„Orosz madarakat” fognak a magyar Gripenek

Oroszország gyakorta teszteli a NATO éberségét a Baltikumban. Litvániában négy magyar vadászgép feladata, hogy biztosítsa a légvédelmet.

„Oroszország felülírta a forgatókönyvet” – tárta szét a kezét Ugrik Csaba dandártábornok, miután elmaradt a bemutató, a magyar Gripenek nem fogták el a Litvániába érkező Airbus A319-est, a fedélzeten utazó újságírók és szakértők bánatára. A vadászgépeknek ezúttal fontosabb dolga akadt, éles, úgynevezett Alpha-riasztás miatt kellett a levegőbe emelkedniük, hogy azonosítsanak néhány kellemetlenkedő orosz gépet.

A négy magyar JAS 39 Gripen május óta látja el Baltikum légtérvédelmét. A segítségre azért van szükség, mert a három balti állam, Litvánia, Észtország és Lettország nem rendelkezik saját vadászgépekkel, így 2004-es NATO-csatlakozásuk óta a szervezet rotációs alapon, immár négyhónapos váltásban, a tagországok között megosztva látja el a feladatot. Magyarország 2015 után most másodjára vesz részt az augusztus végéig tartó misszióban, de itthonról egyébként Szlovéniát is mi védjük. A vezető erőket a Krím-félsziget orosz bekebelezése óta más nemzetek is megerősítik, ezúttal a litván sialiuai bázison öt spanyol F-18 Hornet, az észt amari támaszponton az angol Eurofighterek csatlakoztak.

Megérkezésünk után nem sokkal ezek az F-18-asok is dolgukra siettek. Utóbb az orosz média büszkélkedéséből az is kiderült, hogy hova: a Moszkvából Kalinyingrádba tartó Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter repülőgépéből felvették, ahogy a kísérő Szu-27-esei „elkergetik” a közelbe merészkedő F-18-asokat. Később a NATO közlemény adott ki, amelyben tisztázták, nem tudták ki utazik a gépen, a vadászrepülőket azonosításért küldték a levegőbe.

Hogyan mégis hogyan fordulhat elő, hogy orosz miniszterek és harci gépek bejelentés nélkül röpködnek nemzetközi légtérben? Nos, a jelenség alapvetően szabályellenes, de a térségben koránt sem szokatlan. Ugrik Csaba tájékoztatása szerint egy repülőgépnek először is be kellene kapcsolnia az úgynevezett idegen-barát felismerő rendszert, le kellene adnia az útvonaltervét, és rádiós kapcsolatot kellene tartania. Ha ezek elmaradnak, az fenyegetést jelenthet, tehát a vadászgépeknek fizikailag azonosítani kell a „betolakodókat”.

A dandártábornok által bemutatott statisztikák alapján a magyar Gripeneknek kedd reggelig 40 éles riasztásuk volt (2015-ben összesen 25 érkezett), továbbá 88-szor Tango, azaz gyakorló riasztást kaptak a németországi központból.

Vadászrepülőink fogtak már mindenféle „orosz madarat”. Kedden például éppen egy TU214R típusú felderítő gép miatt nem tudták üdvözölni a magyar Airbusokat, de a legkülönbözőbb hírszerző -, szállító- és természetesen vadászgépekkel is találkoztak már, köztük néhány „ritka darabbal”. Az orosz vadászgépek általában kísérő feladatokat hajtanak végre, gyakori vendég például a Szu-27P, amely a kalinyingrádi készültséget adja, de az egyik legmodernebb orosz harci gép a Szu-35C is bemutatkozott már.

A dandártábornok elmondása alapján eddig kizárólag orosz katonai gépekkel akadt dolguk. Ha feszítik is a húrt, tesztelik a reakciókat, azért az incidensek mindig nemzetközi légtérben történtek, a baltiakhoz sosem merészkedtek át. A dandártábornok 10-es skálán 7-esre értékelte az oroszok manőverezésének agresszivitását, bár olyan esetre is emlékezett, mikor vadászpilótáik barátságosan integettek az azonosítás közben. Lapunk kérdésére elmondta, békeidőben tartózkodnak bármiféle fegyverhasználattól, de krízis – vagy háborús állapotban is nagyon szigorú szabályai vannak a tűzparancsnak. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy az orosz védelmi minisztérium honlapja is gyakorta beszámol olyan esetekről, mikor az oroszoknak kell azonosítatlan NATO-gépeket – általában felderítők – ellenőrizniük.

A 96 fős missziónak mindenesetre nem sok ideje van unatkozni. A reggeli éles riasztás után a látogatók kedvéért ezúttal egy gyakorló repülésre is útnak indult két Gripen. Az idő ilyenkor természetesen szűk keresztmetszet: a tábornok elmondása szerint a riasztás típusától függően – például közeledik vagy távolodik a cél, mekkora a fenyegetés - szabályozott, hogy mennyi idejük van a levegőbe emelkedni. A készenlétben álló pilótát már teljes felszerelésben – melynek itt a Balti-tenger miatt része egy vízálló réteg is – a közeli központból egy autó hozza a hangárhoz, ahol menetre készen, feltankolva, felfegyverezve (a szárnyak végén, látótávolságon belülre használt, kis hatótávolságú, a közepén nagyobb hatótávolságú rakétákat fedeztünk fel) várja a vadászgépe. A szirénaszó felhangzása és a hajtóművek dobhártyaszakasztó beindítása között alig néhány perc telik el. Újabb 5-10 perc múlva a Gripenek óriási robajjal felemelkedve már az egeket szelik. Mint visszatérésük után kiderült, a „bemutató” feleslegesnek bizonyult: újabb Alpha-riasztás futott be. Mintha csak visszatekerték volna a felvételt, olajozottan működő gépezetként megismétlődött az előző jelenet, annyi különbséggel, hogy a vadászgépek ezúttal éles bevetésre indultak. A magyar kontingens napi rekordja eddig egyébként három éles riasztás volt.

A misszió nem csupán légvédelmi feladatokat lát el, de kiképzésit is, valamint hadgyakorlatokon is részt vesznek a vadászgépeink. Gyakorolják például a légi harcot és a szárazföldi támogatást, de idén a a BALTOPS nevű gyakorlaton a tengerészetbe is belekóstolhattak. Ugrik Csaba szerint ez magyar szempontból különösen hasznos volt, hiszen tenger híján, Magyarországon effajta műveleteket nem tudnak végrehajtani. Ezeken felül díszelgő gyakorlatokon is rendszeres „fellépők” a Gripenek, melyek egyik célja, hogy megmutassák a jelenlétet, növeljék a lakosság biztonságérzetét.

Arról lapunak az operatív feladatokért felelő tábornok nem tudott választ adni, hogy a küldetés mennyibe kerül. A NATO-ban a misszió költségeit általában a résztvevő fél állja, de ebben az esetben a balti államok is beszálltak, és bizonyos részfeladatokat, például az őrzést, étkeztetést is ők végzik.