Töltenek, de ritkán tüzelnek a magyar rendőrök

Publikálás dátuma
2019.08.15. 06:00

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Hetente kerülnek súlyos konfliktusba, mégis golyó nélkül oldják meg a kríziseket.
Magyarországon az elmúlt nyolc évben mindössze 19 alkalommal kellett fegyvert használniuk a hatóságoknak a rendőrségi vagy a kommandós akciók során – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), valamint a Terrorelhárítási Központ (TEK) lapunk kérdéseire küldött tájékoztatásából. Ezekből 18 a rendőrség munkájához köthető: két esetben elég volt figyelmeztető lövést leadniuk, 16 alkalommal viszont célzottan tüzeltek. Utóbbi akcióknál három eset a gyanúsított halálával végződött. Felfegyverzett bűnözővel legtöbbször a TEK kommandósai néznek szembe, ám a szervezet fennállása óta végrehajtott több száz akcióból mindössze egy esetben adtak le célzott lövést: akkor egy mesterlövésznek kellett ártalmatlanítania egy felfegyverkezett elkövetőt. A TEK Társadalmi Kapcsolatok Osztályán úgy fogalmaztak: gyakorlatilag hetente kell olyan szituációt megoldaniuk, amikor a célszemély fegyverrel rendelkezik vagy felfegyverkezve áll ellen, ugyanakkor minden esetben törekednek arra, hogy lövések nélkül oldják meg a helyzetet. A számok tehát azt mutatják, hogy a hazai hatóságoknak – különösen a külföldi kollégáikhoz képest - ritkán kell fegyverhez nyúlniuk. Magyarországon évek telnek el halálos kimenetelű incidens nélkül, miközben Németországban nyolc, Hollandiában pedig hét olyan hatósági akció történik évente, amelynek következtében az elkövetőt lelövik és az belehal a sérüléseibe.  

A magyarnál csak az Egyesült Királyság – a rendkívül súlyos bűnözési mutatóval rendelkező Észak-Írország nélkül – számított területe a békésebb, ahol arányaiban még a magyarnál is ritkább a hatósági fegyverhasználat. (Az angol „bobby”-nak becézett rendőr hagyományosan lőfegyver nélkül járőrözik, ám a fegyveres elkövetőkkel szemben természetesen az angoloknak is vannak speciális egységeik.) A nyugati világban egyértelműen az Egyesült Államokban fordul elő a leggyakrabban hatósági fegyverhasználat: itt a hivatalos adatok szerint évente 3-400, míg a The Washington Post összesítése szerint átlagosan 1100 embert lőnek le valamilyen akció során. Az Egyesült Államokban azonban a lakossági fegyverhasználat is rendkívül elterjedt, így csak 2018-ban 150 rendőr veszítette életét tűzharcban. Magyarországon jóval békésebben zajlanak a hatósági akciók. Az ORFK szerint elmondható, hogy a lakosság legtöbbször együttműködő a rendőrségi akciók során, a hatóságoknak pedig általában nem kell felfegyverkezett, lövészeti tapasztalattal is rendelkező ellenállásra számítaniuk. Az akciók veszélyességét csökkenti, hogy Magyarországon viszonylag kevés a lőfegyverek száma, így a legtöbb legálisan tartott eszköz vadászfegyver. Az önvédelmi lőfegyverek száma ráadásul - mint arról korábban beszámoltunk - az utóbbi években jelentősen csökkent, miután a magyar belügy egyre szigorúbb feltételekhez köti a fegyvertartási engedély megszerzését. Illegálisan tartott lőfegyver Magyarországon is van – a hatóságok éppen a napokban füleltek le hangtompítóval és gépkarabéllyal házaló fegyvercsempészeket -, de a magyar bűnözők csak ritkán alkalmaznak lőfegyvert. A Belügyminisztérium adatbázisából kiderül: 2018-ban egy emberölést és három rablást követtek el lőfegyverrel, 2017 -ben kettő emberölés és egy magánlaksértést történt, míg 2016 – ban négy rablás során használtak lőfegyvert. A rendőri fegyverhasználatról szóló törvény és a szolgálati szabályzat szerint, ha a helyzet engedi, akkor előbb figyelmeztetni kell a gyanúsítottat, hogy engedelmeskedjen a rendőri intézkedésnek. Ezután meg kell kísérelni más kényszerítő eszköz használatát, majd újabb figyelmeztetés következik arról, hogy lőfegyvert fognak használni. Ha ez is eredménytelen, akkor a rendőr köteles figyelmeztető lövést leadni, mielőtt célzottan tüzelne. Minden fegyverhasználatot követően ki kell vizsgálni az esetet: elsősorban az intézkedés jogszerűségét és a végrehajtás szakszerűségét. Ilyenkor - mint azt az ORFK-n elmondták - feldolgozzák és rendszerezik a résztvevők jelentéseit, a szemtanúk beszámolóit, valamint a helyszíni szemle adatait. Ezek alapján a kivizsgáló parancsnok mond véleményt arról, hogy az intézkedés során fennálltak-e a törvényben meghatározott feltételek, valamint hogy a végrehajtás során betartották-e a jogszabály előírásait.

Évente három lövészet

A jogszabály szerint három alkalommal vesz részt éleslövészeten (két gyakorló, egy vizsgalövészet) a rendőrségi állomány emelt szintű képzésre kötelezett csoportja, ezen alkalmak során fejenként 142 lőszerre van szükség. A rendőrségi vezetőknek, valamint az ORFK állomány zömének azonban csak alapszintű lőtudásról kell évente egyszer számot adniuk, ekkor egy felkészítő majd vizsgalövészetet hajtanak végre.

Karddal támadt a rendőrökre

A legutóbbi eset, amikor fegyvert kellett használni, Abdán volt júliusban. Akkor egy agresszív emberhez riasztották a járőröket, a kiérkező rendőrök pedig a helyszínen azt látták, hogy a férfi kezében egy bozótvágó kard van. Többször is felszólították, hogy tegye le a fegyvert, de a férfi a lakásból kihátráló rendőrökre támadt. Végül a férfi halálos lövést kapott. Lőfegyverrel kellett megállítani februárban Sz. Károlyt is, aki a Fővárosi Törvényszéken szerezte meg az egyik biztonsági őr – mint utóbb kiderült: kitárazott – pisztolyát, majd a fegyverrel túszokat ejtett. A férfit végül a járőrök érték utol Újpalotán és több célzott lövéssel ártalmatlanították, ám ennél az esetnél életben maradt az elkövető. 

"Minden a tervek szerint halad" - írták a józsefvárosi polgármesternek az Auróra bezáratásakor

Publikálás dátuma
2019.08.14. 21:34

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Pillanatnyilag viszont nyitva lehet a budapesti Auróra, írja közösségi oldalán a Helsinki Bizottság.
Váratlanul jelentek meg múlt pénteken a Józsefváros Önkormányzatának alkalmazottai az Auróra Kioszkban, ahol a kormánykritikus rendezvényeket és civil szervezeteket is befogadó hely végleges bezárásának végrehajtását ellenőrizték. A bezárást elrendelő határozat még júniusban vált véglegessé, azonban erről a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele, az Aurórát üzemeltető Marom Klub Kft. eddig egyszerűen nem értesült, írja közösségi oldalán a Helsinki.
A postaládájukban egyetlen postai értesítőt sem találtak, ami a bezáratásról szóló határozathoz kapcsolódott volna.

Pedig elvileg kapniuk kellett volna nyolcat is, amíg érdemben fel lehetett volna lépni a határozat ellen. "Most hétfőn kértük ki a bezáratás körülményeit tartalmazó dokumentumokat, melyekből kiderül, hogy az Aurórának papíron már február vége óta ideiglenesen zárva kellett volna tartania" - írják. Eközben más hivatalos levelek rendben megérkeztek az Önkormányzattól is, és a rendszeresen razziázó hatóságok munkatársai sem említették egy szóval sem a dolgot.
A Kioszk ma újra kinyithatott, derül ki a közleményből: keresetet nyújtottak be mindkét döntés - az ideiglenes és a végleges bezáratás - ellen. Azonnali jogvédelmet kértek a bíróságtól, és amíg arról nem döntenek, addig a határozatokat nem lehet végrehajtani. Beadványukban sérelmezik többek között azt is, hogy figyelmen kívül hagytak a határozatokról való döntéskor egy korábban már csatolt tisztázó nyilatkozatot, melyről az Önkormányzat már tavaly ősz óta tud.

Minden a tervek szerint

A hétfői iratbetekintés alkalmával nem csak a februári ideiglenes bezáratással találkoztak a Helsinki munkatársai. Közösségi oldalukra feltöltöttek egy képet egy különös levélről is, melynek címzettjei között Sára Botond fideszes polgármester és a Polgármesteri Hivatal Jegyzője is szerepel. A feladó ebben - július 4-én - azt írta: elkezdték az aláírásgyűjtést az Auróra Klubbal szemben indítandó birtokvédelmi eljáráshoz, és a "többi javaslatot" is már továbbította a jegyzőnek. Majd hozzáteszi:
"a tegnapi nappal az interjúk is elkészültek a Józsefvárosi Újsággal, tehát minden a tervek szerint halad".

Az nem derül ki, pontosan milyen közös tervei lehetnek a feladónak az önkormányzattal, és itt már a Helsinki is csak költőien teszi fel a kérdést: mire utalhat a szerző?
Szerző

Szállingóznak a szavazatok Ferencvárosban

Publikálás dátuma
2019.08.14. 20:18

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Szerény érdeklődés mellett rajtolt a ferencvárosi előválasztás, a résztvevők és a stábok csütörtökre és péntekre várják a fellendülést.
Az esemény három napig tart, pénteken már győztest is hirdetnek a független Baranyi Krisztina és a momentumos Jancsó Andrea közül. – Na, épphogy befértem! – grimaszolt egy középkorú férfi, miután leadta a szavazatát szerda kora délután, a ferencvárosi előválasztáson. A megjegyzését iróniának szánhatta, hiszen a négy helyszín egyikén, a Corvin Plazánál gyakorlatilag alig találkoztunk érdeklődővel. – Ez csak a kezdés, ráadásul munkanap is van, estére és főképp holnapra beindul a dolog – magyarázta egy momentumos aktivista. Azt azonban gyorsan hozzátette, nem segítettek az előválasztásnak azok a viták, amelyek a megállapodás előtt szinte naponta kipattantak. – Ha legalább egy héttel hamarabb megtudtuk volna a pontos időpontot, akkor végigkopogtatjuk az egész kerületet. Ehhez képest csak a hétfő és a kedd volt a kampányé, így azért nehéz – érvelt az aktivista fiú. A sok vita és balhé mindenesetre nem riasztotta el Tamást, a kerületben élő egyetemista fiút, aki biciklivel közelítette meg a szavazósátrat. (A sátor egyébként hasonlított a főpolgármester-jelöltségről döntő előválasztás voksoló helyszíneihez – csak a kígyózó sorok hiányoztak.) – Baranyi Krisztára szavazok, tetszik benne, hogy szociálisan érzékeny. A legfontosabb azonban az, hogy sokat van terepen, együtt dolgozik a civilekkel és nem politikai ejtőernyős – sorolta Tamás, aki arra is kitért, az internetről értesült a folyamatról. – Az előválasztás jó dolog, sokkal hamarabb el kellett volna kezdenie ezt az ellenzéknek. Nekem az is tetszene, ha mindenhol így születne döntés, mert akkor megúsznánk rengeteg alkalmatlan bohócot – mondta. Miközben a fiatalembernek egyértelmű volt, hogy az internetről tájékozódjon – állítása szerint több interjút is olvasott a két jelöltről –, addig a nyugdíjas Mária tőlünk hallott először a kerületi előválasztásról. – Én nem tudom, kik ezek a nők – mondta, bár kérdésünkre azt sem tudta megmondani, hogy jelenleg ki irányítja a kerületet. Mária amúgy negyven éve él Ferencvárosban. Jancsó Andrea szimpatizánssal is találkoztunk a Corvinnál. – A sok cikk és a két jelölt viselkedése miatt én a momentumos hölgyre szavazok – mondta egy idősebb úr. – Kemény, helyenként inkább durva stílusa van Baranyinak, egy polgármesternek pedig muszáj kompromisszumokat kötnie, nem pedig egyedül harcolni a világ ellen – indokolt.
A Ferenc téren valamivel nagyobb érdeklődést tapasztaltunk. Ez vélhetően annak is köszönhető, hogy ottjártunkkor Fekete-Győr András, a Momentum elnöke és Jancsó Andrea is a helyszínen kampányolt. Megtudtuk, késő délutánig 100-150-en adták le itt a voksukat. Jancsó Andrea kérdésünkre azt mondta, jól látszik, hogy az első nap főképp azok érdeklődnek, akik elhivatott szavazók, tudják kit akarnak választani. – Csütörtökön és pénteken szerintem a bizonytalanok közül is jó páran szavazni fognak – bizakodott. Jancsó egyébként egész nap a szavazósátrakat járta, szavai szerint mindenhol örömmel és szeretettel fogadták. Baranyi Krisztina más taktikát választott, ő a teljes napot az Ecseri úti vokssátornál töltötte. – Biztos, hogy itt többen szavaztak, mint 100-150-en – szögezte le gyorsan, miután közöltük vele a nem hivatalos Ferenc téri részvételi arányt. – Nagyon sokan támogatnak engem, ez az érzés kárpótol minden rosszért, amit a tárgyalások során tapasztaltam – hangsúlyozta. Ha már tárgyalások: a szavazólap összeállítása is jól mutatja, milyen nehézkesen és vitákkal terhelve jutottak el a szerdai kezdésig. Baranyi Krisztina neve mellé ugyanis a Kulcs civil egyesület, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, az LMP és a Párbeszéd logója került. Jancsó Andrea pedig – elméletileg – szintén számíthat a Párbeszéd támogatására a Momentumon, az MSZP-n és a Jobbikon kívül. Arra egyik jelölt sem tudott válaszolni, hogy a Párbeszéd miképp tudja mindkettejüket támogatni. Az mindenesetre biztos, hogy Karácsony Gergely társelnök többször biztosította Baranyit a támogatásáról, ugyanakkor úgy tudjuk, a párt elnöksége nem feltétlenül ezt akarta. A hivatalos álláspont mindenesetre az, hogy a Párbeszéd a Demokratikus Koalícióhoz hasonlóan az előválasztás győztese mellé áll majd.
Szerző