Bármilyen állatot

Publikálás dátuma
2019.08.25. 12:56
Spicy Fish Kínai étterem
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ígéretes puffanással fog asztallapot a táplálékkódex (közönségesen étlap, de mérete és tömege okán súlyosabb titulust kíván), szertartásosan mosolyog a pincérnő, s empatikusan mondja – helyesen dekódolva a menüsorra ámuló-dülledő szemek üzentét –, hogy majd jön, válasszak nyugodtan. (A magyarja némiképp egzaltáltabb, de kínai étterembe, pontosabban egyáltalán étterembe, nem a szókincsét gyarapítani jár az ember, inkább a súlyát.)
Válasszon a fene! – gondolja a tudósító, és magában ádázul fogadkozik, hogy olyan zabálást csap, aminek láttán Szinbád és Vanek úr egyaránt önkritikát gyakorol, és nem tetszeleg tovább a nagyevő szerepében. Egyszer az egyik Kínát megjárt kolléga mesélte, hogy a kisvárosi étterem azzal hivalkodott, miszerint a kedves vendég bármilyen állatot behozhat, azt ínycsiklandó formában tálalják elé. Hát nem üres mondás lehetett. A Spicy Fish étlapján ott szoronkodik Noé bárkarakományának a fele, szervíroznak itt békát, bárányt, kagylót, miegymást. Kapaszkodót keresve a tudósító a környező asztalokra pillog, ám egy csokor, pikkelyes, szürke színben játszó csirkeláb láttán úgy dönt, inkább a saját gasztroútját járja. Fűszeres fafülgomba a nyitány, ami magában is remek lenne, de nem ítéltetik magányra. Párban jár egy tojástekercs-szerűséggel, amit disznópástétommal és nyers uborkával töltenek. Egy harapás a tojás és a sertéshús miatt édeskés, az uborka okán kesernyés omlettféleségből, majd egy levélvékonyságú gomba a maga savanyúságával – és máris mosolyognak az ízlelőbimbók. Fűszeres folyami kagyló próbálja fokozni a hatást, meglehetős sikerrel. Más mint tengeri rokonai: puhább és zamatosabb, no meg a mérete is szerényebb. Utóbbi kitétel nem kritika, hiszen kisebb piramisnyit púpozott a tányérra a szakács, pusztán technikai megjegyzés. Ez az étel ugyanis a finom-motorika próbája – keresztbe áll a tudósító szeme a koncentrálástól, miközben suta mozdulatokkal próbálja evőpálcikával kicsippenteni a kagylóhúst a héjából.
Viszont az edzés meghozza gyümölcsét: a fokhagymás lében főtt pacal darabkáira már olyan magabiztossággal csap rá, mint öreg gólya a békafiakra. És akkor itt álljunk meg egy szóra. Mert senki nem vitatja, hogy a magyar Európa pacalnemzete (noha az olaszok kétezer éve eszik, a franciák meg tucatféleképpen készítik), de az igazi marhagyomor-nagyhatalom az Kína, a maga több száz pacalreceptjével. Most koncentráljunk az előttünk levőre, ami fokhagymás párákat ereget. Nem csíkokban, kis kockákban szolgálják fel, nem véletlenül, sokkal resebb, mint mifelénk. És az a helyzet, hogy a savanykás-fokhagymás íz legalább olyan otthonossá teszi a pacalt, mint az elpörköltösítés. Kevésbé patetikusan: állat jó. Intenzív ízével nem versenyezhet semmi, így a desszertként rendelt, brokkolival és garnélával dúsított gőzgombóc sem, pedig tényleg nem rossz. A magát hordóra kóstoló tudósító pihegés közben kiszúrja, hogy az asztalon megjelent valami kecses kehely, sárgás beltartalommal. A pincérnő csempészte elé, mert a gőzgombócrendelésből arra jutott, szegény európai barbár nem tudja, mi az a desszert. És tényleg: a mangópuding úgy kell egy ilyen menüsor végére, mint az espresso machiato esetében a tejkalap a kávéra. Lecsendesíti a szájban villódzó ízeket, és a még a sörböffenéseket is pacifikálja.
Szerző
Témák
kínai piac

A lágymányosi pampákon nagyon tudnak valamit

Publikálás dátuma
2019.08.25. 10:16

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A másodvirágzását élő Hadik Kávéház környékén újra pezseg a kultúra.
A Gellért tértől a Móricz Zsigmond körtér felé sétálva új kultúr-boulevard tárul elénk: az Újbuda főutcájának Bartók Béla út a kulturális lehetőségek végtelennek tűnő tárháza lett, az utóbbi néhány év során kirobbanó fejlődést élt meg, sorra nyíltak a galériák, kávézók, közösségi terek, igazi kulturális paradicsomi állapotot teremtve. Az egyik legkiemelkedőbb helyszín a 2010-ben újranyitott Hadik Kávéház és a közvetlen szomszédságában, ám elkülönülten működő Szatyor Bár és Galéria. A másodvirágzását élő Hadikról történetek sokasága kering: az 1920-as években ide járt Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, gyakran megfordult ott Móricz Zsigmond, Déry Tibor, szóval itt gyültek az írók, a szerkesztők, a kor bohémjei. A Szatyor Bár és Galéria elnevezése is Karinthyhoz fűződik, aki az akkoriban éjszakai bárként üzemelő helyszín gyékényborítását meglátva kijelentette, a hely olyan, mint egy szatyor. Manapság mindkét egység sokszínűségével és izgalmas programkínálatával tűnik ki: a kortárs képzőművészeti kiállítások, irodalmi beszélgetések, felolvasások, könyvbemutatók egymást váltják. Hasonlóan népszerű a szintén üde színfoltot képviselő Kelet Kávézó és Galéria, amely újhullámos kávéja és keleties ízei mellett zsúfolásig megtelt könyvbemutatóiról és beszélgetéseiről ismert, noha távolról inkább tűnik könyvesboltnak vagy könyvtárnak: ez nem is áll túl messze a valóságtól, könyvcserére is van lehetőségünk.
A „lágymányosi pampáknak” Kosztolányiék által előszeretettel nevezett terület a képzőművészetek kedvelőinek is bőven kínál választásokat. A 37-es szám alatt lévő Három Hét Galéria vezetői elkötelezettek a geometria és a számok iránt, így megnyitóikat minden hónap harmadik estéjén hét órakor tartják: a kiállítótér hazai és nemzetközi, elsősorban geometrikus-, konkrét-, és konstruktív műveknek ad helyet. Izgalmas művészeti platform a közel húsz éve működő Faur Zsófi Galéria is, amely fő feladatának a hazai kortás művészet népszerűsítését tekinti itthon és a nemzetközi színtéren egyaránt. A B32 Galéria és Kultúrtér egyaránt fontos helyet foglal el a közösség életében gyermek és családi programjaival, rendszeres kiállításaival, színházi előadásaival. Ám számos helyet megemlíthetnénk, az 1969 óta működő Figaro Bűvészbolttól kezdve, át a Palmetta Design és Textilművészeti Galérián, ahol kortárs formatervezők termékeivel találkozhatunk, egészen a lengyel kultúra kikötőjének tartott Gdanskig. A környék hemzseg a lelkes, kreativitást és összefogást nem nélkülöző kezdeményezésektől. Az együttműködés széleskörű kiterjesztése iránt elkötelezett a Kulturális Tizenegy Egyesület, amely a Bartók Béla Boulevard (BBB) összehangolt fejlesztését és menedzselését tartja fenn. Alapító szervezetei közt vannak a felsorolt galériák, a Szkéné Színház, a FIÓK vagy a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) is. Kiemelkedő továbbá az Eleven Blokk Alapítvány által létrehozott Bartók Negyed néven működő hálózat, melynek keretében a városi élet jövőjéről, a művészetben rejlő közösségformáló erőről, és az egyéni felelősségvállalás fontosságáról is gondolkodnak a résztvevők. Sikeres műteremprogramjuk mellett, idén először rendezték meg az Ablak a Bartókra elnevezésű helytörténeti fesztivált. Egy kétségtelen, valamit nagyon tudnak a tizenegyedik kerületiek, mert a környék virágzik, és ezek a virágok évről évre élénkebbek.
Szerző

E-roller a Mol Bubi-állomásokon

Publikálás dátuma
2019.08.25. 10:11

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A jövőben a Mol Bubi budapesti kerékpártárolóin is megjelenhetnek olyan, nagy vitát kiváltó elektromos járgányok, mint például a Lime elnevezésű e-roller – rebesgetik iparági körökben.
Egyre fokozódó jogi és közlekedési káoszt okoz Budapest utcáin a különböző bérelhető elektromos hajtású járművek – rollerek, segwayek, biciklik és más találmányok – megjelenése. Azon kívül, hogy ezeket a KRESZ jellemzően nem kezeli – így javarészt a járókelők között száguldoznak –, a parkolásuk is szabályozatlan. A legtöbb fejtörést a jelek szerint az e-rollerek jelentik, amik a járdán szanaszét hagyva nagy mértékben akadályozzák a közlekedést. Olyannyira, hogy az V. kerületből már ki is szorították az amerikai hátterű Lime-rendszert. Erre nyújthat megoldást az a felvetés, hogy a bérelhető rollereket csak az amúgy is kihasználtsági problémákkal küzdő Mol Bubi gyűjtőhelyein lehessen elhelyezni. A Mol Bubit üzemeltető, fővárosi tulajdonú Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) értesülésünket nem erősítették meg, de nem is cáfolták. A Mol Bubi nevű budapesti közbringarendszer 2014-es indulásának célja volt többek között elősegíteni a közösségi közlekedést, kinyitni a lehetőséget a biciklivel nem rendelkezők, illetve a belvárosi részek könnyebb megközelíthetősége érdekében – közlik. Ez, úgy vélik, teljesült, hisz szerintük egyre többen bicikliznek. A rendszer ismertté vált, megfelelő alapszintű felszereltség épült ki. A közbringarendszer szolgáltatási területe bővült: míg 2015-ben 98 gyűjtőállomásra 1150 bicikli jutott, idén ez a szám már 143, illetve 1846. (Egy központra így a korábbi 12 után most 13 kerékpár jut.)
331 millió forintot fizetett ki a Bubit üzemeltető Közbringa Kft.-nek 2018-ban a BKK, 2015-ben ez a summa 254 millió volt.

Magabiztosságukat ugyanakkor alighanem árnyalja, hogy – amiként az Index a Közlekedő Tömeg Egyesület felméréséről beszámolt – idénre úgy 40-50 százalékkal csökkent a Mol Bubi bérlésszáma, vagyis népszerűsége. Ezt támasztja alá a BKK által lapunknak megküldött, a használatból származó bevételüket taglaló kimutatás is. Eszerint 2015 volt a csúcsév, amikor 92 millió forint folyt be, azóta érdemben szolidabb a pénz (lásd: számainkat) Igaz, tavaly hatmillióval 68 millióra emelték a 2017-es bevételeket. A csökkenő utazásszámok oka lehet a BKK szerint a „mikromobilitási szolgáltatások” rohamosan fejlődése. (Ezek közé sorolható az elektromos roller, -kerékpár, -robogó és a segway is.) A BKK erre tekintettel tervezi a közbringarendszer továbbfejlesztését – szögezik le. Igaz, ezzel ki kell várniuk a kialakításra kapott EU-támogatás fenntartási időszakát. Az előkészítés során a BKK figyelembe veszi, hogy értékeiket megőrizve miként maradhatnak hatékonyak és versenyképesek a járműmegosztási, illetve mikromobilitási piacon. A kérdésünkre adott válaszból egyébként az is kiderül, hogy évente az alaptevékenységükből származó bevétel többszörösét fizetik ki a működtetést végző Közbringa Kft.-nek: a cég évente egyre emelkedő összeget kasszírozott, tavaly a bevétel majdnem hétszeresét. A Közbringa Kft. többségi tulajdonosa a Klimon Péter jegyezte Csepel Kerékpárgyártó Zrt. A kisebbségi részt az a T-Systems birtokolja, amely épp most kerül át a német hátterű Magyar Telekomtól a kormányfői strómanként számon tartott Mészáros Lőrinc üzlettársa, Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő 4iG-hez.
68 millió forint bevételt termelt a közbringarendszer tavaly, míg 2015-ben 92 milliót.

A BKK egyszersmind meg is válaszolja a veszteségességre vonatkozó, ki nem mondott kérdést. Eszerint ugyanis a kezdeményezés az önkormányzat oldaláról nem nyereségérdekelt: az a meglévő közösségi közlekedés kiegészítőjeként egy közszolgáltatás. Mivel tehát ezt sikeresnek ítélik, fenntartása meg is éri. (A Közbringa mindazonáltal évi mintegy húszmilliós nyereségre tesz szert.) Az pedig, hogy a névadó – de az üzemeltetésbe bele nem szóló - Moltól mekkora támogatást kapnak, üzleti titok.
Szerző