A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke díszes hüvelyéből kihúzta őseinek véres kardját és elindult, hogy körbehordozza ország szerint, tova. Másképpen szólva: oroszlánszívvel keresztes hadjáratot hirdetett a milliós alapú orvosi bérekért és a paraszolvencia bűncselekménnyé nyilvánításáért. Csak úgy, általában. Azt nem lehet tudni, kit csuknak le, azt aki adja, vagy azt, aki kapja..Mert nem mindegy. Csak az mindegy, hogy a kamara elnöke mit mond. Miért?
Mert a MOK megalakulása percétől szereptévesztésben van. Már magát az alakulását kellemetlen vita előzte meg. Volt a hamis nosztalgia, a régi szép Horthy-idők iránt, amely a rendszerváltók egyik felében élt – őket nevezhetjük „népieseknek”, és akkoriban az MDF köré gyülekeztek. A másik oldal, az „urbánusok” természetesen arra emlékeztek vissza, hogy a horthysta-szálasista Orvosi Kamara milyen gyalázatos szerepet vállalt magára a zsidóüldözés idején. Ezért gondoltam (és írtam le) a kilencvenes évek elején, hogy a MOK halva született. De mint oly sok szükségtelen, félresikerült szervezet Magyarországon, a MOK is örök életű lesz. Ez nem volna baj, ha nem kérne pénzt és nem akarna minél nagyobb befolyást szerezni a politikában. De akar. Még ennél is nagyobb baj, hogy a sekélyes magyar politikai zavarosban tud is! A jelenlegi vezető erősen Fidesz-barátként indult, hűségesen pasztorálta a csaknem tíz éves egészségügyi semmittevést, meg a visszafelé haladást. Hosszú oldalakat tenne ki a felsorolás, amikor legalább szólnia kellett volna, de még a füle botját sem mozgatta. Talán nincs is füle.
Alighanem most is felső utasításra lett elégedetlen. Az államosított egészségügy immár nyilvánvaló teljes csődjéért valahogy mégiscsak át kellene hárítani a felelősséget valakire, nehogy az istenadta nép esetleg (a közelgő választáson) megvonja bizalmát a valódi felelősöktől. Sajnos még a mellébeszéléshez sem jut eszükbe semmi új. Hiába, (szellemiekben) nagyon szegény az eklézsia. Marad a fizetésemelés követelése, illetve a paraszolvencia szigorú tiltásának óhaja. Túl azon, hogy ez nem kamarai, hanem szakszervezeti téma, ezerszer elmondta már minden hozzáértő, hogy ez még a szentelt víz hatásossági szintjénél is ostobább és haszontalanabb a mindinkább működésképtelen szisztéma szempontjából. Továbbá – és ez sem mellékes – minden elemében garantáltan megvalósíthatatlan. Várom a nagy népi orvos-hurált!
A szerző orvos