Gyerekes trükkel kerülte meg Pintér a Gruevszki vízumát firtató kérdést

Publikálás dátuma
2019.08.15. 12:30

Fotó: Népszava
Ez idegenrendészeti feladatkör – hárított a belügyminiszter, aki véletlenül pont az idegenrendészeti főigazgatóságot is felügyeli.
Gumifalként pattan vissza a kormányról minden olyan kérdés, ami Nikola Gruevszki, a korrupciós ügyben elítélt volt macedón kormányfő jogszerű magyarországi tartózkodására vonatkozik. Ez történt most Demeter Márta felvetésével is: az LMP-s politikus levélben kérdezte meg Pintér Sándor belügyminisztert, hogy
  • Magyarországtól politikai menedékjogot kérő és kapó Gruevszki igényelt-e magyar D vízumot szökése (2018 novembere) előtt,
  • és ha igen, pontosan mikor, melyik külképviseleten nyújtotta be igényét?
  • Mikor, melyik magyar külképviseleten kapta meg az igazolást?
  • Milyen személyes okmányához csatolták a D vízumot?
  • Mikor adták ki a tartózkodási engedélyt, aminek átvételére D-vízumot kaphatott a volt madecón miniszterelnök?
A D vízum egyszeri belépésre és 30 napos helyi tartózkodásra jogosítja fel az úgynevezett harmadik ország (ilyen Macedónia is) állampolgárát, akinek aztán érdemes gyorsan az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz – leánykori nevén a bevándorlási hivatalhoz – fordulnia, ha hosszabb ideig szeretne maradni. Abból, hogy Demeter többször is rákérdezett a vízumtípusra, sejthető, hogy megerősített információi vannak az ügyben.

Valaki más tudhatná, aki én vagyok

A válaszból kiindulva, Pintér Sándor nem is akart különösebben fáradni, hogy valamilyen rafináltabb érveléssel hárítsa a kérdéseket. Mint írta, „A D típusú vízumokkal összefüggő adatkezelő szerv, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az általa vezetett nyilvántartásokról kizárólag a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben előírt szigorú feltételek betartása mellett, csak meghatározott szervek, hatóságok részére adhat ki információt”. 
Csakhogy az adatkezelő főigazgatóság Belügyminisztérium rendvédelmi háttérintézményének számít, és végső soron Pintér Sándor felügyelete alá tartozik – akinek meghatározott körben így kiadhatna adatokat.

Magyarán, a belügyminiszternek csak kérnie kellett volna az OIF-et, helyette azonban gyerekes hárítással meghatározott szerveket, szigorú feltételeket emlegetett, mintha nem tudná, nem tudnánk, hogy ő is illetékes az ügyben.
Tegyük hozzá, Orbán Viktor sem erőltette meg magát, amikor a 24.hu arról kérdezte, hogy Nikola Gruevszki – aki a kormány szerint biztonságos harmadik országnak számító Szerbián keresztül érkezett magyar területre – most miért nem egy röszkei tranzitzónában ül, ahelyett hogy Budán látogatna éttermeket.  
Ez egy jogi kérdés, kérdezzék a jogászokat! -mondta a hírportálnak az amúgy jogász végzettségű miniszterelnök.

Szerző

Bepöccent az adatvédelmi hatóság a Facebook hallgatózása miatt

Publikálás dátuma
2019.08.15. 10:17

Fotó: Jaap Arriens / AFP/NurPhoto
Ha nem állnak le a rögzített beszélgetések elemzésével, a NAIH megtiltaná a közösségi oldal magyarországi adatkezelését – igaz, a Facebook nálunk nem tárol adatokat.
Közleményben regált a magyar adatvédelmi hatóság az újabb Facebook-botrányra, mely során kiderült, hogy a közösségi médiavállalat – saját állítása szerint a felhasználók engedélyével - lehallgatott bizonyos beszélgetéseket, amelyekről leiratot is készített. Bár a Facebook állítja, hogy már felhagytak ezzel a gyakorlattal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – ami más uniós szervekkel vizsgálja a történteket – írásbeli garanciát is vár tőlük a magyar polgárok adatainak védelméről. Ha úgy látják, hogy ezek a garanciák nem nyújtanak védelmet, a NAIH a GDPR 66. cikkelyében biztosított joggal, és és Magyarország területén alkalmazott intézkedésként meg fogja tiltani az adatkezelést.
Kérdés azonban, hogy tilthatnák meg a magyar adatok kezelését, ha ezeket a Facebook amerikai és svédországi szervereken tárolja, ráadásul az adatok sorsáról egyéni felhasználói szerződések keretében döntenek: vagyis, ha mi akár figyelmetlenségből is engedélyezzük adataink további felhasználását, az ellen a NAIH sem sokat tehet. 
A Facebok kedden, a Bloomberg hírügynökségnek küldött közleményben ismerte el a lehallgatási ügyet.
„Akárcsak a Google és az Apple, a múlt héten mi is felhagytunk azzal a gyakorlattal, hogy a beszélgetésekről készült hangfelvételeket emberekkel hallgattatjuk meg” - tudatta a közösségi oldalt üzemeltető amerikai vállalat. A Facebook ugyanakkor hosszú ideig váltig állította, hogy nem hallgat bele a felhasználók beszélgetéseibe az oldalon keresztül működő Messenger applikáción keresztül, hogy pontosabban tudják célba juttatni a hirdetéseket. Tavaly tavaszi kongresszusi meghallgatásán maga Mark Zuckerberg, a vállalat alapítója és vezetője is tagadta, hogy a cég belehallgat a beszélgetésekbe. 
A Bloomberg jelentése szerint a felvételeket mesterséges intelligencia segítségével számítógépek alakították írott szöveggé, és a Facebook alvállalkozók százainak fizetett azért, hogy a leiratok pontosságát ellenőrizzék, amihez meg kellett hallgatniuk a felvételeket, amelyeket a vállalat anonimizált. A Bloomberg azt írja, hogy a leiratokat kezelő munkatársak aggodalmukat fejezték ki munkájuk etikai vonatkozásai miatt, mert sem a felvételek eredetét, sem a felhasználásuk célját nem ismerték. A pénzügyi hírügynökség jelentése szerint a Facebook arról nem adott tájékoztatást, hogy a vállalat mit kezd a hangfelvételekkel.
Szerző

Brazil gépekre cserélheti a Honvédség utolsó, elaggott Ancsáját

Publikálás dátuma
2019.08.15. 10:05
Embraer KC-390
Fotó: LUCAS LACAZ RUIZ / AFP
A Magyar Honvédség 75 milliárd forintot szánna rámpás szállító-repülőgépek vásárlására, de szorítja az idő. Lehet, hogy megvan a befutó.
Június 23-25 között Magyarországon is megmutatta magát a brazil Embraer KC-390-es rámpás szállító-repülőgép. Az eszközt nem csupán a Pápa Bázisrepülőtéren tekintették meg a szakemberek, de a Balaton felé egy gyakorló repülésre is elkerült. Sőt, ennek során a légi utántöltési képességét is tesztelték – pontosabban a magyar Gripenek pilótái azt próbálhatták ki különböző kötelékekben, mennyire alkalmas erre a gép áramlási környezete. Hogy miért fontos ez a majd két hónappal ezelőtti esemény? Megértéséhez még messzebbre kell visszanyúlni az időben: 2018. márciusában kormányrendeletben határoztak a „katonai szállítórepülő képesség kialakításával kapcsolatos feladatokról és szükséges források biztosításáról”. Magyarán, megbízták a Honvédelmi Minisztériumot, hogy háromszor 25 milliárd forint értékben vásároljon megfelelő repülőgépeket. A cserére égető szükség lenne, a légierőnek ugyanis jelenleg már csak egyetlen An-26-os (becenevén „Ancsa”) rámpás szállító-repülőgépe van. Ezeket a gépeket még 1974-ben állították hadrendbe, de az utolsó An-26-os üzemideje is lejár 2020 közepén. Toldozni-foltozni, javítgatni - hivatalos kifejezéssel élve üzemidőt hosszabbítani - persze még lehetne a fél évszázados típusokat, ám ez egyrészt drága, másrészt a gépek nem képesek ellátni megfelelően feladataikat. Ilyen a nehéz rakomány szállítása, például az afganisztáni misszióhoz, vagy a Baltikumban missziót teljesítő Gripenekhez. Ezeket  a terheket, berendezésekel, felszereléseket jelenleg gyakran kénytelenek „lábon”, azaz közutakon szállítani, ami nem csak lassítja, de bonyolítja is a végrehajtást. Természetesen ezek a repülőgépek személyszállításra ugyancsak alkalmasak.
Az utolsó magyar Ancsa
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Arról már eddig is sokat találgattak, hogy melyik típus lehet a befutó. Szóba jött az amerikai Lockheed C-130 Hercules, az olasz Leonardo C-27-es és a nemzetközi konzorciumban gyártott Airbus C-295-es. Utóbbi ugyancsak bemutatkozott már Magyarországon, ám ennek az egyik problémája, hogy a magyar célokhoz nem biztos, hogy elég nagy, például csak kevés üzemanyagot tudna szállítani. Az olasz géppel hasonló a probléma, megfejelve azzal, hogy nincs kialakítva rajta a légi utántöltő kompatibilitás, ami a magyarok egyik fontos elvárása. Marad tehát a négy turbólégcsavarral felszerelt Hercules, vagy a most felbukkanó brazil vetélytárs (esetleg kevés eséllyel egy ötödik fajta). Hogy komolyan fontolgatjuk a KC-390-est, az is bizonyítja, hogy a brazil média híradásai szerint a Budapestre szánt új brazil nagykövet meghallgatásán „elkottyantotta” magát: már tárgyalnak a repülőgépvásárlásról. A KC-390-essel azonban éppen az a baj, hogy a „semmiből” jött. A regionális utasszállítók terén az Embraer már világszerte bizonyított, ám a KC-390-essel először merészkednek a katonai szállítógépek piacára.. Ráadásul a gép abban is rendhagyó, hogy nem légcsavaros, hanem sugárhajtóművek által meghajtott. Szakemberek szerint ennek előnye, hogy nagy magasságban és gyorsan tud közlekedni, hátránya lehet viszont, hogy a gyengébb minőségű repülőtereken a por és egyéb szennyeződések könnyebben sérülést okoznak. Kérdés ugyanakkor, hogy Magyarországot fenyegeti-e az a lehetőség, hogy valaha ilyen gyenge minőségű repülőtéren kellene landolnia gépeinek. Bizonytalan, hogy ez mennyire komoly szempont, de a brazil gép megvásárlásával politikailag sem lőnénk nagyon mellé, hiszen az Embraer kereskedelmi részébe már az amerikai Boeing is bevásárolta magát, tehát az amerikaiaknál is „jól fekszenek”. A szélsőjobboldali Jair Bolsonaro brazil elnök és Orbán Viktor kapcsolata is kiváló, így ebből a szempontból is illene a képbe a megrendelés.
A KC-390-es mindenesetre másokat már meggyőzött: Portugália – amely részt vett a fejlesztésben is – júliusban jelentette be, hogy 827 millió euró értékben (nagyjából 250 milliárd forint) öt gépet és kiegészítőket vásárol elöregedő Hercules flottájának lecserélésére. Csehország is fontolgatja ilyen gépek beszerzését, repülőgépiparuk több jelentős részegységgel beszállítója is az Embraernek. A Magyar Honvédség elvileg három gép vásárlását tervezi, így visszaosztva, ugyanezekkel a feltételekkel a konstrukció drágának tűnik, szóval vagy az igényeken kell csökkenteni, vagy más feltételeket kialkudni, esetleg újabb forrásokat a beszerzéshez rendelni. Sok vesztegetni való idő viszont nincs. Mint írtuk, az utolsó „Ancsa” üzemideje jövőre lejár, és mivel még senkivel nincs megegyezés, addig biztosan nem érkeznek meg az új eszközök. A képesség fenntartásának folytonossága tehát biztosan kizárható, az viszont nem mindegy, hogy mennyi idő telik el közben. Az An-26-os flotta lecserélése várhatóan a légierő megújításának utolsó állomása lenne, legalábbis a következő évekre. A JAS-39 Gripenek még 2008-tól cserélték le a szovjet eredetű MiG-29-eseket. Ezek lízingszerződése 2026-ban lejár, így hamarosan arról is dönteni kell, hogy meghosszabbítjuk, vagy új gépeket vásárolunk. A Zrínyi 2026 Haderőfejlesztési Program keretében a Honvédelmi Minisztérium tavaly vásárolt használtan két Airbus A319-est - mint azt lapunk megírta, nagyjából 13 milliárd forintért darabonként - és egy további gép vásárlását tervezi, két Falcon 7X-et a kisebb létszámú biztosítására. 2018-ban két lépcsőben az Airbustól 20 darab H145M és 16 darab H225M típusú többfunkciós helikoptert is rendeltünk - ezek 2023 után érkezhetnek meg –, valamint nagyjavításon estek át az orosz Mi-17-esek és 24-esek is.
Szerző
Frissítve: 2019.08.15. 11:37