„Orosz madarakat” fognak a magyar Gripenek

Publikálás dátuma
2019.08.14. 18:59

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Oroszország gyakorta teszteli a NATO éberségét a Baltikumban. Litvániában négy magyar vadászgép feladata, hogy biztosítsa a légvédelmet.
„Oroszország felülírta a forgatókönyvet” – tárta szét a kezét Ugrik Csaba dandártábornok, miután elmaradt a bemutató, a magyar Gripenek nem fogták el a Litvániába érkező Airbus A319-est, a fedélzeten utazó újságírók és szakértők bánatára. A vadászgépeknek ezúttal fontosabb dolga akadt, éles, úgynevezett Alpha-riasztás miatt kellett a levegőbe emelkedniük, hogy azonosítsanak néhány kellemetlenkedő orosz gépet. A négy magyar JAS 39 Gripen május óta látja el Baltikum légtérvédelmét. A segítségre azért van szükség, mert a három balti állam, Litvánia, Észtország és Lettország nem rendelkezik saját vadászgépekkel, így 2004-es NATO-csatlakozásuk óta a szervezet rotációs alapon, immár négyhónapos váltásban, a tagországok között megosztva látja el a feladatot. Magyarország 2015 után most másodjára vesz részt az augusztus végéig tartó misszióban, de itthonról egyébként Szlovéniát is mi védjük. A vezető erőket a Krím-félsziget orosz bekebelezése óta más nemzetek is megerősítik, ezúttal a litván sialiuai bázison öt spanyol F-18 Hornet, az észt amari támaszponton az angol Eurofighterek csatlakoztak. Megérkezésünk után nem sokkal ezek az F-18-asok is dolgukra siettek. Utóbb az orosz média büszkélkedéséből az is kiderült, hogy hova: a Moszkvából Kalinyingrádba tartó Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter repülőgépéből felvették, ahogy a kísérő Szu-27-esei „elkergetik” a közelbe merészkedő F-18-asokat. Később a NATO közlemény adott ki, amelyben tisztázták, nem tudták ki utazik a gépen, a vadászrepülőket azonosításért küldték a levegőbe. Hogyan mégis hogyan fordulhat elő, hogy orosz miniszterek és harci gépek bejelentés nélkül röpködnek nemzetközi légtérben? Nos, a jelenség alapvetően szabályellenes, de a térségben koránt sem szokatlan. Ugrik Csaba tájékoztatása szerint egy repülőgépnek először is be kellene kapcsolnia az úgynevezett idegen-barát felismerő rendszert, le kellene adnia az útvonaltervét, és rádiós kapcsolatot kellene tartania. Ha ezek elmaradnak, az fenyegetést jelenthet, tehát a vadászgépeknek fizikailag azonosítani kell a „betolakodókat”.
A dandártábornok által bemutatott statisztikák alapján a magyar Gripeneknek kedd reggelig 40 éles riasztásuk volt (2015-ben összesen 25 érkezett), továbbá 88-szor Tango, azaz gyakorló riasztást kaptak a németországi központból. Vadászrepülőink fogtak már mindenféle „orosz madarat”. Kedden például éppen egy TU214R típusú felderítő gép miatt nem tudták üdvözölni a magyar Airbusokat, de a legkülönbözőbb hírszerző -, szállító- és természetesen vadászgépekkel is találkoztak már, köztük néhány „ritka darabbal”. Az orosz vadászgépek általában kísérő feladatokat hajtanak végre, gyakori vendég például a Szu-27P, amely a kalinyingrádi készültséget adja, de az egyik legmodernebb orosz harci gép a Szu-35C is bemutatkozott már. A dandártábornok elmondása alapján eddig kizárólag orosz katonai gépekkel akadt dolguk. Ha feszítik is a húrt, tesztelik a reakciókat, azért az incidensek mindig nemzetközi légtérben történtek, a baltiakhoz sosem merészkedtek át. A dandártábornok 10-es skálán 7-esre értékelte az oroszok manőverezésének agresszivitását, bár olyan esetre is emlékezett, mikor vadászpilótáik barátságosan integettek az azonosítás közben. Lapunk kérdésére elmondta, békeidőben tartózkodnak bármiféle fegyverhasználattól, de krízis – vagy háborús állapotban is nagyon szigorú szabályai vannak a tűzparancsnak. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy az orosz védelmi minisztérium honlapja is gyakorta beszámol olyan esetekről, mikor az oroszoknak kell azonosítatlan NATO-gépeket – általában felderítők – ellenőrizniük.
A 96 fős missziónak mindenesetre nem sok ideje van unatkozni. A reggeli éles riasztás után a látogatók kedvéért ezúttal egy gyakorló repülésre is útnak indult két Gripen. Az idő ilyenkor természetesen szűk keresztmetszet: a tábornok elmondása szerint a riasztás típusától függően – például közeledik vagy távolodik a cél, mekkora a fenyegetés - szabályozott, hogy mennyi idejük van a levegőbe emelkedni. A készenlétben álló pilótát már teljes felszerelésben – melynek itt a Balti-tenger miatt része egy vízálló réteg is – a közeli központból egy autó hozza a hangárhoz, ahol menetre készen, feltankolva, felfegyverezve (a szárnyak végén, látótávolságon belülre használt, kis hatótávolságú, a közepén nagyobb hatótávolságú rakétákat fedeztünk fel) várja a vadászgépe. A szirénaszó felhangzása és a hajtóművek dobhártyaszakasztó beindítása között alig néhány perc telik el. Újabb 5-10 perc múlva a Gripenek óriási robajjal felemelkedve már az egeket szelik. Mint visszatérésük után kiderült, a „bemutató” feleslegesnek bizonyult: újabb Alpha-riasztás futott be. Mintha csak visszatekerték volna a felvételt, olajozottan működő gépezetként megismétlődött az előző jelenet, annyi különbséggel, hogy a vadászgépek ezúttal éles bevetésre indultak. A magyar kontingens napi rekordja eddig egyébként három éles riasztás volt. A misszió nem csupán légvédelmi feladatokat lát el, de kiképzésit is, valamint hadgyakorlatokon is részt vesznek a vadászgépeink. Gyakorolják például a légi harcot és a szárazföldi támogatást, de idén a a BALTOPS nevű gyakorlaton a tengerészetbe is belekóstolhattak. Ugrik Csaba szerint ez magyar szempontból különösen hasznos volt, hiszen tenger híján, Magyarországon effajta műveleteket nem tudnak végrehajtani. Ezeken felül díszelgő gyakorlatokon is rendszeres „fellépők” a Gripenek, melyek egyik célja, hogy megmutassák a jelenlétet, növeljék a lakosság biztonságérzetét. Arról lapunak az operatív feladatokért felelő tábornok nem tudott választ adni, hogy a küldetés mennyibe kerül. A NATO-ban a misszió költségeit általában a résztvevő fél állja, de ebben az esetben a balti államok is beszálltak, és bizonyos részfeladatokat, például az őrzést, étkeztetést is ők végzik.
Frissítve: 2019.08.15. 09:33

Vasfüggöny mögé zárja tudósait Oroszország

Publikálás dátuma
2019.08.14. 18:11
Mihail Kotyukov, Vlagyimir Putyin és Vlagyimir Fortov az Orosz Tudományos Akadémia elnöke
Fotó: Michael Klimentyev /
Éberség kell a Kreml szerint, mert a külföldi szakszolgálatok folyamatosan a fiatal kutatók után kémkednek. Az illetékes tárca friss rendelete viszont még szerintük is túlzás.
Enyhén szólva is nyugtalanságot keltett az orosz tudósok körében az orosz közoktatási és tudományügyi tárcának az a sajtóban megjelent rendelete, amely azt "tanácsolta" az állami elemzőközpontok, kutatóintézetek munkatársainak, hogy korlátozzák kapcsolataikat külföldi kollégáikkal. A kéthetente megjelenő Troickij Variant című lap által kedden közölt rendelet értelmében
  • a tudományos intézetek vezetőinek öt nappal előre kell értesíteniük a tárcát a külföldi tudósok látogatásáról;
  • a megbeszéléseikről utólag be kell számolniuk;
  • a találkozón legalább két orosznak kell jelen lennie;
  • és az orosz tudósok szabad idejükben is csak munkahelyi felettesükkel egyeztetve találkozhatnak külföldi kollégáikkal.
A minisztérium azt is akarja, hogy a külföldiek az információ gyűjtésének és feldolgozásának műszaki eszközeit kizárólag - meg nem nevezett - nemzetközi szerződések által körülírt esetekben használhassanak.
Az újságban Alekszandr Fradkov az orosz akadémia egyik gépészettudományi laboratóriumát vezető tudós nyílt levélben szólította a tárcavezetőt, Mihail Kotyukovot, hogy vonja vissza a rendelkezést. Indoklása szerint
a szovjet stílusú ukáz nemhogy nem erősíti az ország biztonságát, de árt az orosz tudománynak, annak elszigetelődéséhez vezet.

A nyílt levél szerint a rendelet továbbá lejáratja a hatóságokat és akadályozza annak a Vlagyimir Putyin elnök által kitűzött feladatnak a megvalósítását, hogy Oroszország vezető tudományos hatalommá váljon.
A közoktatási minisztérium válaszul azt közölte, hogy a rendelet nem "utasítás", csupán "ajánlás". A tárca tagadta, hogy célja a tudósok ellenőrzés alá vonása volna.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hárította a kérdésben az ország vezetésének felelősségét. Szerdán újságíróknak azt ígérte, hogy az elnöki hivatal ki fogja deríteni a közoktatási tárcánál a rendelet részleteit. Mint mondta, nem ismeri a dokumentumot, de a kérdezői által ismertetett részletek alapján "túlzásnak" nevezte azt. Ugyanakkor megjegyezte, hogy
nem árt egy bizonyos fokú éberség, mert "a külföldi szakszolgálatok nem alszanak, és a tudományos ipari kémkedést senki sem szüntette meg".

Szavai szerint az ilyen kémkedés a hét minden napján, a nap huszonnégy órájában folyik, különösen a fiatal tudósok ellen.

Hazaárulással vádolt tudósok

Az orosz tudományos életben nagy port vert fel, hogy tavaly júliusban letartóztatták és hazaárulással vádolták meg Viktor Kudrjavcevet, a Roszkoszmosz vezető kutatóintézete, a Központi Gépipari Tudományos Kutatóintézet (CNIIMas) veterán munkatársát. A vád szerint Kudrjavcev elektronikus levelezésben szolgáltatott ki titkos adatokat a belgiumi Sint-Genesius-Rode-ban működő, Kármán Tódorról elnevezett von Karman Folyadékdinamikai Intézetnek a hiperszonikus repülőszerkezetek kifejlesztésénél Oroszországban alkalmazott technológiákról.
Idén nyáron Kudrjavcev egyik kollégáját, Roman Kovaljovot, CNIIMas Hőcsere- és Aerodinamikai Központjának vezetőjét vádolták meg hazaárulással.

Lassan leomlik a Notre Dame boltozata, amíg az ólom-veszély miatt áll a munka

Publikálás dátuma
2019.08.14. 17:05

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Patthelyzet a felújításon: nehezen viseli a szerkezet a kánikulát, a munkások egészségére viszont a huszártorony több száz tonna ólma jelent komoly veszélyt.
Még mindig az összeomlás veszélye fenyegeti a leégett párizsi Notre-Dame-székesegyházat, a "szükséghelyzet" indokolja az ólommérgezés veszélye miatt félbehagyott megerősítési munkálatok újrakezdését - emlékeztetett szerdán a kulturális minisztérium.
"Az épület továbbra is a rendőr-főkapitányság április 17-én kiadott veszélyrendeletének a hatálya alatt van, nemrégiben viszont a hajó boltozatának újabb kövei zuhantak le a kánikula miatt"

- hangsúlyozta a tárca. Az április 17-én kitört óriás tűzben kis híján összedőlt épület megerősítési és biztosítási munkáit július 25-én függesztették fel az ólommérgezés veszélye miatt. A szerencsétlenség idején a székesegyház szerkezetében - mindenekelőtt a tetőzetében és a huszártornyában - lévő több száz tonna ólom részecskéi szétterjedtek, és megvan a veszélye annak, hogy megmérgezik az építkezésen dolgozókat, valamint a helyi lakosokat.
A munkákat várhatóan hétfőn kezdik újra.

"Az államnak a munkálatokban érintett minden szerve abszolút prioritásként kezeli az építkezésen dolgozók egészségét, minden más megfontolás elé helyezve" - magyarázta a minisztérium, amelyet több civil szervezet hanyagsággal vádolt meg, egyebek mellett az ólommérgezés veszélyének semmibevevése miatt.
Témák
Notre Dame