A konzervatív lap úgy látja, ma Sopronban sokkal többről lesz szó, mint csupán arról, hogy a magyar és a német kormányfő közösen megünnepli a Páneurópai Piknik évfordulóját, mert Orbán Viktor új öntudattal viszonyul az unióhoz. A tárgyaláson azonban nem várható semmiféle döntés vagy újdonság, árulták el beavatott körök. Ezzel együtt mind Budapesten, mind Berlinben nagy érdeklődéssel várják a találkozót. Az ok az, hogy von der Leyen csakis a visegrádiak támogatásával lehetett a Bizottság következő elnöke. A csoport két erős embere: Orbán és Kaczynski a mérleg nyelvének szerepét töltötte be. Pont az a két politikus, aki vitában áll az unióval. A Fideszt pedig majdnem kizárták a Néppártból.
Amióta a volt német védelmi miniszter lett a befutó Brüsszelben, azóta egyfolytában felmerül a kérdés, ajánlott-e a CDU bármit is a keleti tagállamoknak viszonzásul? Létrejött-e valamiféle megállapodás? A szavazás előtt két nappal Varsóban járt a német kereszténydemokraták főtitkára, és valószínűleg volt egyeztetés a magyar féllel is. Egyezségről magyar részről nem akarnak beszélni. Úgy fogalmaznak, hogy határozott kérésként terjesztették elő: ne feledkezzenek meg a négyekről a fontos EU-s tisztségek elosztásakor. Azon kívül vegyék ki Timmermans kezéből a jogállami ügyeket. Kiszivárgott, hogy a magyar kormány már von der Leyen jelölése előtt kérte: a németek ne torpedózzák meg biztosként Trócsányi Lászlót. De a volt igazságügyi miniszter még megbukhat az EP ellenállásán.
De mivel a magyar kormány, akárcsak a lengyel, normalizálni szeretné a kapcsolatokat Brüsszellel, mert igyekszik több befolyáshoz jutni, cserében feltehetőleg felajánlotta, hogy engedményeket tesz. Azt reméli, hogy ily módon kiiktatja a jogállami eljárás jelentette veszélyt. Továbbá azon van, hogy oldják fel a Fidesz EPP-tagságának felfüggesztését. Ám von der Leyen idáig nem jelezte, hogy kész volna kompromisszumra a jogállamiság kérdésében. Sőt, nagyon is egyértelműen és élesen fogalmazott.
Beavatott körök szerint a V4-ek bedobták, hogy hajlandóak többet befizetni az uniós költségvetésbe, ha ezt a többiek is vállalják. A GDP 1,3 %-ára emelnék a hozzájárulást, miközben a távozó Bizottság 1,1 %-ot javasolt, ám a német kormány aligha vevő az ötletre. Kitart az 1 %-os penzum mellett. Természetesen a magyar vezetés is tudja, hogy ennél többet nem lehet keresztülnyomni a német belpolitikában, ám taktikailag jól mutat, hogy egy EU-ellenesnek elkönyvelt tagállam többet akar beadni a közösbe, mint Németország. De persze, hogy minderről mit tárgyalt Merkel és Orbán, arról aligha tud meg sokat a világ.
Bármennyire is ellentmondásos, a magyarok egyszerre ünneplik a Vasfüggöny egykori lebontását és a déli határkerítés megépítését. 30 éve a Páneurópai Piknik vízválasztónak számított, csakhogy a magyar büszkeség, mármint hogy az ország hozzájárult az európai megosztottság végéhez, éles ellentmondásban van azzal, hogy a lakosság jelentős része támogatja a határzárat Szerbia mentén. Nagy László, a 3 évtizeddel ezelőtti esemény szervezője úgy foglalja össze, hogy a Vasfüggöny az ország ellen volt, a mostani akadály viszont védi azt. Persze akkor is felvetődött, hogy milyen hatással lesz Európára, ha megindul többszázezer szabadságvágyó ember – az akkori NDK-ból.
Csakhogy ma már Magyarország egészen másként ítéli meg a kérdést. Nem kíván befogadni 1294 menedékkérőt a Brüsszel által megszabott kvóta alapján. Az EU viszont azt közölte, hogy az Európai Bíróság elé citálja a nacionalista, szélsőjobbos Orbán kormányát egy sor törvény miatt, amelyek korlátozzák a menekültek jogait, illetve bűncselekménynek nyilvánítják a migránsok támogatását.
30 évvel ezelőtt a magyar határőrök engedték meg elsőként, hogy keletnémetek a fennálló tilalom ellenére átmenjenek a határon Ausztriába, de négy éve Magyarország már korszerű kerítést emelt a szerb határon – Orbán „Európa-erőd” víziójának fizikai megtestesüléseként – írja a hírügynökség Merkel és a magyar miniszterelnök mai, soproni találkozója előtt. A bevándorlás kérdése kisiklatta a hagyományosan szoros kétoldalú kapcsolatokat, miután a magyar vezető nyíltan nekiment a kancellár nyitott kapuk politikájának.
Merkel ugyan ma együtt ünnepel Orbánnal, de nehéz nem mai szemüvegen át nézni a Páneurópai Piknik jelentőségét. A kancellár kifejezetten ellenzi falak emelését, mind fizikai, mind átvitt értelemben. Nemrégiben a Harvard Egyetemen kijelentette, hogy le kell bontani a tudatlanság és a kisszerűség válaszfalait. Magyar kollégája ezzel szemben a kerítések feltétlen híve. Arra az ígéretre alapozza hazai népszerűségét, hogy távol tartja Európától az afrikai és közel-keleti migránsokat. A kormányfő média birodalma négy éve kirohant a döntés ellen, hogy Berlin befogadja mindazokat, akik a háború elől menekülnek. Orbán pedig a térségben mindenki másnál szélsőségesebb formában figyelmeztetett a muzulmán invázió veszélyeire. Egyben erősen őrzött határokat sürgetett.
Bármit is gondolnak a magyarok jelenleg az elnyomás elől menekülő emberekről, az uniós tagság továbbra is népszerű és nem kétséges, hogy a 3 évtizeddel ezelőtti esemény meghatározó élmény marad egy egész nemzedék számára, mint a felszabaduláshoz vezető út egyik fő állomása. Négy év óta az osztrák határőrök ismét szolgálatba álltak több átkelőhelyen, de a már idézett Nagy László szerint csak akkor ellenőriznek, ha az utazó fekete bőrű. Vagyis rasszisták, de ez nem érdekel senkit. Mint mondta, a Nyugat csak azzal törődik, hogy rasszizmussal vádolja meg Magyarországot, mivel az Európa lábtörlője.
A kommentár szerint a 30 éve megnyílt határtalan szabadság hamar beleütközött a saját határaiba, olyannyira, hogy pl. Magyarország magas falakat épített Szerbia mentén, hogy kizárja a migránsokat. Arra hivatkozik, hogy kötelessége megvédeni a határait, ám álláspontját bírálják a nemzetközi színtéren. De Ausztria is ellenőrzi az osztrák-magyar határt, megint csak az illegális migrációra hivatkozva. Az újra bevezetett kontroll miatt gyakran vannak torlódások Ausztria és Németország között is, úgy hogy nem érthető, miért büszkélkednek a két állam politikusai évek óta azzal: leengedték a sorompókat.
Itt nagyon is kényes kérdés forog kockán, mert egyrészt teljesen érthető, hogy sokan más országban igyekeznek boldogulni. Másrészt minden államnak joga, hogy maga döntse el: ki telepedhet le a területén. Az pedig alapfeladat, hogy a kormányok megóvják a saját határaikat. Vagyis szükség van a határokra, de azoknak átjárhatóaknak kell lenniük. Ez a különbség a totalitárius rendszerekhez képest. Hogy azután milyen szabályok szerint lehet átjutni a határokon, azt egy demokráciában újra meg újra el kell dönteni.
A magyarok ajándékba kapták a szabadságot, ám nem tudtak vele élni, és inkább új függőségi formákat fogadtak el. Ezt üzente Heller Ágnes a hétvégén megnyílt hagyományos tiroli Alpbachi Fórum részvetőinek, miután előadónak kérték fel, ám halála miatt személyesen már tudott jelen lenni. Üzenetét azonban felolvasták, így azt, hogy a biztonság a szabadságtól, tehát attól függ, hogy mennyire vagyunk képesek azt kihasználni. A rendezvény témája ugyanis éppen a szabadság és a biztonság összefüggése. A találkozó házigazdája, Franz Fischler, volt uniós biztos arról beszélt, hogy ma újabb és újabb kapuk zárulnak be, nacionalista és rasszista jelenségek veszélyeztetik a liberális demokráciát. Felidézte, hogy Karl Popper egyszer azt mondta: a szabadság érdekében kell terveket készíteni, nem a biztonságért. Előzőleg a salzburgi érsek a misén kifejtette, hogy az emberiség számára a lelkiismeret, illetve az emberi jogok együttese és a vallásszabadság mutat utat, de egyiket sem szabad abszolutizálni.
Karl Schwarzenberg azt gondolta, hogy kezd leomlani a szocializmus, amikor 30 éve meghallotta, hogy több száz keletnémet Sopronnál átrohant a határon, de hogy a bukás ilyen gyorsan következik be, azt nem hitte volna. A politikus, aki idővel Havel irodavezetője, majd cseh külügyminiszter lett, ugyanakkor aggodalommal figyeli, hogy országában kleptokraták vették át az uralmat. De lehet azt oligarcha-demokráciának is nevezni. Ugyanakkor mélyen meghajol Szlovákia előtt, ahol igen aktív a civil társadalom. Ezzel szemben úgy véli, hogy Zeman elnök és Babis kormányfő lerombolják Csehországot.
Az ausztriai korrupcióról az a véleménye, hogy a cseh viszonyokhoz képest az sehol sincsen. A mohóság persze ugyanaz, csak éppen jobban működnek a demokratikus intézmények. Fontosnak tartja, hogy a nyugat-balkáni államokat mielőtt vegyék fel az EU-ba, mert a Nyugat nem lehet nyugodt, ha a közvetlen közelében az emberek 45 %-ának nincs munkája. Mint rámutatott, itt mérhetetlen önzés mutatkozik meg. Ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy az oroszok nem tudják, meddig mehetnek el. Olyasvalaki vezeti őket, aki elnyomja a saját népét.
A szlovák hatóságok őrizetbe vettek 30 migránst, akik Magyarország felől, Sturovónál, illegálisan, egy tehervonat alvázába kapaszkodva jutottak át. 18 afgán mindjárt a határállomáson került rendőrkézre, a többiek pedig később, amikor gyalogszerrel folytatták útjukat. További részletek nem ismeretesek, de Szlovákia ritkán szerepel az úti célok között, amikor menekültek megpróbálnak eljutni Nyugatra.
Veszélyes szakasz kezdődött az olasz populista drámában, mert a nacionalista Liga fel akarja falni az 5 Csillagot, miután Salvini miniszterelnök kíván lenni és van is rá esélye, hogy elnyerje a posztot. Erre figyelmeztet a La Stampa főszerkesztője. Vendégkommentárjában Maurizio Molinari agresszív és kemény időszakra számít, mert ha a mostani belügyminiszter hatalomra kerül, akkor megpróbál mindenkit eltakarítani, aki az útjában áll. Még inkább koppintja majd a magyar és a lengyel modellt. Az igazság pillanata, a bizalmi szavazás várhatóan holnap jön el a mostani kormány számára. Utána Salvini összeállhat a szélsőjobbos Olaszország Fivéreivel. Az ellenoldal vagy koalíciós kabinetet alakít, vagy vállalja az idő előtti választást. Akármelyik mellett is határoz, az egyfajta népszavazás lesz a nemzeti identitásról és az Európához fűződő viszonyról. Két szélsőség összecsapása készülődik.
Pedig alapvetően a középosztály lázadásáról van szó, ami az egyenlőtlenségek, a migránsok és a korrupció elleni tiltakozásként indult. Salvini azonban ma már megütközne az EU-val egy sor kérdésben. A másik módszer, amivel gyűjti a szavazatokat: a migrációellenesség.
