Előfizetés

Még évekig eltarthat a szétválasztott bangladesi sziámi ikrek rehabilitációja

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.18. 21:17
A sziámi ikrek a szétválasztó műtét után
Fotó: Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány
Mindketten lázasak, vírusfertőzésen esnek át - nyilatkoztak a hazatérő magyar orvosok.
Pataki Gergely, a teljes egészében magyar tervezésű és kivitelezésű, Operation Freedomnak (Szabadság hadművelet) elnevezett műtétsorozat fő koordinátora, a plasztikai sebészeti csapat vezetője az MTI szerint így foglalta össze az eddigieket: a fejüknél összenőtt sziámi ikreket a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány magyar orvosai választották szét augusztus 1-jén és 2-án, több mint 30 órás beavatkozás során a bangladesi Dakkában. A műtétsorozat első szakaszában Dakkában Hudák István vezetésével endovaszkuláris módszerrel szétválasztották a közös agyi fő szállítóérszakaszt. A második fázisban, Budapesten az év elején a vezetésével beültették és fél évig fokozatosan tágították a speciális magyar tervezésű szövettágító implantátumrendszert. Ez a "tágítás" 44 kisebb és 1 nagyobb plasztikai műtétet jelentett. A szövettágító implantátumokat sikerült hat hónap alatt olyan méretűre növelni, amely "világújdonságot jelent", és az így nyert saját szövetekkel sikerült pótolni a végső szétválasztás során keletkező kiterjedt sebet - mutatott rá Pataki Gergely. Elmondta, a harmadik fázisban a koponyák és az agyak szétválasztása, az agyhártyák és a koponyafejbőr hiányzó részeinek pótlása történt meg Csókay András vezetésével. A "megaműtétet" 35 fős, magyar orvosokból és egészségügyi dolgozókból álló csapat végezte el.
A műtétsorozat nem ér véget, a másodlagos koponyarekonstrukciós műtétek és egyéb rehabilitációk még évekig eltarthatnak

- közölte Pataki Gergely. Elmondta azt is, hogy a két kislány agya "igen szorosan összetapadt, összenőtt", és eleve egy hosszú, körülbelül 20 órás műtétre készültek. A műtét nagyon fontos mozzanatának nevezte, hogy a beavatkozás alatt háromszor is közösen imádkoztak a magyar csapat tagjai, valamint a muszlim, illetve a hindu orvosok. A két kislány állapotáról szólva elmondta, Rabeya "mosolyog, beszél, eszik, és édesanyja már ölbe is vehette". Rukaya viszont még mélyaltatásban van, esetében egy vírusfertőzés kritikus állapotot eredményezett. Pataki Gergely, az alapítvány alapítója, közölte: a gyerekek neurológiai státuszát, további kilátásait a műtét után néhány hónappal lehet majd felmérni. Kitért arra is, hogy a műtétsorozat eddig 21 hónapnyi tervezést igényelt, a beavatkozásokban több mint 100 magyar orvos vett részt aktívan vagy konzulensként, és eddig 55 ezer munkaóra van a csapat tagjai mögött. Megemlítette azt is, hogy csaknem 2 tonna felszerelést vittek magukkal Bangladesbe a végső műtéthez, ezek nagy részét otthagyták adományként. Kérdésre válaszolva elmondta, hajnalban tértek vissza Bangladesből, fáradtak. A tervek szerint három-hat hónap múlva utazhatnak vissza Bangladesbe és folytatnák a műtétsorozatot. Kiemelte, a műtétsorozatban számos magyar újítás szerepel, a már említett mellett a Csókay András által kikísérletezett "fogó ujjhegyre támasztás", amely a korábbinál sokkal precízebb mikrosebészeti manipulációt tett lehetővé az agyak szétválasztásánál.
Világújdonságnak nevezte azt is, hogy a speciális műtétsorozatot egy fejlődő országban végezte el egy európai orvoscsoport.

Csapody Marcell, az aneszteziológiai team vezetője azt emelte ki, hogy olyan helyzetekben kellett döntéseket hozniuk, amelyekben az evidencia alapú orvoslás nem nagyon nyújtott támpontot. Hozzátette, a szövődmények kódolva voltak a műtét nagysága és jellege miatt. Rukaya egy bakteriális fertőzés okozta szeptikus sokk állapotában volt, ez már önmagában életveszélyes. Erre tevődött még rá a trópusi vírusos láz, és "padlóra küldte a gyermeket". A kisebb Rabeyánál is fellépett ez a vírusos láz, de nála "ekkora nagy pusztítást nem tudott végezni ez a betegség". Kérdésre válaszolva Csapody Marcell azt mondta, Rukaya esetében számos szövődmény lépett fel, ezek okozták azt, hogy lényegesen gyengébb állapotban van testvérénél. Továbbá az ő agyát jobban megviselte a műtét, és ehhez szükséges tehermentesíteni, így nagy mennyiségű altatószert kap. Hudák István azt emelte ki, hogy a sikerhez kellett a szakmai tudás, a szervezés és a hit:
Hit nélkül nem lehetett volna megcsinálni ilyen bonyolult esetet, a továbbiakban még egy kis szerencsére lenne szükség."

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a műtétsorozat eddig több mint 100 millió forintba került. 

Gazdasági tanácsadója szerint Trump tényleg megvenné Grönlandot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.18. 21:05
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Az amerikai elnök járatos „ingatlanvásárlási” ügyekben, és majd megvizsgálja a kérdést – mondta Larry Kudlow.
Donald Trump gazdasági tanácsadója szerint az amerikai elnök tényleg érdeklődik Grönland esetleges megvásárlása iránt. Larry Kudlow a Fox News amerikai hírtelevízióban vasárnap az MTI összefoglalója szerint azt mondta:
az elnök járatos ingatlanvásárlási ügyekben, és majd megvizsgálja a kérdést.

Hozzátette, nem akar arról találgatásokba bocsátkozni, hogy egy ilyen ügylet hova vezethetne, de leszögezte, hogy a Dániához tartozó, autonómiát élvező sziget értékes ásványkincsei miatt stratégiai jelentőségű az Egyesült Államok számára. Kudlow még hozzáfűzte: Grönland természetesen Dánia része.
Sajtóértesülések szerint Donald Trump – hol komolyabban, hol viccelődve – többször is felvetette már vacsorák és beszélgetések alkalmával Grönland megvásárlását Dániától, és a Fehér Ház jogi tanácsadói hivatalának két munkatársát meg is kérte, vizsgálják meg az ügylet lehetőségét. Az 56 ezer lelket számláló, stratégiai fekvésű Grönland, amely egykor egy kontinenst alkotott Észak-Amerikával, a Föld legnagyobb szigete és a Dán Királysághoz tartozó autonóm terület. Egy 2009-ben rendezett népszavazás után a grönlandiak megkapták a rendelkezési jogot a természeti kincseik felett, és a nyelvüket – az inuitot – is hivatalos nyelvként ismerik el. Mette Frederiksen dán kormányfő épp vasárnap látogatott Grönlandra, és újságírók érdeklődésére ismételten leszögezte: a sziget nem eladó. Trump elképzelését illetően pedig azt mondta, nagyon reméli, hogy az amerikai elnök mindezt nem gondolja komolyan. A grönlandi kormány tagjai korábban elég diplomatikusan reagáltak a hírre, mondván, jó munkakapcsolataik vannak Amerikával, és a sziget megvásárlásáról szóló felvetést „a befektetési lehetőségek iránti általános érdeklődés kifejezésének” tekintik, és a legerősebb nyilatkozat is rövidre, de határozottra sikerült: Ane Lone Bagger, Grönland külügyminisztere azt mondta, hogy az ország
„üzletileg teljesen nyitott, de nem eladó”.

A dán politikusok leginkább rémülten reagáltak Trump felvetésére. „Ez csak egy szezonon kívüli áprilisi tréfa lehet...” – ezt tweetelte Lars Løkke Rasmussen volt dán miniszterelnök, aki a jobbközép ellenzék vezetője. Søren Espersen, a dán nacionalista néppárt képviselője azt mondta, hogy ha a hír igaz, „akkor ez határozott bizonyíték arra, hogy [Trump] megbolondult”.
Donald Trump szeptember elején Dániába látogat. Elemzők szerint Grönland fontos hely az amerikai nemzetbiztonsági érdekek szempontjából. Az Egyesült Államok és Dánia közötti, évtizedekkel ezelőtt megkötött védelmi szerződés korlátlan jogot ad Washingtonnak a Grönland északnyugati részén lévő Thule légitámaszpont működtetésére. Ez egyébként az Egyesült Államok legészakibb katonai támaszpontja, mintegy 1500 kilométerre fekszik az Északi-sarktól, és része az amerikai ballisztikusrakéta-jelző rendszernek. Ezt a támaszpontot használja az amerikai légierő űrparancsnoksága és az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) is. Nem Donald Trump az első amerikai elnök, aki elgondolkodott Grönland esetleges megvásárlásán. Harry Truman 1946-ban vetette fel, és akkor Washington meg is próbálkozott az ügylettel.

Ketten rekedtek 500 méter mélyen a Nagy Havas-Barlangban, hetekig tarthat a mentésük

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.18. 21:01
A Magas Tátra a Nagy Havas-Barlang fölött
Fotó: Google Maps
Már majd harminc ember dolgozik értük, és további segítség érkezik. Nagyon rosszak a körülmények.
Két barlangász rekedt a tátrai Jaskinia Wielka Sniezna (Nagy Havas-Barlang) mélyén, miután a beáramló víz elvágta útjukat. A bonyolult mentőakció akár hetekig is tarthat - közölte vasárnap a lengyel médiára hivatkozva az MTI. A legnagyobb és legmélyebb lengyelországi barlangrendszerben a mintegy 500 méter mélyben rekedt barlangászok megmentésén jelenleg 27 fős csapat dolgozik, az akcióba a hegyi mentők mellett tűzoltók és tűzszerészek is bekapcsolódtak. Várják a szlovákiai mentők érkezését is. Négy barlangásznak sikerült még kimenekülni az elárasztott barlangfolyosóból, ők értesítették a mentőket a mélyben rekedt kollégáikról szombat este.
Előtte még hallották a szerencsétlenül járt barlangászok hangját.

Jan Krzysztof, a tátrai hegyi mentők (TOPR) parancsnoka vasárnapi sajtóértekezletén elmondta: tudják, hol keressék az eltűnteket, viszont nagyon nehéz megközelíteni őket, mert a víz mellett a folyosók szűkössége is akadályt jelent. Pirotechnikai műveletekkel többek között az átjárókat bővítenék. Krzysztof szerint aggodalomra adhat okot a barlangászok egészségi állapota, mivel már hosszabb ideje extrémnek minősíthető közegben tartózkodnak, ahol a hőmérséklet mintegy négy Celsius-fok, és magas a páratartalom. A mentőknek "hosszú távú cselekvésre, napokra, hetekre kell felkészülniük" - jelentette ki Krzysztof. A keresett barlangkutatók nemzetiségéről a média nem számolt be.