Pikiniknek indult, rendszerváltás lett belőle

Publikálás dátuma
2019.08.17. 17:44
Terítéken 1989 - 30 éve volt a Páneurópai Piknik
Fotó: Koncz Márton / Népszava
A Páneurópai Piknik örömünnepként égett be a köztudatba, ám az, hogy a demonstráció később nem fordult drámába, a politikai helyzet szerencsés alakulásán és egy határőr alezredes emberségén múlott.
Amennyire lehet, kerülték az aktuálpolitizálást a Páneurópai Piknik 30 évfordulója emlékére Sopronban megrendezett konferencia első napjának résztvevői, amiben segített, hogy kormányzati szereplők csak elvétve jöttek el. Nem lett volna könnyű elkerülni az áthallásokat: az 1989 augusztus 19 -én a Sopron melletti Piuszpusztán tartott rendezvény az akkor már évtizedek óta Magyarországot Nyugat Európától átvágó vasfüggöny szimbolikus átlépéséről, az embertelen, kommunista NDK-ból menekültek százainak szabadulásáról és a mostanság mélyponton lévő német-magyar viszony legjobb pillanatairól szólt, egy olyan jelképes pillanatról, amikor hosszú évtizedek után kézzelfogható közelségbe került, hogy Magyarország csatlakozhat Nyugat Európához, illetve az ország a későbbi német egységesülés egyik fontos elősegítője lett. A hivatalos történeti adatok szerint keményvonalas Grósz-kormányt leváltó Németh Miklós vezette kabinet már 1988 végére döntést hozott a nyugati határzár felszámolásáról, illetve - mint arról Németh Miklós az AFP-nek adott interjújában beszélt – 1989 tavaszán titkos paktumot kötött Mihail Gorbacsovval nemcsak a vasfüggöny lebontásáról, hanem a többpárti választások megtartásáról is. Bár akkor meglehetősen kétarcú volt a helyzet: a politikai vezetés szigora ugyan enyhülőben volt, ám közben a rendszer pillérei, a munkásőrség és a III/III is érintetlenül működött. A Magyarországon élénkülő ellenzék maga is követelte a vasfüggöny mielőbbi lebontását. "A gondolat Debrecenben született, a megszervezés a soproni ellenzékiekhez kötődött, ám a kivitelező a határon felsorakozott sok száz német szabadságvágya volt” - emlékezett vissza a konferencián Magas László, a piknik soproni főszervezője. Mint Filep Mária debreceni főszervező elmondta: Habsburg Ottó egy június végi debreceni előadása után született meg a gondolat egy határ menti demonstrációra. Az ötlet Mészáros Ferenctől, a Piknik név Filep Máriától, az MDF debreceni tagjától származik, akik Pozsgay Imrét és Habsburg Ottót kérték fel fővédnöknek. Az MDF akkori helyi vezetése képtelenségnek tartotta az ország másik részében tartandó rendezvény ötletet, illetve Pozsgay személye is ellenérzéseket keltett, így Filep Máriának és néhány társának önerőből kellett szervezniük az ország másik felében lévő rendezvényt. Később az akkori ellenzéki pártok is beszálltak a rendezvény szervezésébe.
A szervezők egy kelet-közép-európai értelmiség sorsközösségét megjelenítő, egyesítő tömegrendezvényben gondolkoztak, amikor közösen piknikeznek, majd jelképesen, néhány órára megnyitják Piuszpusztánál a határszakaszt. Ugyanakkor az eseménynek az adott plusz töltetet, hogy időközben a német nyelvű sajtóban megjelentek az első hírek arról, hogy a Németh-kormány hamarosan megnyitja az osztrák-magyar határt. Így a nyár folyamán a budapesti szállodák és balatoni kempingek megteltek az országba turistaként érkező, ám valójában menekült NDK állampolgárokkal, akik itt várták, hogy Magyarországon át nyugatra távozhassanak. A főváros közeli táborokban elszállásolt menekültek ellátásában Kozma Imre atyának kiemelkedő szerepe volt. Három hónap alatt a zugligeti, csillebérci és hárshegyi táborokban, 48 ezer NDK-s menekült fordult meg. „A tábor kapujára azt írtuk ki: Kapunk tárva a szívünk még inkább” - emlékezett vissza Kozma atya, hozzátéve: a menhelyeiket Németh Miklós többször is meglátogatott, a külügyminiszter Horn Gyula sem szólt bele a munkájukban, láthatóan örültek, hogy segítünk. Magas László szerint a különféle helyszíneken százával osztogatták a Páneurópai Piknik meghívóját, de ezen túl is történtek „csalafintaságok”, így az ARD televízió operatőre jó előre megtudta a szervezőktől, hogy hol fognak néhány órára kaput nyitni, a helyszínt pedig le is filmezte az operatőr, majd ezek a felvételek eljutottak az NSZK nagykövetségre. Így aztán az eseményre érkező NDK-s fiatalok pontosan tudhatták, mikor és hol fog megnyílni a vasfüggöny. A szervezők délután két órára sajtótájékoztatót szerveztek a soproni Lővér szállóba, majd ezt követően mentek volna ki a piknik piuszpusztai helyszínére, ám késve indultak el. Közben százötven NDK – s fiatal várta magyar lobogókkal a meghirdetett határnyitást, ám három perccel a meghirdetett kezdés nekiindulntak az akkor még lezárt határnak.
Az esemény kulcsmomentuma volt, hogy a jelenlévő határőröket irányító Bella Árpád alezredes saját felelősségére – kockáztatva a későbbi súlyos retorziókat is - úgy döntött, hogy nem próbálja feltartóztani a határvonalnak nekiindult, majd erőszakkal áttört NDK-s menekülteket.

„Tipikusan a helyzetbe hozott kisember esete volt az enyém” - mondta a már nyugdíjas alezredes lapunknak, aki szerint az akkori helyzetben felettesei ködös, bizonytalan, részben egymásnak ellentmondó parancsokat adtak, majd gyakorlatilag teljesen magára hagyták a határon kialakuló bizonytalan helyzetben. Így korábban ő kapta parancsba hogy szervezze meg a Piknik során a békés határátlépést, majd az ideiglenesen megnyitott határ újbóli bezárását. Ám két nappal a rendezvény előtt hirtelen jött egy titkosszolgálati távirat, hogy a rendezvény során számolni lehet nagyszámú menekült érkezésével. Ugyanakkor semmiféle megerősítést, illetve parancsot nem adtak mellé, mi a teendő ebben a helyzetben. Amikor Bella próbált utánajárni, hogy mennyire megbízható az információ, fővárosi felettesei telefonjai süketnek bizonyultak. Mint Bella Árpád mondta: az ilyen intézkedést hívták „bőrpapírnak”, azaz a felettesek ilyenkor elmondhatták, hogy mi kiadtuk a parancsot, ami azonban nem volt használható. A felettesek valójában saját ülepüket védték.
Dacára, hogy a bizonytalan jelentés szerint tömeg érkezett a határ felé, jött egy újabb, zavaros utasítás, hogy az ideiglenes átkelőhely térségeben nem lehet jelen egyenruhás fegyveres határőr, a helyszínre érkező budapesti ellenőrzőnek sem volt semmiféle hatásköre. Ugyanakkor az alezredesi beosztásban lévő Bellát kirendelték parancsnoknak, ami aránytalanul magas jelenlét volt egy kisszámúnak tervezett békés demonstrációhoz képest. Végül Bella Árpád mindössze öt kollégájával vonult ki a területre. 1988 novembere óta lőparancs ugyan nem volt régen nem volt érvényben a határzárnál, de minősített esetben - a tömeges határsértésnél - kötelességük lett volna elhárítani a határsértők támadását. Hogy a Bella Árpádra háruló felelősség teljes legyen, a felettesei az események idején elérhetetlenné váltak, így az alezredes magára maradt a döntéssel. „Úgy láttam, hogy ebben a helyzetben, öt emberrel csak a pánikot okozott volna, ha megpróbáljuk erővel elhárítani a határt illegálisan átlépni készülő NDK menekülteket” - mondja Bella Árpád, akinek  egyszerre volt abban a helyzetben felelőssége, hogy ellássa a kötelességét, megvédje saját kollégáit, illetve ne kerüljön sor attrocitástra. Végül az alezredes úgy döntött, hogy vállalja a kockázatot és nem lépett fel erővel a határt áttörő menekültekkel szemben. Pedig tudta, hogy később felelősségre is vonhatják ezért. Az eljárás el is indult, egy nappal később az események után vizsgálat indult Bella Árpáddal szemben, amit egy nappal később a szabadságról visszaérkező kerületparancsnok, Frankó István ezredes leállított. „A határőrség várt, hogy mit dönt a belügy, a belügy várt, hogy mit dönt Németh Miklós, Németh Miklós várt, hogy mit dönt Gorbacsov” – vélekedett erről Bella, hozzátéve: megúsztam. Szerinte alapvetően jó irányba alakult azóta az ország. „Valahol elhagytuk vagy próbáljuk elhagyni a 89 előtti világot” - mondta. Most más irányba megyünk. Arra a kérdésre, hogy ilyen világot képzelt-e el harminc évvel ezelőtt, határozottan nemet mondott. „Nagyon sok a hamisság még ma is. Még nem tisztult le a rendszerváltáskor keletkezett por és törmelék” - fogalmazott Bella Árpád Magas László úgy emlékezett: a rendezvény után Kovács Gyula határőr ezredes úgy köszönt el tőle: "Nem erről volt szó. Ennek még lesz következménye Magas úr.” Másnap a Lővér szállóban újra találkoztak a vendégek. Itt részt vett Pozsgay Imre küldötte, akiket arra kértek, hogy biztosítson védelmet a résztvevőknek. Vas László államtitkár ezt megígérte, sőt adott a szervezőknek egy közvetlen „K” telefonszámot. „Ezzel sajnos élni kellet. A hatalom a piknik után bekeményített” - mondta Magas. Az esemény után újra lezárult a határ, az itt tartózkodó keletnémeteket autóra rakta. „Éjjelente lövöldözésektől volt hangos Balf és Kópháza” - mondta Magas, így végül felhívták az ügyben Pozsgay Imrét, aki segített, leküldte a Panoráma riporterét a határra, hogy tudósítson a köztévé az ottani helyzetről.

Kormányzati felhangok

Fajsúlyos kormányzati szereplők közül csak Czukor József, az Információs Hivatal (IH) főigazgatója volt jelen a konferencia panelbeszélgetésein, dacára, hogy mint ő maga önkritikusan megjegyezte, a többi kortárs résztvevő mellett csak „lábjegyzet” lehet, mivel az események időpontjában harmadtitkár volt a bonni nagykövetségen. Ugyanakkor előadásában Czukor nem állta meg, hogy ne tegyen néhány aktuálpolitikai célzást, így megjegyezte: akkoriban egy a vasfüggönnyel egy szimbólum dőlt le. „Amikor viszont mostanság a határt kell védelmezni akkor a rendet akarjuk helyreállítani. Ez két különböző dolog!" Ugyanígy jutott egy kritikus megjegyzés annak is, hogy mostanság Magyarország és Németország is szabad, demokratikus ország, azaz sokkal közelebb van egymáshoz, mint az 1989-es események idején, ám „Soha nem hallott olyan sok kritikus szót német médiában.” Ezt pedig be kell fejezni szerinte.

Kovács László: tisztességes, bátor civil kezdeményezés volt

Nem vett részt a konferencián - nem hívták meg - Kovács László egykori külügyminiszter, aki az események idején Horn Gyula államtitkára volt. Most úgy jellemezte érdeklődésünkre, hogy a Piknik „tisztességes, bátor civil kezdeményezés volt”. A határzár lebontása amúgy az akkori Németh-kormány döntései nyomán jóval hamarabb elkezdődött és a tényleges határnyitás szeptember 10-én történt meg, mely hivatalosan megszűnt a vasfüggöny és amely után több tízezer NDK menekült hagyhatta el Magyarországot és távozott Ausztrián keresztül az akkori NSZK-ba - tette hozzá. Kovács László szerint a határzár lebontásának sokszereplős történetét a rendszerváltozás után hatalomra került jobboldal próbálta meg kisajátítani, így az 1990 utáni években tartott megemlékezéseken egyre inkább felülértékelték a páneurópai piknik akkori eseményekben játszott jelentőségét, míg elhallgatták az akkori reformkommunista államvezetés munkáját. Kovács László emlékeztet rá: a valóságban a MSZMP politikai bizottsága már 1988 végén döntést hozott hozott arról, hogy a „vasfüggönyt” le kell bontani, az műszakilag és erkölcsileg is elavult. Majd ezt követte a szimbolikus vasfüggöny átvágás, amikor 1989 június 27-én Horn Gyula külügyminiszter és Alois Mock osztrák külügyminiszterek közösen átvágták a határkerítést – már ami maradt, mivel addigra már gyakorlatilag megszűnt a műszaki zár a nyugati határon. Kovács László úgy emlékezett vissza: a piknik idején a határon már réges-régen nem volt érvényben tűzparancs. A határőrség akkori parancsnoka, Székely János konkrét utasítást kapott Horváth István belügyminisztertől, hogy a határőrök kerüljék a konfliktust a menekültekkel. „Inkább nézzenek félre” ha menekülteket látnak a határon -így emlékszik vissza Kovács László a határőröknek adott instrukciókra. Kovács László szerint a határon augusztusban megtörtént incidensek – közöttük egy esetben egy NDK menekült az életét veszítette – információhiányból fakadtak, amikor véletlenül beleszaladtak a menekültek a határőrökbe és a kölcsönös ijedtségben fajult el a helyzet, így a konkrét, halálos végű összecsapásnál a menekült attól félt, hogy a határőr lőni fog rá ezért megpróbálta elvenni a határőr fegyverét, végül a dulakodás közben sült el a fegyver. Jellemző mód a magyar hatóságok később a menekülttel érkezett nőknek és gyereknek felajánlották, hogy átkísérik őket Ausztriába. Horn Gyula akkori külügyminiszter Kovács Lászlóra bízta, hogy bonyolítsa le a nyugati határzár megszüntetésének a folyamatát. Így Kovács László elmondta: szeptember 8-án jegyzéket adtak át az NDK nagykövetnek a határnyitásról, ami annyit jelentett, hogy átengedik a Magyarországon lévő NDK menekülteket Ausztriába. Egy óra múlva erről szóban tájékoztatták az NSZK budapesti nagykövetét, akit elkísért Helmut Kohl kancellár személyes megbízottja, majd két órával később a szovjet nagykövetség ügyvivőjét is tájékoztatták a magyar lépésről. Másnap, kilencedikén este Nyers Rezső MSZMP-elnök kérésére Kovács egy utolsó megbeszélésre összehívta a fehér házba – mai Képviselőház – a párt vezetését a döntésről, ahová Grósz Károly, Németh Miklós, Horn Gyula volt hivatalos, hogy – Kovács visszaemlékezése szerint – Nyers megerősítést kapjon a pártvezetéstől, majd ezt követően szeptember 10-én éjfélkor hivatalosan is megszűnt a Magyarország nyugati határán át bő húsz éven át fennállt vasfüggöny.

Németh: Gorbacsov személyesen adott garanciát, hogy nem avatkozik be

Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral kötött titkos megállapdása vezetett a vasfüggöny lebontásához – olvasható Németh Miklós AFP-nek adott interjújában. Az akkori miniszterelnök (aki szintén nem volt ott a konferencián) szerint ő 1988 márciusában tájékoztatta a szovjet főtitkárt arról, hogy szándékukban áll lebontani a vasfüggönyt és többpárti választásokat tartani. Németh Miklós úgy emlékszik: Gorbacsov akkor annyit mondott „nem probléma”, majd ígéretet tett a magyar miniszterelnöknek, hogy amíg ő hatalmon marad, addig nem ismétlődik meg 1956, azaz a szovjet hadsereg nem fojtja vérbe a magyar reformtörekvéseket. Ugyanakkor Gorbacsov teljes titoktartást kérte. Mint Németh Miklós elmondta: Gorbacsov titkos ígérete birtokában már 1988 novemberében elkezdte a határzár lebontását, így az akkori büdzséből kivetette a műszakilag már rossz állapotban lévő zár felújításához szükséges forrásokat. Ezt követően áprilisban Rajka térségében kísérletként lebontottak néhány kilométernyi vasfüggönyt, hogy teszteljék: Gorbacsov betartja-e az ígéretét. Miután a szovjetek nem léptek közbe, a Németh-kormány május 2-án bejelentette, hogy le fogja bontani a vasfüggönyt, mely nyomán augusztusban tömegével érkeztek NDK turisták Magyarországra azzal a szándékkal, hogy az első adandó alkalommal átlépjenek Ausztriába. Németh visszaemlékezése szerint a nyár folyamán olyannyira előrehaladt a nyugati kerítés leépítése, hogy amikor Horn Gyula és Alois Mock szimbolikusan át akarta vágni a kerítést, már nem volt vasfüggöny a nyugati határon, így az esemény kedvéért néhány száz méteren újra kellett építeni azt. Németh Miklós úgy látta: a határnyitást a jobboldal rendre augusztus 19-hez, illetve a páneurópai piknikhez köti, azt a látszatot keltve, hogy ez a civil kezdeményezés kényszerítette rá az akkori kormányt a határnyitásra. A valódi határnyitás napját, szeptember 10-11-et viszont soha nem ünnepelték meg Magyarországon – emlékeztetett a volt miniszterelnök.
Frissítve: 2019.08.18. 19:10

Visszatér a kánikula

Publikálás dátuma
2019.08.17. 16:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vasárnap estig a Kárpát-medence fölé egyre melegebb, száraz léghullámok érkeznek.
Éjszaka nyugat felől átmenetileg megnövekszik, majd vasárnap reggeltől gyorsan csökken a felhőzet, és többórás napsütés várható. Csapadék nem lesz. A déli szél szombaton csak a Kisalföldön, vasárnap másutt is megélénkül, néhol meg is erősödik.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12 és 17 fok között valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 27 és 33 fok között alakul.

Időjárási helyzet Európában

Európa északnyugati és délkeleti részén egy-egy ciklon örvénylik. Hatásukra arrafelé gyakran erősen felhős az ég, és a frontok mentén többfelé esik az eső, záporeső, délkeleten elszórtan zivatarok is kialakulnak. Ugyanakkor a Pireneusi-félszigettől a Kárpát-medencén át egészen az Ural előteréig anticiklonális hatások érvényesülnek. A felsorolt tájakon általában kevés a felhő, sokat süt a nap, csapadékról nem érkezik jelentés.
A legmagasabb nappali hőmérséklet szárazföldünk nagy részén többnyire 18 és 27 fok között változik. Ennél hűvösebb van Izlandon, melegebb pedig a déli és keleti tájakon, ahol általában 28 és 35 fok közé melegszik fel a délutáni órákra a levegő, sőt Spanyolországban többfelé 37, 38 fokot mérnek.
Vasárnap estig a Kárpát-medence fölé nyugat felől egyre melegebb, eleinte váltakozó nedvességtartalmú, majd ismét száraz léghullámok érkeznek, erősödik a nappali felmelegedés.
Témák
időjárás
Frissítve: 2019.08.17. 16:26

Ők azok, akiknek maga Orbán intézte el a lovagkeresztet, de a közmédia inkább hallgat róluk

Publikálás dátuma
2019.08.17. 16:08

Fotó: Népszava
Nem egy olyan fideszes polgármester is kapott az állami elismerésből, akinek egyre csak gyűlnek a vállalhatatlan ügyei.
Két marékkal osztotta a lovagkereszteket augusztus 20-a alkalmából a kormány, de hivatalos lista nem jelent meg Áder János kitüntetettjeiről. Vehetjük ezt szemérmes hallgatásnak is, ugyanis Orbán Viktor javaslatára nem egy olyan fideszes polgármester is kapott az állami elismerésből, akinek egyre csak gyűlnek a vállalhatatlan ügyei. Maguk a politikusok viszont elégedetten büszkélkednek friss lovagkeresztjeikkel a közösségi médiában, így a 444.hu készíthetett egy csokorra való gyűjtést róluk.
Orbán javaslatára Áder kitüntette Érd nyíltan homofób és uszító, városvezetőként is a Fidesznek kampányoló, ezért jogerős is pénzbüntetésre ítélt polgármesterét, T. Mészáros Andrást. A varázslatos gazdagodásával is a hírekbe kerülő polgármester arról is ismert, hogy Mészáros Lőrinc gyerekei nem tudnak olyan ajánlatot tenni, amire ne bólintana rá.
Kitüntetést vehetett át Gyula polgármestere, Görgényi Ernő is. Róla éppen a napokban derült ki, hogy lényegében feljelentette Orbánnál a város korábbi alpolgármestere, a Fideszből a belső harcok miatt kizárt Galbács Mihály, mert szerinte Gyula vezetője túlságosan szoros kapcsolatban áll egy helyi, a várostól számos megbízást elnyerő üzleti körrel. A közpénzek megcsapolásának híre ezek szerint nem hatotta meg a miniszterelnököt.
Büszkén mutatta lovagkeresztjét Putnok polgármestere is. Tamás Barnabás volt az, aki a tavalyi országgyűlési választások előtt a környékbeli polgármestereket arról győzködte, hogy "ha nem fideszes lesz a képviselőnk, akkor bizony szopni fogunk".  Azzal érvelt, hogy "lófaszt fognak adni olyan területre, ahol nem fideszes a képviselő", ugyanis ő sem adna. Ha valahol pedig nem a kormánypártra szavaznak, "az úgyis kiderül, ott megnézhetik magukat". Korábban pedig egy nyilvános beszédben aggódott amiatt, hogy a választók esetleg "a guillotine alá" valókat választják meg.
Kitüntetést kapott Bere Károly, Füzesgyarmat fideszes polgármestere és Farkas Sándor, Verpelét fideszes polgármestere is. Nevükkel az országos nyilvánosság előtt még nem forrt össze a fentiekhez hasonló ügy.
Szerző
Frissítve: 2019.08.17. 16:41