Robbantottak a két Írország határán, rendőrök voltak a merénylő célpontjai

Publikálás dátuma
2019.08.19. 15:37

Fotó: Shutterstock
A Brexit közeledtével egyre több a hasonló merénylet.
Pokolgép robbant hétfőn Észak-Írországban, az Írországgal közös határtól néhány kilométerre egy forgalmas út mentén, Fermanagh megyében. A rendőrség tájékoztatása szerint senki sem sebesült meg, a közleményből azonban kiderült, úgy vélik, hogy az elkövetők szánt szándékkal rendőröket és tűzszerészeket akartak a helyszínre csalogatni, hogy a robbanás végezzen velük.
Fermanagh és South Tyrone szavazókörzet megválasztott képviselője a brit parlamentben, Michelle Gildernew elítélte a támadást. A legnagyobb észak-írországi katolikus erő, a Sinn Féin politikusa hozzátette, szerencsére senki sem sebesült meg, de előfordulhatott volna, hogy súlyos sebesültjei vannak az incidensnek "vagy még rosszabb". Szerinte az elkövetők "semmit sem tudnak hozzátenni a társadalomhoz", és azonnal fel kell hagyniuk az ilyen cselekedetekkel. A legnagyobb britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista párt egyik parlamenti képviselője, Jeffrey Donaldson szerint a támadás "tipikusan a köztársasági csoportokra vall", amelyek az elmúlt időszakban hamis eszközökkel csaltak ki biztonsági erőket, hogy aztán rájuk támadjanak. "Minden értelmes ember elítéli ezt, és annak tekinti, ami valójában: egy rendőrök meggyilkolására irányuló hadjárat részének" - fogalmazott.
Júliusban is történt egy hasonló incidens, akkor Armagh megyében. Júniusban pedig egy rendőrtiszt autója alá rejtettek pokolgépet Belfastban.
A határ mindkét oldalán attól tartanak, hogy ha Boris Johnson brit miniszterelnök rászabadítja a megállapodás nélküli Brexitet az Egyesült Királyságra, és visszaáll az ír határellenőrzés, a rendőrök a térségbeli békét ellenző radikális csoportok célpontjaivá válhatnak. A határellenőrzés visszaállításának elkerülése sarkalatos pontja a Brexit-folyamatnak, de egyelőre nem találtak rá a brit kormány és a parlament, valamint az EU számára egyaránt elfogadható megoldást. A határ átjárhatósága pedig központi eleme az Észak-Írországban évtizedeken át zajló felekezeti erőszakot lezáró nagypénteki megállapodásnak, amelyet 1998-ban fogadtak el.

Erdogan kurd polgármestereket váltott le, százával kerülnek őrizetbe az önkormányzati dolgozók

Publikálás dátuma
2019.08.19. 14:21
Demonstráció a HDP isztambuli székháza előtt, augusztus 19.
Fotó: OZAN KOSE / AFP
Több mint 400 ember került rács mögé hétfőn.
A török belügyminisztérium hétfőn újabb három választott kurd polgármestert távolított el hivatalából. Diyarbakir, Van és Mardin polgármestere a tárca szerint terrorszervezetekkel állt kapcsolatban. A tartományi kormányzó kapott meghatalmazást a polgármesterek helyettesítésére.
A kurdok ellen kül- és belföldön egyaránt ádáz harcot folytató Recep Tayyip Erdogan kormánya úgy érvelt: a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), amely évtizedek óta fegyveres lázadást folytat Délkelet-Törökországban, valamint annak leágazásai egyes polgármestereken keresztül törvénytelen célokra használják fel az önkormányzatok forrásait. Hozzátették: az érintett polgármestereket a Népek Demokratikus Pártja (HDP) annak ellenére indította jelöltként a március 31-ei helyhatósági választáson, hogy nyomozás folyik ellenük.
Diyarbakir távozó polgármesterét, Selcuk Mizraklit a reggeli órákban a hatóságok szállították el otthonából, bár elfogatóparancs nincs ellene. Mizrakli a BBC Türkcének, a brit közszolgálati adó török nyelvű kiadásának nyilatkozva azt mondta, a lépés mögött az a szándék áll, hogy egy olyan, eltérő irányba alakítsa a politikai légkört, amely megrengeti a képviseleti mechanizmusokba vetett bizalmat.
A legfőbb török ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) isztambuli képviselője, Mehmet Bekaroglu szerint az erdogani mentalitás nem megoldja a terrorizmus jelentette gondot, csupán felhasználja azt. A CHP frakcióvezető-helyettese, Özgür Özel pedig úgy fogalmazott: a nép többsége által preferált polgármesterek eltávolítása a hatalom saját létjogosultságát bocsájtja vitára.
A szakadár PKK börtönben ülő egykori vezetője, Abdullah Öcalan különben a közelmúltban kijelentette: kész a török állammal fennálló konfliktus megoldására. Ugyan a szabad kurd társadalom megteremtésén dolgozik, de ehhez a kurd kisebbségnek nincs szüksége külön államra. Öcalan egyúttal aggasztónak nevezte a politikát, amely ragaszkodik a harchoz.

418 embert vettek őrizetbe

Őrizetbe vették hétfőn a PKK 418 feltételezett tagját - közölte később a török belügyminisztérium. A bejegyzés szerint a rendőrségi fellépés Törökország 81 tartományából 29-re terjed ki. A razzia továbbra is a délkeleti, főként kurdok lakta térségben zajlik, ahol a polgármestereket is eltávolították. A BirGün című ellenzéki napilap internetes oldalán azt írta, hogy
350 őrizetbe vett önkormányzati alkalmazott.

Az erdogani tisztogatásoknak hála egyébként a baloldali HDP teljes vezetése, 8 képviselője, 80 polgármestere ült börtönben a tavaly áprilisi elnökválasztás idején. A parlamenti képviselők mentelmi jogát 2016-ban törölték el, miután a török állam egy több éves fegyvernyugvást követően offenzívát indított a kurd szakadárok ellen. A 2016-os ősz folyamán aztán fokozott hatósági fellépés kezdődött terrorizmusra hivatkozva a HDP vezetői, politikusai, köztük polgármesterei, aktivistái és támogatói ellen: a HDP-t Erdogan ugyanis a PKK politikai szárnyának bélyegezte. A legsúlyosabb vádpontokat tartalmazó perekben még nem született ítélet.
A konfliktusban lassan 35 év alatt közel 50 ezer ember vesztette életét.

Mára a fegyveres összecsapások, ha sokkal kevésbé intenzívek is, rendszeresek. Erdogan ráadásul Szíriában és Irakban is rendre beveti a török hadsereget a kurdok ellen. És bár a PKK-ra hivatkozik, valójában az Iszlám Állam ellen harcoló, és az Egyesült Államokkal Szövetséges kurd milícia, az YPG tagjai vannak a célkeresztben.
A PKK különben még 1984-ben hirdetett fegyveres felkelést az ankarai központi hatalom ellen a délkeleti országrész függetlenné válását követelve, miután ott él az összlakosság közel 20 százalékát kitevő, 15 milliós lélekszámú kurd népesség többsége.
Frissítve: 2019.08.19. 14:34

Brexit: a Munkáspárt már az előrehozott választásért kampányol

Publikálás dátuma
2019.08.19. 13:48
Jeremy Corbyn
Fotó: OLI SCARFF / AFP
Corbyn a jövő héten találkozót tart más vezető politikusokkal, hogy megvitassák a megállapodás nélküli kilépés megakadályozásának lehetőségeit.
A konzervatív kormány cserben hagyta az Egyesült Királyságot a brit parlamenti ellenzék legnagyobb erejét alkotó Munkáspárt vezetője szerint. Jeremy Corbyn nyomatékosította, hogy előrehozott választásokra van szükség, mert az ország válságba került a brit európai uniós tagság megállapodás nélküli megszűnésének veszélye miatt. A munkáspárti vezető egy beszédét ismertetve a BBC azt közölte, Corbyn fogadkozni fog, hogy
mindent megtesz, amit csak kell a rendezetlen Brexit megakadályozásáért.

A Munkáspárt vezetője arról is beszélt, hogy ha valóban megtartják a "sorsdöntő" választást, pártja egy újabb népszavazás mellett fog síkraszállni, hogy "a szavazóké legyen a döntő szó, hitelt érdemlő választási lehetőségekkel mindkét oldal számára, beleértve az Európai Unióban maradást is". Corbyn eréjes kijelentéseinek előzménye, hogy
vasárnap nyilvánosságra került egy kormányzati jelentés, ami rendkívül borúsan festi le a Brexit utáni állapotokat.

A Citromsármány kódnevű jelentésből kiderült, hogy a kormányzat szerint az áruszállításban, az üzemanyag- és a gyógyszerellátásban, valamint az utasforgalomban jelentős fennakadások, ennek nyomán pedig országszerte tüntetések várhatók. Kevesebb lehet a friss élelmiszer, jelentősen emelkedhetnek az árak. Rendezetlen Brexit esetén továbbá a kormány a fizikai ellenőrzés visszaállítására számít az EU-hoz tartózó Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartózó Észak-Írország határán, noha a határ átjárhatósága sarkalatos eleme az Észak-Írországban több évtizeden át tartó felekezeti erőszakot lezáró, 1998-as nagypénteki megállapodásnak.
Boris Johnson kormányának a Brexit előkészítéséért felelős államtitkára, Michael Gove igyekezett kisebbíteni a jelentésben foglaltak súlyosságát. A kormány részéről elismerték ugyan, hogy a beszámolót a Gove vezette bizottság első ülésén tárgyalták, de hangsúlyozták, hogy még az előző, Theresa May vezette kormány állította össze, és Boris Johnson miniszterelnöki kinevezése óta fokozták az előkészületek ütemét a rendezetlen kilépés esetére.
Közben a Munkáspárt árnyékkormányának pénzügyminiszter-jelöltje a BBC hírtelevíziójában hétfőn azt mondta, Jeremy Corbyn a jövő héten találkozót tart "más vezető politikusokkal", hogy megvitassák a megállapodás nélküli Brexit megakadályozásának lehetőségeit. John McDonnell egyúttal sürgette a brit parlament jelenleg törvényhozási szüneten lévő alsóházának összehívását "az elkövetkező napokban", hogy - a rendezetlen kilépést többségében amúgy elvető - képviselőknek lehetőségük legyen megvitatni a helyzetet. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a kormány kezdeményezze ezt John Bercow házelnöknél.
Jelen állás szerint a brit európai uniós tagság automatikusan megszűnik október utolsó napján, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor.

A Munkáspárt és más ellenzéki pártok szerint viszont a kormánynak nincs felhatalmazása a megállapodás nélküli Brexitre, és egyes konzervatív képviselők is azon a véleményen vannak, hogy ezt mindenáron el kell kerülni. Jeremy Corbyn a múlt héten ennek érdekében már kilátásba helyezte a bizalmatlansági indítvány benyújtását, amennyiben meglesz az elfogadásához szükséges támogatás.