Nincs elég ember, béremeléssel csábítgatják a kormánytisztviselőket

Publikálás dátuma
2019.08.15. 13:30
illusztráció
Fotó: Népszava
Kétségbeesett lépésekre kényszerül a kormány, hogy működőképes szinten tartsa a kormányhivatalokat.
A legújabb Magyar Közlönyben jelent meg a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely rendelete arról, hogy magasabb besorolást kaphatnak a fővárosi és a megyei kormányhivatalokban foglalkoztatott kormánytisztviselők, vagyis valamivel növekedhet a bérük. Szakszervezeti vezetők szerint a lépésre azért kényszerült a kormány, mert a vezetői posztokra és a vezető szakértői helyekre egyszerűen nincs jelentkező, nemcsak a fővárosban jelent gondot az ügyintézésben a nagyon magas létszámhiány, hanem a megyeszékhelyeken is korlátozni kellett a kormányablakok nyitva tartását és többet be is zártak közülük. A lehetőséget a magasabb besorolásra a régi jogállási törvény alapján is szabályozta egy rendelet, de a kormányzati igazgatásról szóló új törvény hatályba lépésével ez érvényét vesztette, így valójában egy több hónapos hiányt is pótol a lépéssel a kancellária. A késlekedés persze jelzi, mennyire fontos az állam számára saját alkalmazottai jóléte. Szakszervezeti vezetők arra is felhívták a figyelmünket, hogy a magasabb besorolás csak szűk körnek hozhat érdemi fizetésemelést, mert a felsőfokú végzettségűek 20 százalékánál, míg a középiskolát végzetteknek csak 5 százalékánál élhetnek a munkáltatók a lehetőséggel. A szöveg alapján viszont nem túlzás azt állítani, hogy ezen a kereten belül gyakorlatilag bárkinek béremelést kínálhatnak az átsorolással, olyan tág feltételeket szab a jogszabály. Aki a kormány vagy a megyei kormánymegbízott által kiemeltté nyilvánított feladaton dolgozik, a munkája jelentős fizikai vagy pszichés terheléssel jár, legalább heti kétszer ügyfélfogadást tart, hatósági ellenőrzést végez, idegen nyelvet kell használnia, netán ismeri a jelnyelvet, vagy egyszerűen csak öt évet lehúzott a hivatalban, az azonnal átsorolható a magasabb bérrel járó beosztásba. Sőt az is, akinek nincs felsőfokú végzettsége, nem is régóta dolgozik kormánytisztviselőként, de „egyéb munkáltatónál jelentős tapasztalatot szerzett”. Ellentmondásos, hogy az új belépők eleve megkaphatják az akár a bérük 20 százalékát is elérő „eltérítést”, miközben azoknak, akik már bent vannak a rendszerben, 5 évet kell erre várni. A kormányhivatalok számára létfontosságú lenne a jól képzett szakemberek megtartása, mert a Miniszterelnökség a 2017-es 36 és félezres létszámkerethez képest 2019-re 2500 fővel csökkentette az engedélyezett létszámot. Papíron 375 fővel csökkent az utóbbi két évben a felvehető tisztviselők száma a Fővárosi Kormányhivatalban, Pest megyében 223 fővel, Borsodban 196, Somogyban 150, Szabolcsban pedig 145 fővel kevesebb végezhetne munkát. Az egyhetes szabadságmegvonás, a munkaidő meghosszabbítása miatt azonban ennél sokkal többen mondtak fel a tavasszal, az Index adatai szerint most 4000 dolgozó hiányzik a rendszerből, csak Budapesten 600. A tömegesen ügyintézési fennakadások miatt már vidékről kellett a fővárosi kormányablakokba telepíteni szakembereket, információink szerint mégis újabb 50-70 fővel akarja csökkenteni a kormány az egyes megyei kormányhivatalok létszámát januártól. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda az új rendelet egyértelmű üzenete és a távozó hivatalnokok beszámolói ellenére változatlanul cáfolja a létszámhiányt és az ügyintézésben a lakosság által naponta tapasztalt nehézségeket. Azt írták „a kormányhivatalokban országszerte több mint 32 ezer ember dolgozik, a fővárosi kormányhivatalok ügyfélforgalma érthetően magasabb a nyári időszakban is. Ahol kell, ott átcsoportosítással megoldható a létszámkérdés, ez egy egyszerű munkaszervezési kérdés, a vidéki ügyintézők önkéntesen vállalhatnak munkát a nyári hónapokban a fővárosi kormányhivatalokban, amelyért természetesen plusz pénzt kapnak. Az állampolgárok ügyintézése biztosított, egy kormányablakot sem kellett bezárni létszámhiány miatt.” 
Frissítve: 2019.08.15. 21:59

Gyerekes trükkel kerülte meg Pintér a Gruevszki vízumát firtató kérdést

Publikálás dátuma
2019.08.15. 12:30

Fotó: Népszava
Ez idegenrendészeti feladatkör – hárított a belügyminiszter, aki véletlenül pont az idegenrendészeti főigazgatóságot is felügyeli.
Gumifalként pattan vissza a kormányról minden olyan kérdés, ami Nikola Gruevszki, a korrupciós ügyben elítélt volt macedón kormányfő jogszerű magyarországi tartózkodására vonatkozik. Ez történt most Demeter Márta felvetésével is: az LMP-s politikus levélben kérdezte meg Pintér Sándor belügyminisztert, hogy
  • Magyarországtól politikai menedékjogot kérő és kapó Gruevszki igényelt-e magyar D vízumot szökése (2018 novembere) előtt,
  • és ha igen, pontosan mikor, melyik külképviseleten nyújtotta be igényét?
  • Mikor, melyik magyar külképviseleten kapta meg az igazolást?
  • Milyen személyes okmányához csatolták a D vízumot?
  • Mikor adták ki a tartózkodási engedélyt, aminek átvételére D-vízumot kaphatott a volt madecón miniszterelnök?
A D vízum egyszeri belépésre és 30 napos helyi tartózkodásra jogosítja fel az úgynevezett harmadik ország (ilyen Macedónia is) állampolgárát, akinek aztán érdemes gyorsan az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz – leánykori nevén a bevándorlási hivatalhoz – fordulnia, ha hosszabb ideig szeretne maradni. Abból, hogy Demeter többször is rákérdezett a vízumtípusra, sejthető, hogy megerősített információi vannak az ügyben.

Valaki más tudhatná, aki én vagyok

A válaszból kiindulva, Pintér Sándor nem is akart különösebben fáradni, hogy valamilyen rafináltabb érveléssel hárítsa a kérdéseket. Mint írta, „A D típusú vízumokkal összefüggő adatkezelő szerv, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az általa vezetett nyilvántartásokról kizárólag a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben előírt szigorú feltételek betartása mellett, csak meghatározott szervek, hatóságok részére adhat ki információt”. 
Csakhogy az adatkezelő főigazgatóság Belügyminisztérium rendvédelmi háttérintézményének számít, és végső soron Pintér Sándor felügyelete alá tartozik – akinek meghatározott körben így kiadhatna adatokat.

Magyarán, a belügyminiszternek csak kérnie kellett volna az OIF-et, helyette azonban gyerekes hárítással meghatározott szerveket, szigorú feltételeket emlegetett, mintha nem tudná, nem tudnánk, hogy ő is illetékes az ügyben.
Tegyük hozzá, Orbán Viktor sem erőltette meg magát, amikor a 24.hu arról kérdezte, hogy Nikola Gruevszki – aki a kormány szerint biztonságos harmadik országnak számító Szerbián keresztül érkezett magyar területre – most miért nem egy röszkei tranzitzónában ül, ahelyett hogy Budán látogatna éttermeket.  
Ez egy jogi kérdés, kérdezzék a jogászokat! -mondta a hírportálnak az amúgy jogász végzettségű miniszterelnök.

Szerző

Bepöccent az adatvédelmi hatóság a Facebook hallgatózása miatt

Publikálás dátuma
2019.08.15. 10:17

Fotó: Jaap Arriens / AFP/NurPhoto
Ha nem állnak le a rögzített beszélgetések elemzésével, a NAIH megtiltaná a közösségi oldal magyarországi adatkezelését – igaz, a Facebook nálunk nem tárol adatokat.
Közleményben regált a magyar adatvédelmi hatóság az újabb Facebook-botrányra, mely során kiderült, hogy a közösségi médiavállalat – saját állítása szerint a felhasználók engedélyével - lehallgatott bizonyos beszélgetéseket, amelyekről leiratot is készített. Bár a Facebook állítja, hogy már felhagytak ezzel a gyakorlattal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – ami más uniós szervekkel vizsgálja a történteket – írásbeli garanciát is vár tőlük a magyar polgárok adatainak védelméről. Ha úgy látják, hogy ezek a garanciák nem nyújtanak védelmet, a NAIH a GDPR 66. cikkelyében biztosított joggal, és és Magyarország területén alkalmazott intézkedésként meg fogja tiltani az adatkezelést.
Kérdés azonban, hogy tilthatnák meg a magyar adatok kezelését, ha ezeket a Facebook amerikai és svédországi szervereken tárolja, ráadásul az adatok sorsáról egyéni felhasználói szerződések keretében döntenek: vagyis, ha mi akár figyelmetlenségből is engedélyezzük adataink további felhasználását, az ellen a NAIH sem sokat tehet. 
A Facebok kedden, a Bloomberg hírügynökségnek küldött közleményben ismerte el a lehallgatási ügyet.
„Akárcsak a Google és az Apple, a múlt héten mi is felhagytunk azzal a gyakorlattal, hogy a beszélgetésekről készült hangfelvételeket emberekkel hallgattatjuk meg” - tudatta a közösségi oldalt üzemeltető amerikai vállalat. A Facebook ugyanakkor hosszú ideig váltig állította, hogy nem hallgat bele a felhasználók beszélgetéseibe az oldalon keresztül működő Messenger applikáción keresztül, hogy pontosabban tudják célba juttatni a hirdetéseket. Tavaly tavaszi kongresszusi meghallgatásán maga Mark Zuckerberg, a vállalat alapítója és vezetője is tagadta, hogy a cég belehallgat a beszélgetésekbe. 
A Bloomberg jelentése szerint a felvételeket mesterséges intelligencia segítségével számítógépek alakították írott szöveggé, és a Facebook alvállalkozók százainak fizetett azért, hogy a leiratok pontosságát ellenőrizzék, amihez meg kellett hallgatniuk a felvételeket, amelyeket a vállalat anonimizált. A Bloomberg azt írja, hogy a leiratokat kezelő munkatársak aggodalmukat fejezték ki munkájuk etikai vonatkozásai miatt, mert sem a felvételek eredetét, sem a felhasználásuk célját nem ismerték. A pénzügyi hírügynökség jelentése szerint a Facebook arról nem adott tájékoztatást, hogy a vállalat mit kezd a hangfelvételekkel.
Szerző