane Goodall