Minden út Salvinihez vezet

Akár már kedden megbukhat Giuseppe Conte olasz miniszterelnök kormánya. Félő, hogy mindenképpen a jelenlegi belügyminiszter jár jól a válsággal.

A következő napokban eldőlhet, milyen végkifejlete lesz az olasz válságnak. Előrehozott választást rendeznek-e, vagy új kormány alakul, amely akár ki is töltheti 2020-ig szóló mandátumát. Augusztus 20-án összeül a szenátus, Giuseppe Conte miniszterelnök beszámol a kialakult helyzetről, egyelőre azonban arról nincs szó, hogy szavaznak-e a kormányfővel szembeni bizalmatlansági indítványról, de bármi elképzelhető. Augusztus 21-én és 22-én aztán a képviselőház ül össze, szerdán Conte az alsóházi honatyákat tájékoztatja, feltéve, hogy előző nap nem buktatják meg.

A lehetséges forgatókönyvek

Matteo Renzi javaslata nyomán összefog egymással az Öt Csillag Mozgalom és a Demokrata Párt (PD), s mellettük szavaz Silvio Berlusconi pártja, a Forza Italia néhány képviselője. Marad a parlament, szakértői kormány alakul. Jelenleg egyáltalán nem kizárt ez az opció. Ennek több oka van, de meg is van a maga veszélye egy ilyen megoldásnak. Az egyes pártok ugyanis megosztottak abban a kérdésben, mi legyen a következő lépés. Elsősorban a balközép Demokrata Pártot és Berlusconi tömörülését fenyegetheti szakadás.

Ugyanakkor van egy kiskapu, legalábbis a demokraták szempontjából. Ha Sergio Mattarella elnök a pártokkal folytatott konzultációi során arra a következtetésre jut, hogy megvan a többség egy szakértői (vagy bármilyen más) kormány létrejöttéhez, a PD képviselői az elnökre háríthatják a felelősséget. Azaz azt mondhatják, nem kívánnak szembemenni az elnökkel, így belemennek abba, hogy kívülről támogassanak egy szakértői kabinetet.

Bár Nicola Zingaretti, a PD főtitkára elutasította Matteo Renzinek az M5S-szel való összefogásra vonatkozó javaslatát, s a párt egészen a közelmúltig elutasított bármiféle szövetséget a Beppe Grillo által alapított párttal, azóta jelentősen megváltozott a politikai felállás. A PD-nek ugyanis már egy sokkal rosszabb megoldást kellene megakadályoznia: Matteo Salvini egyeduralmát. Ha ugyanis előrehozott választás lenne, azt nem is kérdés, hogy a jobboldali radikális Liga nyerné meg. Ha tehát a PD elutasítaná az együttműködést a „csillagosokkal", s idő előtti voksolást kellene kiírni, akkor épp Salviniék legnagyobb ellenfelei tennék lehetővé, hogy a jelenlegi belügyminiszter vegye át Olaszország irányítását.

Mégis előrehozott választást rendeznek, Salvininek sikerül létrehoznia a jobboldali szövetséget, amely nagy eséllyel a választás után kormányozhat. Nagyjából hasonló az esély erre a megoldásra, mint az előzőre. Semmi új sem lenne abban, ha a jobboldal összefogna, hiszen a Liga, a Forza Italia és a szélsőjobboldali, unióellenes Olasz Testvériség már egy tömbben indult a tavaly márciusi választás előtt. Más kérdés, hogy a jobboldali összefogás összeomlott a voksolást követően. A jobboldal ugyanis nem szerzett abszolút többséget, Salvininak így más szövetségesekre volt szüksége ahhoz, hogy biztos kormányt alakítson. Az M5S-szel fogott össze, Berlusconi számára viszont szóba sem jött, hogy egy kormányba üljön a baloldali populistákkal. Berlusconi és Giorgia Meloni, az Olasz Testvériség elnöke között amúgy is feszült a viszony, ami nem újkeletű. Mi áll a háttérben? Berlusconi még a 2000-es években bevette a kormányba az egykori újfasiszta pártot, a Nemzeti Szövetséget. Gianfranco Fini, az olasz parlament egykori elnöke azonban a centrum felé irányította a politikai erőt, ami be is olvadt Berlusconi tömörülésébe. Csakhogy a „Cavaliere” vezetési stílusa nem tetszett a Nemzeti Szövetség több tagjának, így Meloni és társai megalapították saját tömörülésüket, amelyet ma Olasz Testvériségnek neveznek.

Ha létre is jönne egy jobboldali szövetség, nehéz elképzelni, hogyan lenne működőképes egy általuk alkotott kormány. Salvinit már ismerjük, ízig vérig demagóg, populista politikus, aki attól sem riad vissza, hogy vallási jelképeket használjon fel a saját kisded politikai játékaihoz. Berlusconit is jól ismerjük, minden hájjal megkent, a saját érdekeit szem előtt tartó személyiség. Korábban sosem gondoltuk volna, hogy egyszer az olasz jobboldal legmérsékeltebb politikusa lesz. Merthogy ma a jobboldal pártjai közül a Forza Italia a legvisszafogottabb és leginkább uniópárti. Ugyanez azonban kevéssé mondható el az Olasz Testvériségről. A Forza Italia és az Olasz Testvériség programja úgyszólván tűz és víz. Utóbbi tömörülés egyértelműen euroszkeptikus. Elutasítja a Lisszaboni Szerződést, az Európai Stabilitási Mechanizmust. A Ligához hasonlóan megálljt parancsolna a bevándorlóknak, és programjában különös hangsúllyal szerepel a családok megsegítése. Elképzelhető, hogy a választásig egy tömbben lesz Berlusconi és Meloni pártja, de nehéz elképzelni azt, hogy a kormányzás során minden kérdésben képesek lennének közös nevezőre jutni. Hírek szerint Berlusconi ki is kötötte: a jobboldali szövetségbe csak akkor lép be, ha Meloninak semmiféle szerepet sem szánnak.

Nem teljesen kizárt egy harmadik megoldás sem, bár erre nem nagy az esély. Nevezetesen egy ideig még folytatódik a koalíció a Liga és az M5S között, miután Salvini visszakozik. Kétségtelen, hogy Salvini kezdetben hatalmas lendülettel követelte a parlament feloszlatását, illetve új választások kiírását, ám ez a lendület megtört, a szenátus egyáltalán nem akarta siettetni a bizalmi szavazást, sőt. Ráadásul most már Salvini sem lehet biztos abban, hogy a parlament megszavazza saját feloszlatását. A belügyminiszter hétfőn még azt közölte, távozik ő és a Liga összes minisztere a kormányból, később azonban – amikor már látta, nem minden az ő elképzelései szerint alakul - kifejtette, egyelőre mégsem távoznak a miniszteri tárcák éléről. Sőt, gesztust is tett az M5S felé, azt javasolta a koalíciós partnernek, hogy közösen fogadjanak el egy törvényt, amellyel csökkentik a parlamenti képviselők számát. Kétségtelen, hogy az olasz törvényhozás a világon az egyik legdrágább. két házában 945 honatya foglal helyet, 315 a szenátusban és 630 a képviselőházban. A cél az, hogy összesen legyen 600 képviselő a két házban. Már több kormány próbált volna nekifutni a parlament létszáma csökkentésének, de ezek a kísérletek rendre megbuktak.

Luigi Di Maio mindenesetre nem élt a lehetőséggel, azt közölte, nem hisz Salvininek, ráadásul előzőleg az Öt Csillag Mozgalom deklarálta: már nem a Demokrata Párt, hanem a Liga a legnagyobb ellenfél, és nem fognak többé össze velük. Másrészt ha októberben rendeznének előrehozott választást, akkor az új parlament még a régi séma szerint jönne létre. Persze a populista kormány tavaly júniusi megalakulása előtt is rendre azt állították a két párt politikusai, egymással soha, aztán mégis közös kabinetet hívtak életre. Az M5S most a Liga azon képviselőivel próbál egyezkedni, akik nem értenek egyet Salvini fellépésével.

Kedden elvileg már körvonalazódik, milyen megoldást találnak a válságból. De ez sem biztos. Elvégre Itáliában az eltelt évtizedek alatt hozzászoktak az elhúzódó politikai krízisekhez.