Amikor nem sok a 18 testvér

Budapestnek egy sor testvérvárosa van. Ha végigtekintünk ezek listáján, megállapíthatjuk, az aktuális politikai kurzus is befolyásolta, hogy a főváros mely más városokkal kössön ilyen megállapodást. Ám ennek sokszor inkább jelképes, mint gyakorlati haszna van.

Testvérvárosok nem egészen száz éve léteznek a világban. E program célja, hogy két település, vagy régió között szorosabb kulturális, illetve gazdasági kapcsolat jöjjön létre. Cél volt továbbá az is, hogy elősegítsék egy város demokratizálódásának folyamatát. Például Nicaragua több városával létesítettek ilyen kapcsolatot európaiak 1979, a Somoza-diktatúra bukása után. (Noha ez végül a közép-amerikai állam esetében nem segítette a demokratizálódást).

Először a Nyugat Yorkshire-i Keighley és az észak-franciaországi Poix-du-Nord kötött egymással ilyen jellegű egyezséget. Pontosabban akkor még az együttműködésnek egy egészen sajátos formáját választották: a brit település „örökbe fogadta” a franciát, és a mai értelemben vett testvérvárosi viszony csak jóval később, 1986-ban jött létre közöttük. Más európai országokban is létesítettek hasonló viszonyt, 1925-ben például a német kikötőváros, Kiel állapodott meg a szorosabb együttműködésben a dániai Sonderburggal.

A második világháború után általában jellemző volt, hogy a háborús ellenségek városai a közeledés jegyében kötöttek egymással együttműködési megállapodást. 1947-től például mind több brit város kötött együttműködési megállapodást németekkel. A nyolcvanas években kezdtek a nyugat-európai városok a kelet-európaiakkal testvérvárosi kapcsolatba lépni, ez a folyamat azonban csak a vasfüggöny lebontása után gyorsult fel.

Mielőtt két város megkötné a testvérvárosi kapcsolatot, elvileg felmérik, milyen viszonyban van a két ország, illetve létezik-e már bármiféle együttműködés a két település között. Budapest a világ majdnem húsz városával alakított ki testvérvárosi kapcsolatot. Mondhatni magától értetődő, hogy ilyen viszony alakult ki Béccsel. Az osztrák és a magyar főváros között számos megállapodás jött létre, ezek egyebek mellett a katasztrófaelhárítási, a környezetvédelmi, illetve a városfejlesztési együttműködést is magában foglalják. A térség városai közül Budapest testvérvárosi kapcsolatot létesített a horvát fővárossal, Zágrábbal, illetve Krakkóval is. A lengyel város és a magyar főváros között nagyon erősek a történelmi kötelékek. Krakkóban található például Báthory István erdélyi fejedelem sírja. Hogy mennyire odafigyelnek a magyar turistákra, jelzi: magyar nyelvű hangos útmutatót is lehet igényelni a Wawel székesegyházban.

Budapest és Szarajevó között a délszláv háború végén, 1995-ben jött létre megállapodás, azzal a céllal, hogy a magyar főváros segítse a válság során rengeteget szenvedett boszniait. Előzőleg Budapest ruha- és élelmiszerszállítmánnyal, tisztálkodási szerekkel, gyógyszerekkel és kézpénzzel sietett Szarajevó segítségére.

A nyugat-európai városokat illetően Berlinnel már 1992-ben megállapodott az együttműködésről Budapest, ami nem meglepő, hiszen Németország rendkívül hálás volt Magyarországnak a határnyitásban játszott szerepéért. Olaszország városai közül 2008-ban Firenzével lépett testvérvárosi kapcsolatba Budapest, különösen a kultúra terén erős ez az együttműködés. A portugál fővárossal, Lisszabonnal 1992-ben született megállapodás. A magyar főváros két amerikai várossal, 1990 óta Fort Worth-szel, 1992 óta pedig New Yorkkal is fenntart testvérvárosi viszonyt.

Ami a Közel-Keletet illeti, Budapest és Tel-Aviv városvezetője már 1989-ben aláírták az egymás közötti együttműködési megállapodást. Ennek verérmotívuma a két város közötti „béke és testvériség” előmozdítása volt. Jóval később, 2015 májusában, Teheránban írták alá a perzsa állam és a magyar főváros közötti megállapodást. Ennek értelmében a két főváros együttműködik a városüzemeltetés, közlekedésfejlesztés, környezetvédelem, városfejlesztés, kultúra és művészetek, valamint turisztika területeken – olvasható Budapest honlapján. A palesztin területen található Betlehemmel tavaly létesült ilyen viszony.

Összességében megállapítható, hogy 2010 után elsősorban – a keleti nyitás hatására – keleti, illetve határon túli településekkel született testvérvárosi megállapodás, idén májusban például Kazahsztán márciusban (az előző elnök neve alapján) Nurszultanra keresztelt fővárosával. 2015-ben pedig a török fővárossal, Ankarával jött létre ugyanilyen egyezmény. Az erdélyi Székelyudvarhely 2016-ban, a kárpátaljai Beregszász pedig 2017-ben került fel a testvérvárosok budapesti listájára.