Merkeltől és Macrontól követeli a brit kormányfő a Brexit újratárgyalását

Publikálás dátuma
2019.08.19. 15:46

Fotó: RUI VIEIRA / AFP
Johnson a hétvégi G7-csúcs előtt látogat el a francia elnökhöz és a német kancellárhoz. A csúcstalálkozón eldőlhet, megállapodás nélküli kilépés lesz-e.
A brit kormányfő kompromisszumra szólította fel Emmanuel Macron francia államfőt és Angela Merkel német kancellárt hétfőn. Párizsi és berlini látogatása előtt Boris Johnson figyelmeztette a két politikust, hogy ha szükséges, az Egyesült Királyság kész megállapodás nélkül távozni az Európai Unióból október 31-én.
A brit miniszterelnök újságíróknak még minidg arról beszélt, mennyire szeretné a brit európai uniós tagság megszűnéséről szóló megállapodást újratárgyalni a londoni kormány, törölve belőle az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldást. Az Európai Unió viszont többször is közölte, hogy nincs mód az előző, Theresa May vezette kormány által elért megállapodás újranyitására. Arra a kérdésre, hogy mit remél berlini és párizsi látogatásától, Boris Johnson azt válaszolta, megállapodást akar, és készek együttműködni. Hozzáfűzte azonban: ahhoz, hogy az Egyesült Királyság számára kedvező megállapodás szülessen, késznek kell lenni akár a megállapodás nélküli kilépésre is.
A brit kormányfő a hét végén kezdődő G7-csúcstalálkozó előtt látogat el a francia elnökhöz és a német kancellárhoz. Egyes szakértők szerint a franciaországi csúcsértekezleten eldőlhet, hogy valóban megállapodás nélküli Brexitre kell-e számítani október utolsó napján.
A július vége óta hivatalban lévő Johnson többször is kijelentette, hogy készen áll megállapodás nélkül is kivezetni az Egyesült Királyságot az EU-ból, noha az ellenzék szerint erre nincs felhatalmazása, és egy vasárnap nyilvánosságra került kormányzati jelentésből is az derült ki, hogy a rendezetlen Brexit súlyos fennakadásokat és nehézségeket okozhat. A parlamenti ellenzék legfőbb erejét adó Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn bizalmatlansági indítvány benyújtását helyezte kilátásba, és előrehozott választásokat tart szükségesnek a megállapodás nélküli kilépés megakadályozására.

Robbantottak a két Írország határán, rendőrök voltak a merénylő célpontjai

Publikálás dátuma
2019.08.19. 15:37

Fotó: Shutterstock
A Brexit közeledtével egyre több a hasonló merénylet.
Pokolgép robbant hétfőn Észak-Írországban, az Írországgal közös határtól néhány kilométerre egy forgalmas út mentén, Fermanagh megyében. A rendőrség tájékoztatása szerint senki sem sebesült meg, a közleményből azonban kiderült, úgy vélik, hogy az elkövetők szánt szándékkal rendőröket és tűzszerészeket akartak a helyszínre csalogatni, hogy a robbanás végezzen velük.
Fermanagh és South Tyrone szavazókörzet megválasztott képviselője a brit parlamentben, Michelle Gildernew elítélte a támadást. A legnagyobb észak-írországi katolikus erő, a Sinn Féin politikusa hozzátette, szerencsére senki sem sebesült meg, de előfordulhatott volna, hogy súlyos sebesültjei vannak az incidensnek "vagy még rosszabb". Szerinte az elkövetők "semmit sem tudnak hozzátenni a társadalomhoz", és azonnal fel kell hagyniuk az ilyen cselekedetekkel. A legnagyobb britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista párt egyik parlamenti képviselője, Jeffrey Donaldson szerint a támadás "tipikusan a köztársasági csoportokra vall", amelyek az elmúlt időszakban hamis eszközökkel csaltak ki biztonsági erőket, hogy aztán rájuk támadjanak. "Minden értelmes ember elítéli ezt, és annak tekinti, ami valójában: egy rendőrök meggyilkolására irányuló hadjárat részének" - fogalmazott.
Júliusban is történt egy hasonló incidens, akkor Armagh megyében. Júniusban pedig egy rendőrtiszt autója alá rejtettek pokolgépet Belfastban.
A határ mindkét oldalán attól tartanak, hogy ha Boris Johnson brit miniszterelnök rászabadítja a megállapodás nélküli Brexitet az Egyesült Királyságra, és visszaáll az ír határellenőrzés, a rendőrök a térségbeli békét ellenző radikális csoportok célpontjaivá válhatnak. A határellenőrzés visszaállításának elkerülése sarkalatos pontja a Brexit-folyamatnak, de egyelőre nem találtak rá a brit kormány és a parlament, valamint az EU számára egyaránt elfogadható megoldást. A határ átjárhatósága pedig központi eleme az Észak-Írországban évtizedeken át zajló felekezeti erőszakot lezáró nagypénteki megállapodásnak, amelyet 1998-ban fogadtak el.

Erdogan kurd polgármestereket váltott le, százával kerülnek őrizetbe az önkormányzati dolgozók

Publikálás dátuma
2019.08.19. 14:21
Demonstráció a HDP isztambuli székháza előtt, augusztus 19.
Fotó: OZAN KOSE / AFP
Több mint 400 ember került rács mögé hétfőn.
A török belügyminisztérium hétfőn újabb három választott kurd polgármestert távolított el hivatalából. Diyarbakir, Van és Mardin polgármestere a tárca szerint terrorszervezetekkel állt kapcsolatban. A tartományi kormányzó kapott meghatalmazást a polgármesterek helyettesítésére.
A kurdok ellen kül- és belföldön egyaránt ádáz harcot folytató Recep Tayyip Erdogan kormánya úgy érvelt: a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), amely évtizedek óta fegyveres lázadást folytat Délkelet-Törökországban, valamint annak leágazásai egyes polgármestereken keresztül törvénytelen célokra használják fel az önkormányzatok forrásait. Hozzátették: az érintett polgármestereket a Népek Demokratikus Pártja (HDP) annak ellenére indította jelöltként a március 31-ei helyhatósági választáson, hogy nyomozás folyik ellenük.
Diyarbakir távozó polgármesterét, Selcuk Mizraklit a reggeli órákban a hatóságok szállították el otthonából, bár elfogatóparancs nincs ellene. Mizrakli a BBC Türkcének, a brit közszolgálati adó török nyelvű kiadásának nyilatkozva azt mondta, a lépés mögött az a szándék áll, hogy egy olyan, eltérő irányba alakítsa a politikai légkört, amely megrengeti a képviseleti mechanizmusokba vetett bizalmat.
A legfőbb török ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) isztambuli képviselője, Mehmet Bekaroglu szerint az erdogani mentalitás nem megoldja a terrorizmus jelentette gondot, csupán felhasználja azt. A CHP frakcióvezető-helyettese, Özgür Özel pedig úgy fogalmazott: a nép többsége által preferált polgármesterek eltávolítása a hatalom saját létjogosultságát bocsájtja vitára.
A szakadár PKK börtönben ülő egykori vezetője, Abdullah Öcalan különben a közelmúltban kijelentette: kész a török állammal fennálló konfliktus megoldására. Ugyan a szabad kurd társadalom megteremtésén dolgozik, de ehhez a kurd kisebbségnek nincs szüksége külön államra. Öcalan egyúttal aggasztónak nevezte a politikát, amely ragaszkodik a harchoz.

418 embert vettek őrizetbe

Őrizetbe vették hétfőn a PKK 418 feltételezett tagját - közölte később a török belügyminisztérium. A bejegyzés szerint a rendőrségi fellépés Törökország 81 tartományából 29-re terjed ki. A razzia továbbra is a délkeleti, főként kurdok lakta térségben zajlik, ahol a polgármestereket is eltávolították. A BirGün című ellenzéki napilap internetes oldalán azt írta, hogy
350 őrizetbe vett önkormányzati alkalmazott.

Az erdogani tisztogatásoknak hála egyébként a baloldali HDP teljes vezetése, 8 képviselője, 80 polgármestere ült börtönben a tavaly áprilisi elnökválasztás idején. A parlamenti képviselők mentelmi jogát 2016-ban törölték el, miután a török állam egy több éves fegyvernyugvást követően offenzívát indított a kurd szakadárok ellen. A 2016-os ősz folyamán aztán fokozott hatósági fellépés kezdődött terrorizmusra hivatkozva a HDP vezetői, politikusai, köztük polgármesterei, aktivistái és támogatói ellen: a HDP-t Erdogan ugyanis a PKK politikai szárnyának bélyegezte. A legsúlyosabb vádpontokat tartalmazó perekben még nem született ítélet.
A konfliktusban lassan 35 év alatt közel 50 ezer ember vesztette életét.

Mára a fegyveres összecsapások, ha sokkal kevésbé intenzívek is, rendszeresek. Erdogan ráadásul Szíriában és Irakban is rendre beveti a török hadsereget a kurdok ellen. És bár a PKK-ra hivatkozik, valójában az Iszlám Állam ellen harcoló, és az Egyesült Államokkal Szövetséges kurd milícia, az YPG tagjai vannak a célkeresztben.
A PKK különben még 1984-ben hirdetett fegyveres felkelést az ankarai központi hatalom ellen a délkeleti országrész függetlenné válását követelve, miután ott él az összlakosság közel 20 százalékát kitevő, 15 milliós lélekszámú kurd népesség többsége.
Frissítve: 2019.08.19. 14:34