A legújabb Magyar Közlönyben jelent meg a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely rendelete arról, hogy magasabb besorolást kaphatnak a fővárosi és a megyei kormányhivatalokban foglalkoztatott kormánytisztviselők, vagyis valamivel növekedhet a bérük. Szakszervezeti vezetők szerint a lépésre azért kényszerült a kormány, mert a vezetői posztokra és a vezető szakértői helyekre egyszerűen nincs jelentkező, nemcsak a fővárosban jelent gondot az ügyintézésben a nagyon magas létszámhiány, hanem a megyeszékhelyeken is korlátozni kellett a kormányablakok nyitva tartását és többet be is zártak közülük.
A lehetőséget a magasabb besorolásra a régi jogállási törvény alapján is szabályozta egy rendelet, de a kormányzati igazgatásról szóló új törvény hatályba lépésével ez érvényét vesztette, így valójában egy több hónapos hiányt is pótol a lépéssel a kancellária. A késlekedés persze jelzi, mennyire fontos az állam számára saját alkalmazottai jóléte. Szakszervezeti vezetők arra is felhívták a figyelmünket, hogy a magasabb besorolás csak szűk körnek hozhat érdemi fizetésemelést, mert a felsőfokú végzettségűek 20 százalékánál, míg a középiskolát végzetteknek csak 5 százalékánál élhetnek a munkáltatók a lehetőséggel.
A szöveg alapján viszont nem túlzás azt állítani, hogy ezen a kereten belül gyakorlatilag bárkinek béremelést kínálhatnak az átsorolással, olyan tág feltételeket szab a jogszabály. Aki a kormány vagy a megyei kormánymegbízott által kiemeltté nyilvánított feladaton dolgozik, a munkája jelentős fizikai vagy pszichés terheléssel jár, legalább heti kétszer ügyfélfogadást tart, hatósági ellenőrzést végez, idegen nyelvet kell használnia, netán ismeri a jelnyelvet, vagy egyszerűen csak öt évet lehúzott a hivatalban, az azonnal átsorolható a magasabb bérrel járó beosztásba. Sőt az is, akinek nincs felsőfokú végzettsége, nem is régóta dolgozik kormánytisztviselőként, de „egyéb munkáltatónál jelentős tapasztalatot szerzett”. Ellentmondásos, hogy az új belépők eleve megkaphatják az akár a bérük 20 százalékát is elérő „eltérítést”, miközben azoknak, akik már bent vannak a rendszerben, 5 évet kell erre várni.
A kormányhivatalok számára létfontosságú lenne a jól képzett szakemberek megtartása, mert a Miniszterelnökség a 2017-es 36 és félezres létszámkerethez képest 2019-re 2500 fővel csökkentette az engedélyezett létszámot. Papíron 375 fővel csökkent az utóbbi két évben a felvehető tisztviselők száma a Fővárosi Kormányhivatalban, Pest megyében 223 fővel, Borsodban 196, Somogyban 150, Szabolcsban pedig 145 fővel kevesebb végezhetne munkát. Az egyhetes szabadságmegvonás, a munkaidő meghosszabbítása miatt azonban ennél sokkal többen mondtak fel a tavasszal, az Index adatai szerint most 4000 dolgozó hiányzik a rendszerből, csak Budapesten 600. A tömegesen ügyintézési fennakadások miatt már vidékről kellett a fővárosi kormányablakokba telepíteni szakembereket, információink szerint mégis újabb 50-70 fővel akarja csökkenteni a kormány az egyes megyei kormányhivatalok létszámát januártól.
A Miniszterelnökségi Sajtóiroda az új rendelet egyértelmű üzenete és a távozó hivatalnokok beszámolói ellenére változatlanul cáfolja a létszámhiányt és az ügyintézésben a lakosság által naponta tapasztalt nehézségeket. Azt írták „a kormányhivatalokban országszerte több mint 32 ezer ember dolgozik, a fővárosi kormányhivatalok ügyfélforgalma érthetően magasabb a nyári időszakban is. Ahol kell, ott átcsoportosítással megoldható a létszámkérdés, ez egy egyszerű munkaszervezési kérdés, a vidéki ügyintézők önkéntesen vállalhatnak munkát a nyári hónapokban a fővárosi kormányhivatalokban, amelyért természetesen plusz pénzt kapnak. Az állampolgárok ügyintézése biztosított, egy kormányablakot sem kellett bezárni létszámhiány miatt.”
