Videóban üzent Merkel a magyaroknak

Publikálás dátuma
2019.08.18. 10:03
Angela Merkel német kancellár
Fotó: WOLFGANG KUMM / AFP / dpa Picture-Alliance
A németek mindig hálásak lesznek Magyarországnak a német újraegyesítéshez nyújtott hozzájárulásért – mondta a német kancellár.
Angela Merkel német kancellár szombaton megjelent szokásos hétvégi videóüzenetében – amelyben ezúttal a Sopron mellett harminc éve tartott úgynevezett páneurópai pikniket idézte fel – közölte: a németek mindig hálásak lesznek Magyarországnak a német újraegyesítéshez nyújtott hozzájárulásért. Az MTI összefoglalója szerint Merkel kiemelte: a magyar-osztrák határon 1989. augusztus 19-én tartott rendezvény alkalmából „megnyitottak egy határkaput, és 700 ember az egykori NDK-ból megragadta a lehetőséget arra, hogy elmeneküljön Nyugatra”. „Magyarország ezzel hozzájárult ahhoz, hogy megtörténhessen a német egyesülés csodája”. Magyarországban megvolt a bátorság ahhoz, hogy a határnyitással lehetővé tegye a menekülést az NDK-ból érkezett embereknek, ami a berlini fal lebontása és a német egység megvalósítása felé vezető út egy „nagyon fontos építőeleme” – fejtette ki a kancellár, hozzátéve, hogy a folyamathoz a térség más országaiból, például Lengyelországból és Cehszlovákiából is hozzájárultak.
A folyamat végül „Európa egyesítéséhez és a hidegháború meghaladásához” vezetett, és így kialakult egy „nagy, új partnerség Közép-, és Kelet-Európa országaival, amelyet ma közösen élhetünk meg az Európai Unióban és a NATO-ban” – mondta Merkel. Arról is szólt, hogy a harminc évvel ezelőtti események mélyreható átalakulással jártak sok ember életében, és ugyan voltak, akik keserű tapasztalatokat szereztek, mert például elveszítették a munkájukat, a nagy többség úgy véli, hogy a változások pozitívak voltak. A sok megoldandó feladat mellett is mégiscsak „nagy öröm demokráciában és szabadságban élni” – mondta a német kancellár. A határnyitás 30. évfordulójáról Angela Merkellel együtt emlékeznek meg hétfőn Sopronban. A német kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ökumenikus istentiszteleten vesz részt és beszédet mond a soproni evangélikus templomban, majd egy ebéd keretében kétoldalú megbeszélést folytatnak. Lapunk értesülése szerint az utóbbi évek egyik legkomolyabb tárgyalására készülhet a német kancellár és a magyar miniszterelnök, erről itt írtunk bővebben.

Paul Lendvai: Mélylélektani okai vannak a Soros elleni kampánynak

Publikálás dátuma
2019.08.18. 08:33

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ha valaki sokat köszönhet az üzletembernek, akkor az éppen a miniszterelnök és jó pár munkatársa – hangsúlyozta a Bécsben élő, magyar származású újságíró.
Paul Lendvai nagy tévedésnek tartja, ha bárki azt hiszi, hogy a Nyugat simán átveheti az új keletű keleti tekintélyelvű politikai rendszert és annak semmi hatása nem lesz a versenyre és a demokráciára, azaz a nyugati társadalmak ugyanúgy élhetnek tovább, mint eddig – írja a Der Standard. Az elemző, aki közelgő 90. születésnapja alkalmából adott interjút, abból vezeti le az autokrácia vonzerejét, hogy a látszólagos rend hihetetlen hatást eredményez. Ám meg kell mutatni az ilyen rezsimek igazi arcát. Ahogyan azt Heller Ágnes tette, töretlen bátorsággal Orbánnal szemben. Abból a meggyőződésből kiindulva, hogy itt valami gonoszságról van szó, ami ellen szót kell emelni. Mert annak lényege nem csak az erőszak, hanem a hazugság. Lendvai sokkal bizakodóbb Románia, mint Magyarország kapcsán. Különösen aggasztónak tartja az orosz befolyást a térségben, de Nyugaton is. Hiszen Putyin szétrombolja Európát. Mint mondja, az orosz és a kínai elnök diktátor, Trump és Boris Johnson ellenben politikai bohóc. Az életszínvonalat illetően a szemleíró úgy ítéli meg, hogy Magyarországon a határok nyitva vannak, lehet vállalkozni – ha hallgatsz és fizeted az adókat. De a rendszer burkoltan autoriter, és ez tragédia azon nemzedékek számára, amelyek kénytelenek benne élni. Hogy Orbán miért folytat kampányt Soros ellen, annak az interjúalany szerint mélylélektani okai vannak, hiszen a ha valaki sokat köszönhet az üzletembernek, akkor az éppen a miniszterelnök és jó pár munkatársa. Lendvai csodálja a milliárdost, mivel az nem futballcsapatokra, vagy balett táncosnőkre költi a pénzét, hanem jótékony célokra. Orbán ehhez képest ugyan mondogatja, hogy Magyarországon nincs antiszemitizmus, csak éppen új intézményeket alapított a szervezett hazugság terjesztésére, mármint hogy a németek és nem a magyarok deportáltak 450 ezer zsidót. Ahogy Heller megfogalmazta: ily módon megmérgezik az ország lelkét. Orbán nem antiszemitább, mint az átlag, hanem igen tehetséges, gátlástalan cinikus. De az uralmához szüksége van ellenségekre. És az összeesküvés elméleteket manapság szélsebesen el lehet terjeszteni az internet segítségével. Az újságírók alighanem reménytelen harcot vívnak a gonosszal. Leginkább ugyanis a liberális közönségnek beszélnek, amelyet azonban igazából nem kell meggyőzni. De mindig segíthet a véletlen, mint Ibizán, ami ajándék volt az osztrák demokrácia számára.

Ausztriában nem kell az orbanizálódástól tartani

Paul Lendvai szerint az, hogy 4 évvel ezelőtt annyi menekült érkezett Európába, az nem Merkel, hanem Orbán hibája, mert ő indította el a migránsokat szállító vonatokat Nyugatra. A kancellár és mások utána nem csináltak semmit, hogy az áradatot ellenőrzés alá vonják, viszont az érkezőkkel készült fénykép mellékfogás volt. Az elemzővel a Kurier is hosszú beszélgetést készített, részben a születésnap, részben pedig annak alkalmából, hogy most jelent meg új könyve, ’Az elvesztett világ’. Paul Lendvai megjegyezte, hogy a bevándorlás kapcsán mindig az emberiesség és a józanság viaskodik egymással, hiszen milliókat nem lehet befogadni. A 3 évtizeddel ezelőtti rendszerváltásról szólva emlékeztetett arra, hogy a demokrácia nagyon jó dolog, csak éppen a szabadsággal nem lehet jóllakatni az embereket, miközben olyan vívmányok tűnnek el, mint a teljes foglalkoztatás vagy a szociális biztonság. Hogy azután a populizmus és a nacionalizmus miért arat mostanság a térségben, arról azt mondja, hogy a fordulat után hamar jöttek a gazdasági nehézségek, azon kívül ezek a nemzetek nem dolgozták fel a múltat, viszont hozzá voltak szokva az erős emberekhez. Vagyis Orbán és a többiek a totalitárius múltból profitálnak, de áll ez a mai Olaszországra is, benne Salvinival. Pedig utóbbi a beszélőkéjén és a pocakján kívül mást nem tud felmutatni, az utóbbi legalább rokonszenves. De a populizmus Nyugaton is termékeny talajra hull, még a tehetősek körében is. Hiszen terjed a félelem a deklasszálódástól és jön valaki, aki rendet, nyugalmat és stabilitást ígér. Lendvai ezzel együtt úgy gondolja, hogy Ibiza-videó ide vagy oda, Ausztriában nem kell az orbanizálódástól tartani. Ám jó volna, ha olyan kormány alakulna, amely tanul a botrányból és a veszélyekből. Fontos volna, hogy Kurz a Néppárt elnökével megértse, kivel szabad ágyba menni és kivel nem. Márpedig a Szabadságpárt problematikus partner.
Szerző
Frissítve: 2019.08.18. 09:47

Szabad szemmel – Merkel csaknem öt év után újra Magyarországon, a német baloldal szerint hibás döntést hozott a kancellár

Publikálás dátuma
2019.08.18. 08:27

Nemzetközi sajtószemle, 2019. augusztus 18.
The Times A konzervatív lap azt írja, hogy 30 év elteltével még mindig vita van a Páneurópai Piknik jelentőségéről, mindenesetre az első lyukat az ütötte a Vasfüggönyön, amikor Sopronnál sok száz keletnémet a magyar hatóságok többé-kevésbé nyílt asszisztálásával áttört a határon. Hozzáteszi, hogy Angela Merkel és az ultranacionalista Orbán Viktor holnap beszédet mond egy misén az évforduló alkalmából, bár Magyarország kerítést emelt a déli határon. Emiatt feszültség alakult ki a két ország közt és az egykor szívélyes viszony mostanság jócskán lehűlt a magyar kormányfő, illetve a CDU között a jogállam és a kutatás szabadságának leépítésével kapcsolatos nézetkülönbségek miatt. A Német Balpárt társelnöke úgy véli, a kancellár részéről a közös szerepléssel hibás döntés volt helyzetbe hozni a magyar politikust. Bernd Riexinger hozzátette, hogy nézeteltérések esetén természetesen szükség van a párbeszédre, de amikor a szélsőjobb az európai eszmét és összefogást veszélyezteti, akkor az ilyen protokolláris események nem a legjobb megoldást jelentik. Mert aki komolyan fel akar lépni a rasszizmus és a nacionalizmus ellen, annak nem szabad megjelennie egy ilyen rendezvényen.
Die Welt A jobboldali lap úgy látja: a migrációs vita igencsak megterheli a magyar-német viszonyt, ez tükröződik abban, hogy holnap a soproni evangélikus templomban a két kormányfő csupán beszédet mond, továbbá lesz egy kétoldalú tárgyalás, de nagyjából ennyiből áll a megemlékezés. Ám a kapcsolat már azután lehűlt a két főváros között, hogy Orbán 2010-ben hatalomra került. A kancellár csaknem 5 éve nem járt Magyarországon. A német felet elsősorban a magyar demokrácia leépítése, valamint a miniszterelnök euroszkeptikus, illetve oroszbarát irányvonala zavarja. Azon kívül a magyar vezetés sorozatosan vitába szállt Berlin menekültpolitikájával.
Süddeutsche Zeitung A Jobbik, a Liga, vagy a Kotleba-féle Mi Szlovákiánk egytől egyig ugyanazt a romaellenes nyelvezetet használja, hogy szavazatokat szerezzen, és a retorika nagyon emlékeztet arra, ami csaknem 100 évvel ezelőtt Auschwitzhoz vezetett, pedig ott jó félmillió ember vesztette életét. Így látja a helyzetet a Nyílt Társadalom Alapítvány romaügyekben illetéke programigazgatója. Vagyis – mutat rá Zeljko Jovanovics – a társadalom negatív érzelmeit lovagolják meg, miközben a romáknak az egyik legszegényebb és gyakran üldözött rétegként jóformán esélyük sincs, hogy politikailag megszervezzék magukat és védekezzenek. Viszont félelemből nem szólalnak meg olyan politikusok, akik jóindulatúan állnak hozzá ehhez a kisebbséghez, mert nem akarnak veszíteni népszerűségükből. Pedig a történelem megtanította, hogy ami veszélyként indul a legszegényebbek számára, arról hamar kiderül, hogy az egész demokráciát fenyegeti. Az elemzés Salvini miatt különösen súlyosnak tartja a kilátásokat Olaszországban. Hiszen a belügyminiszter uszít a romák ellen, noha azok a lakosságnak csupán a negyed százalékát teszik ki. A helyzetet csak súlyosbítja, ha a Liga a még szélsőjobbosabb Olaszország Fivéreivel együtt tud győzni a választáson. Már most is arra kell számítani, hogy a kampányban fokozottan célpontot jelentenek majd a romák, valamint a migránsok. De a cigányellenesség nagymértékben tetten érhető Németországban is, főleg az AfD tevékenysége folytán.
Deutsche Welle Boris Kálnoky úgy véli, hogy az EU-ban egységes cselekvés szükséges olyan területeken, mint a közös valuta, de az eddiginél jobban tiszteletben kell tartani a nemzetállamok sokszínűségét és azok jelentőségét a demokrácia szemszögéből. Vendégkommentárjában a Die Welt budapesti tudósítója azt gondolja, a válságok ébresztették rá a társadalmakat, hogy kormányaik, és így ők maguk, egyre kevesebb jogkörrel rendelkeznek – szemben Brüsszellel. Például amikor az EU többségi döntéssel akarta rábírni a vonakodó államokat, hogy kötelezően vegyenek át menedékkérőket. Ez ébresztő volt mindazok számára, akik továbbra is saját maguk akarták megszabni országuk útját. Ez főleg a kontinens keleti felére igaz, amely csupán 30 éve nyerte vissza szabadságát. És nem szeretné feladni a jogát, hogy továbbra is maga rendelkezzen azzal. A magyar kormány és mások ellenkezése megvillantotta az integráció korlátait, tehát, hogy Európa még nem igazából „unió”. De mindig az adott terület határozza meg, hogy mennyi szupranacionális, illetve nemzeti hatáskörre van szükség. Viszont aki nem érti, hogy a költségvetési túlköltekezés vagy a gyenge határvédelem nem csak saját országát, hanem az egész EU-t megrendítheti, annak ezt meg kell tanulnia, vagy menjen isten hírével a schengeni rendszerből, illetve az euroövezetből. Mindebből az következik, hogy Brüsszelnek nem szabad még több alapfunkciót magához vonnia, ha annak okát előzőleg nem magyarázza meg az embereknek. Máskülönben egy nap politikai robbanás következhet be. Akkor pedig Európa gyengül, ahelyett, hogy erősödne. Ám a nemzetállam az a keret, amelyen belül a legjobban tud működni a demokrácia. Ellenben nem igaz, hogy egyenesen következik belőle a nacionalizmus. Az országok kőkeményen harcolnak a saját érdekeikért, az EU-ban pedig a közös szabályok alapján képviselik saját törekvéseiket, kompromisszumokat kötnek. De ez nagyon is jól van így, mert ez felel meg a választók érdekeinek, ez a demokrácia.
Szerző