Pelosi: a képviselőház nem szavaz meg kereskedelmi egyezményt Londonnal, ha jön a kemény Brexit

Publikálás dátuma
2019.08.14. 20:43
Nancy Pelosi
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Hiába támogatja Trump kormánya a megállapodás nélküli Brexitet egyezményeket ajánlgatva.
"Kemény Brexit" esetén a demokrata többségű amerikai képviselőház nem szavaz meg kereskedelmi egyezményt Londonnal - jelezte szerdán kiadott közleményében Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke. A demokrata párti politikus azt hangoztatta, hogy
az Egyesült Királyság távozása nem sodorhatja veszélybe az 1998-ban megkötött északír békemegállapodást, amelynek értelmében megszűnt az Észak-Írország és Írország közötti határellenőrzés.

A közleményt Pelosi azt követően tette közzé, hogy Donald Trump amerikai elnök hétfőn telefonon egyeztetett Boris Johnson brit kormányfővel, és - dicsérve Johnsont - a többi között egy jövőbeni, Brexit utáni kereskedelmi megállapodásról is tárgyalt vele. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó pedig kedden Londonban kijelentette: az amerikai kormány támogatja, hogy London megállapodás nélkül távozzon az Európai Unióból, majd ennek megtörténte után egy sor kétoldalú kereskedelmi megállapodást javasol majd a brit kormánynak. Bolton úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Királyság "az első lesz a sorban" egy kétoldalú kereskedelmi egyezményt illetően, és azt állította, hogy az amerikai kongresszusban kétpárti támogatást élvezne egy ilyen egyezmény.
A megállapodás nélküli Brexit kritikus pontja egyébként, hogy azzal az Egyesült Királyság veszélybe sodorja az 1998-ban kötött, úgynevezett nagypénteki békeszerződést. Ezt az egyezményt a brit és az ír kormány írta alá, annak érdekében, hogy véget vessenek az észak-írországi erőszaknak, és intézményesítsék Belfast és Dublin kapcsolatát. Az egyezmény értelmében megszűnt a határellenőrzés az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. Az Európai Unióval kötött megállapodás nélküli, úgynevezett kemény Brexit esetén viszont visszaállna a határellenőrzés. Erre utalt az ír miniszterelnök is, amikor arról beszélt, a no-deal Brexittel megnő az Ír-sziget egyesülésének valószínűsége. Hozzátette, Skócia elszakadása is jóval valószínűbb lesz, ha Boris Johnson kormánya véghez viszi tervét.

„Orosz madarakat” fognak a magyar Gripenek

Publikálás dátuma
2019.08.14. 18:59

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Oroszország gyakorta teszteli a NATO éberségét a Baltikumban. Litvániában négy magyar vadászgép feladata, hogy biztosítsa a légvédelmet.
„Oroszország felülírta a forgatókönyvet” – tárta szét a kezét Ugrik Csaba dandártábornok, miután elmaradt a bemutató, a magyar Gripenek nem fogták el a Litvániába érkező Airbus A319-est, a fedélzeten utazó újságírók és szakértők bánatára. A vadászgépeknek ezúttal fontosabb dolga akadt, éles, úgynevezett Alpha-riasztás miatt kellett a levegőbe emelkedniük, hogy azonosítsanak néhány kellemetlenkedő orosz gépet. A négy magyar JAS 39 Gripen május óta látja el Baltikum légtérvédelmét. A segítségre azért van szükség, mert a három balti állam, Litvánia, Észtország és Lettország nem rendelkezik saját vadászgépekkel, így 2004-es NATO-csatlakozásuk óta a szervezet rotációs alapon, immár négyhónapos váltásban, a tagországok között megosztva látja el a feladatot. Magyarország 2015 után most másodjára vesz részt az augusztus végéig tartó misszióban, de itthonról egyébként Szlovéniát is mi védjük. A vezető erőket a Krím-félsziget orosz bekebelezése óta más nemzetek is megerősítik, ezúttal a litván sialiuai bázison öt spanyol F-18 Hornet, az észt amari támaszponton az angol Eurofighterek csatlakoztak. Megérkezésünk után nem sokkal ezek az F-18-asok is dolgukra siettek. Utóbb az orosz média büszkélkedéséből az is kiderült, hogy hova: a Moszkvából Kalinyingrádba tartó Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter repülőgépéből felvették, ahogy a kísérő Szu-27-esei „elkergetik” a közelbe merészkedő F-18-asokat. Később a NATO közlemény adott ki, amelyben tisztázták, nem tudták ki utazik a gépen, a vadászrepülőket azonosításért küldték a levegőbe. Hogyan mégis hogyan fordulhat elő, hogy orosz miniszterek és harci gépek bejelentés nélkül röpködnek nemzetközi légtérben? Nos, a jelenség alapvetően szabályellenes, de a térségben koránt sem szokatlan. Ugrik Csaba tájékoztatása szerint egy repülőgépnek először is be kellene kapcsolnia az úgynevezett idegen-barát felismerő rendszert, le kellene adnia az útvonaltervét, és rádiós kapcsolatot kellene tartania. Ha ezek elmaradnak, az fenyegetést jelenthet, tehát a vadászgépeknek fizikailag azonosítani kell a „betolakodókat”.
A dandártábornok által bemutatott statisztikák alapján a magyar Gripeneknek kedd reggelig 40 éles riasztásuk volt (2015-ben összesen 25 érkezett), továbbá 88-szor Tango, azaz gyakorló riasztást kaptak a németországi központból. Vadászrepülőink fogtak már mindenféle „orosz madarat”. Kedden például éppen egy TU214R típusú felderítő gép miatt nem tudták üdvözölni a magyar Airbusokat, de a legkülönbözőbb hírszerző -, szállító- és természetesen vadászgépekkel is találkoztak már, köztük néhány „ritka darabbal”. Az orosz vadászgépek általában kísérő feladatokat hajtanak végre, gyakori vendég például a Szu-27P, amely a kalinyingrádi készültséget adja, de az egyik legmodernebb orosz harci gép a Szu-35C is bemutatkozott már. A dandártábornok elmondása alapján eddig kizárólag orosz katonai gépekkel akadt dolguk. Ha feszítik is a húrt, tesztelik a reakciókat, azért az incidensek mindig nemzetközi légtérben történtek, a baltiakhoz sosem merészkedtek át. A dandártábornok 10-es skálán 7-esre értékelte az oroszok manőverezésének agresszivitását, bár olyan esetre is emlékezett, mikor vadászpilótáik barátságosan integettek az azonosítás közben. Lapunk kérdésére elmondta, békeidőben tartózkodnak bármiféle fegyverhasználattól, de krízis – vagy háborús állapotban is nagyon szigorú szabályai vannak a tűzparancsnak. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy az orosz védelmi minisztérium honlapja is gyakorta beszámol olyan esetekről, mikor az oroszoknak kell azonosítatlan NATO-gépeket – általában felderítők – ellenőrizniük.
A 96 fős missziónak mindenesetre nem sok ideje van unatkozni. A reggeli éles riasztás után a látogatók kedvéért ezúttal egy gyakorló repülésre is útnak indult két Gripen. Az idő ilyenkor természetesen szűk keresztmetszet: a tábornok elmondása szerint a riasztás típusától függően – például közeledik vagy távolodik a cél, mekkora a fenyegetés - szabályozott, hogy mennyi idejük van a levegőbe emelkedni. A készenlétben álló pilótát már teljes felszerelésben – melynek itt a Balti-tenger miatt része egy vízálló réteg is – a közeli központból egy autó hozza a hangárhoz, ahol menetre készen, feltankolva, felfegyverezve (a szárnyak végén, látótávolságon belülre használt, kis hatótávolságú, a közepén nagyobb hatótávolságú rakétákat fedeztünk fel) várja a vadászgépe. A szirénaszó felhangzása és a hajtóművek dobhártyaszakasztó beindítása között alig néhány perc telik el. Újabb 5-10 perc múlva a Gripenek óriási robajjal felemelkedve már az egeket szelik. Mint visszatérésük után kiderült, a „bemutató” feleslegesnek bizonyult: újabb Alpha-riasztás futott be. Mintha csak visszatekerték volna a felvételt, olajozottan működő gépezetként megismétlődött az előző jelenet, annyi különbséggel, hogy a vadászgépek ezúttal éles bevetésre indultak. A magyar kontingens napi rekordja eddig egyébként három éles riasztás volt. A misszió nem csupán légvédelmi feladatokat lát el, de kiképzésit is, valamint hadgyakorlatokon is részt vesznek a vadászgépeink. Gyakorolják például a légi harcot és a szárazföldi támogatást, de idén a a BALTOPS nevű gyakorlaton a tengerészetbe is belekóstolhattak. Ugrik Csaba szerint ez magyar szempontból különösen hasznos volt, hiszen tenger híján, Magyarországon effajta műveleteket nem tudnak végrehajtani. Ezeken felül díszelgő gyakorlatokon is rendszeres „fellépők” a Gripenek, melyek egyik célja, hogy megmutassák a jelenlétet, növeljék a lakosság biztonságérzetét. Arról lapunak az operatív feladatokért felelő tábornok nem tudott választ adni, hogy a küldetés mennyibe kerül. A NATO-ban a misszió költségeit általában a résztvevő fél állja, de ebben az esetben a balti államok is beszálltak, és bizonyos részfeladatokat, például az őrzést, étkeztetést is ők végzik.
Frissítve: 2019.08.15. 09:33

Vasfüggöny mögé zárja tudósait Oroszország

Publikálás dátuma
2019.08.14. 18:11
Mihail Kotyukov, Vlagyimir Putyin és Vlagyimir Fortov az Orosz Tudományos Akadémia elnöke
Fotó: Michael Klimentyev /
Éberség kell a Kreml szerint, mert a külföldi szakszolgálatok folyamatosan a fiatal kutatók után kémkednek. Az illetékes tárca friss rendelete viszont még szerintük is túlzás.
Enyhén szólva is nyugtalanságot keltett az orosz tudósok körében az orosz közoktatási és tudományügyi tárcának az a sajtóban megjelent rendelete, amely azt "tanácsolta" az állami elemzőközpontok, kutatóintézetek munkatársainak, hogy korlátozzák kapcsolataikat külföldi kollégáikkal. A kéthetente megjelenő Troickij Variant című lap által kedden közölt rendelet értelmében
  • a tudományos intézetek vezetőinek öt nappal előre kell értesíteniük a tárcát a külföldi tudósok látogatásáról;
  • a megbeszéléseikről utólag be kell számolniuk;
  • a találkozón legalább két orosznak kell jelen lennie;
  • és az orosz tudósok szabad idejükben is csak munkahelyi felettesükkel egyeztetve találkozhatnak külföldi kollégáikkal.
A minisztérium azt is akarja, hogy a külföldiek az információ gyűjtésének és feldolgozásának műszaki eszközeit kizárólag - meg nem nevezett - nemzetközi szerződések által körülírt esetekben használhassanak.
Az újságban Alekszandr Fradkov az orosz akadémia egyik gépészettudományi laboratóriumát vezető tudós nyílt levélben szólította a tárcavezetőt, Mihail Kotyukovot, hogy vonja vissza a rendelkezést. Indoklása szerint
a szovjet stílusú ukáz nemhogy nem erősíti az ország biztonságát, de árt az orosz tudománynak, annak elszigetelődéséhez vezet.

A nyílt levél szerint a rendelet továbbá lejáratja a hatóságokat és akadályozza annak a Vlagyimir Putyin elnök által kitűzött feladatnak a megvalósítását, hogy Oroszország vezető tudományos hatalommá váljon.
A közoktatási minisztérium válaszul azt közölte, hogy a rendelet nem "utasítás", csupán "ajánlás". A tárca tagadta, hogy célja a tudósok ellenőrzés alá vonása volna.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hárította a kérdésben az ország vezetésének felelősségét. Szerdán újságíróknak azt ígérte, hogy az elnöki hivatal ki fogja deríteni a közoktatási tárcánál a rendelet részleteit. Mint mondta, nem ismeri a dokumentumot, de a kérdezői által ismertetett részletek alapján "túlzásnak" nevezte azt. Ugyanakkor megjegyezte, hogy
nem árt egy bizonyos fokú éberség, mert "a külföldi szakszolgálatok nem alszanak, és a tudományos ipari kémkedést senki sem szüntette meg".

Szavai szerint az ilyen kémkedés a hét minden napján, a nap huszonnégy órájában folyik, különösen a fiatal tudósok ellen.

Hazaárulással vádolt tudósok

Az orosz tudományos életben nagy port vert fel, hogy tavaly júliusban letartóztatták és hazaárulással vádolták meg Viktor Kudrjavcevet, a Roszkoszmosz vezető kutatóintézete, a Központi Gépipari Tudományos Kutatóintézet (CNIIMas) veterán munkatársát. A vád szerint Kudrjavcev elektronikus levelezésben szolgáltatott ki titkos adatokat a belgiumi Sint-Genesius-Rode-ban működő, Kármán Tódorról elnevezett von Karman Folyadékdinamikai Intézetnek a hiperszonikus repülőszerkezetek kifejlesztésénél Oroszországban alkalmazott technológiákról.
Idén nyáron Kudrjavcev egyik kollégáját, Roman Kovaljovot, CNIIMas Hőcsere- és Aerodinamikai Központjának vezetőjét vádolták meg hazaárulással.