Gazdasági tanácsadója szerint Trump tényleg megvenné Grönlandot

Publikálás dátuma
2019.08.18. 21:05
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Az amerikai elnök járatos „ingatlanvásárlási” ügyekben, és majd megvizsgálja a kérdést – mondta Larry Kudlow.
Donald Trump gazdasági tanácsadója szerint az amerikai elnök tényleg érdeklődik Grönland esetleges megvásárlása iránt. Larry Kudlow a Fox News amerikai hírtelevízióban vasárnap az MTI összefoglalója szerint azt mondta:
az elnök járatos ingatlanvásárlási ügyekben, és majd megvizsgálja a kérdést.

Hozzátette, nem akar arról találgatásokba bocsátkozni, hogy egy ilyen ügylet hova vezethetne, de leszögezte, hogy a Dániához tartozó, autonómiát élvező sziget értékes ásványkincsei miatt stratégiai jelentőségű az Egyesült Államok számára. Kudlow még hozzáfűzte: Grönland természetesen Dánia része.
Sajtóértesülések szerint Donald Trump – hol komolyabban, hol viccelődve – többször is felvetette már vacsorák és beszélgetések alkalmával Grönland megvásárlását Dániától, és a Fehér Ház jogi tanácsadói hivatalának két munkatársát meg is kérte, vizsgálják meg az ügylet lehetőségét. Az 56 ezer lelket számláló, stratégiai fekvésű Grönland, amely egykor egy kontinenst alkotott Észak-Amerikával, a Föld legnagyobb szigete és a Dán Királysághoz tartozó autonóm terület. Egy 2009-ben rendezett népszavazás után a grönlandiak megkapták a rendelkezési jogot a természeti kincseik felett, és a nyelvüket – az inuitot – is hivatalos nyelvként ismerik el. Mette Frederiksen dán kormányfő épp vasárnap látogatott Grönlandra, és újságírók érdeklődésére ismételten leszögezte: a sziget nem eladó. Trump elképzelését illetően pedig azt mondta, nagyon reméli, hogy az amerikai elnök mindezt nem gondolja komolyan. A grönlandi kormány tagjai korábban elég diplomatikusan reagáltak a hírre, mondván, jó munkakapcsolataik vannak Amerikával, és a sziget megvásárlásáról szóló felvetést „a befektetési lehetőségek iránti általános érdeklődés kifejezésének” tekintik, és a legerősebb nyilatkozat is rövidre, de határozottra sikerült: Ane Lone Bagger, Grönland külügyminisztere azt mondta, hogy az ország
„üzletileg teljesen nyitott, de nem eladó”.

A dán politikusok leginkább rémülten reagáltak Trump felvetésére. „Ez csak egy szezonon kívüli áprilisi tréfa lehet...” – ezt tweetelte Lars Løkke Rasmussen volt dán miniszterelnök, aki a jobbközép ellenzék vezetője. Søren Espersen, a dán nacionalista néppárt képviselője azt mondta, hogy ha a hír igaz, „akkor ez határozott bizonyíték arra, hogy [Trump] megbolondult”.
Donald Trump szeptember elején Dániába látogat. Elemzők szerint Grönland fontos hely az amerikai nemzetbiztonsági érdekek szempontjából. Az Egyesült Államok és Dánia közötti, évtizedekkel ezelőtt megkötött védelmi szerződés korlátlan jogot ad Washingtonnak a Grönland északnyugati részén lévő Thule légitámaszpont működtetésére. Ez egyébként az Egyesült Államok legészakibb katonai támaszpontja, mintegy 1500 kilométerre fekszik az Északi-sarktól, és része az amerikai ballisztikusrakéta-jelző rendszernek. Ezt a támaszpontot használja az amerikai légierő űrparancsnoksága és az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) is. Nem Donald Trump az első amerikai elnök, aki elgondolkodott Grönland esetleges megvásárlásán. Harry Truman 1946-ban vetette fel, és akkor Washington meg is próbálkozott az ügylettel.
Szerző

Ketten rekedtek 500 méter mélyen a Nagy Havas-Barlangban, hetekig tarthat a mentésük

Publikálás dátuma
2019.08.18. 21:01
A Magas Tátra a Nagy Havas-Barlang fölött
Fotó: Google Maps
Már majd harminc ember dolgozik értük, és további segítség érkezik. Nagyon rosszak a körülmények.
Két barlangász rekedt a tátrai Jaskinia Wielka Sniezna (Nagy Havas-Barlang) mélyén, miután a beáramló víz elvágta útjukat. A bonyolult mentőakció akár hetekig is tarthat - közölte vasárnap a lengyel médiára hivatkozva az MTI. A legnagyobb és legmélyebb lengyelországi barlangrendszerben a mintegy 500 méter mélyben rekedt barlangászok megmentésén jelenleg 27 fős csapat dolgozik, az akcióba a hegyi mentők mellett tűzoltók és tűzszerészek is bekapcsolódtak. Várják a szlovákiai mentők érkezését is. Négy barlangásznak sikerült még kimenekülni az elárasztott barlangfolyosóból, ők értesítették a mentőket a mélyben rekedt kollégáikról szombat este.
Előtte még hallották a szerencsétlenül járt barlangászok hangját.

Jan Krzysztof, a tátrai hegyi mentők (TOPR) parancsnoka vasárnapi sajtóértekezletén elmondta: tudják, hol keressék az eltűnteket, viszont nagyon nehéz megközelíteni őket, mert a víz mellett a folyosók szűkössége is akadályt jelent. Pirotechnikai műveletekkel többek között az átjárókat bővítenék. Krzysztof szerint aggodalomra adhat okot a barlangászok egészségi állapota, mivel már hosszabb ideje extrémnek minősíthető közegben tartózkodnak, ahol a hőmérséklet mintegy négy Celsius-fok, és magas a páratartalom. A mentőknek "hosszú távú cselekvésre, napokra, hetekre kell felkészülniük" - jelentette ki Krzysztof. A keresett barlangkutatók nemzetiségéről a média nem számolt be.
Szerző

Erdőtűz tombol Gran Canarián, négyezer embert kellett kitelepíteni

Publikálás dátuma
2019.08.18. 18:09

Fotó: DESIREE MARTIN / AFP
A becslések szerint már már 1500-1700 hektárnyi terület pusztult el a sziget középső, hegyvidéki részén, Valleseco térségében.
Mintegy négyezer embert kellett kitelepíteni a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canarián az egy napja tomboló erdőtűz miatt – közölte Ángel Víctor Torres, a Kanári-szigetek elnöke vasárnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az elnök környezetvédelmi katasztrófának nevezte a szombat délután keletkezett és rendkívül gyorsan terjedő erdőtüzet, amely a becslések szerint
már 1500-1700 hektárnyi területet pusztított el a sziget középső, hegyvidéki részén, Valleseco térségében.

Mint mondta, a mostani tűzeset „sokkal súlyosabb”, mint amellyel a múlt hétvégén kellett szembenézniük, ezért segítséget kért a spanyol központi kormánytól az oltási munkálatokhoz. A délután folyamán két további tűzoltó repülőgép érkezik Sevillából – tette hozzá. A spanyol közszolgálati televízió helyszíni beszámolója szerint
mintegy 250-en, köztük a katonaság speciális tűzoltó egységének tagjai igyekeznek megfékezni a lángokat a földön, a levegőből pedig összesen 11 helikopterrel és repülőgéppel oltanak.

A munkát nehezítik a terepviszonyok, a 32 Celsius-fokos hőmérséklet, a 24 fokos páratartalom, valamint az óránként 45 kilométeres sebességű szél. A lángok a sziget egyik természeti ékességének számító Tamadaba fenyőerdőt is veszélyeztetik. A tűz miatt hat autóutat kellett lezárni.
Gran Canarián 2007-ben jegyezték fel a sziget történetének legsúlyosabb erdőtüzét, akkor több mint 3500 hektárnyi zöldterület pusztult el. A spanyol agrártárca adatai szerint a dél-európai országban idén augusztus 4-ig összesen több mint 56 ezer hektárnyi terület égett ki összesen mintegy nyolcezer különböző tűzesetben, ami négyszer nagyobb területet jelent mint tavaly ugyanebben az időszakban. A szakemberek szerint ennek magyarázata, hogy az idei esztendő jóval szárazabb a tavalyinál.
Szerző