Lázár gazda Nivában az orránál fogva vezette körbe állami birtokán az első szerencsés polgári vendéget

Publikálás dátuma
2019.08.20. 20:27
A mezőhegyesi ménesbirtok kormánybiztosa és szolgálati gépjárműve
Fotó: Lázár János / Facebook
A mezőhegyesi ménesbirtok jóságos és vendégszerető gazdájának arca mögé bújt a fideszes politikus: utasának kérdéseire mindig azt felelte, amit az hallani akart.
Lázár János akkor foglalt el először nagybirtoknyi területet az internet legmélyebb bugyraiban, amikor 2018 márciusában kitette Facebook-oldalára az emblematikus "Olyan helyen jártam Bécsben" kezdetű videóját. A bevándorló-gyűlölet nem bizonyult jó pásztornak, elszabadultak körülötte az indulatok.
Ezt is tanulni kell

- gondolhatta. Alig fél évvel később egy valódi nagybirtok vezetésével bízta meg a kormány egykori miniszterét Mezőhegyesen, Lázár János hát gazdává nemesedett. Már politikusként is gyakran találkozott fogadóóráin egyszerű állampolgárokkal, és jó szokását a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosaként is megtartotta.  A tömeges állampolgári megkeresésre válaszul ezért elővette a mezőhegyesi ménesbirtok gazdájának jóságos és vendégszerető arcát, és úgy döntött,
a szovjet autóipar csillagával, a ménesbirtok tulajdonában lévő (méltán híres) Lada Nivával maga vezeti majd körbe a birtokon azokat a szerencsés állampolgárokat, akik önként jelentkezés után sorsolással nyerhetnek részvételi lehetőséget a különleges programra.

A vendégül látott állampolgárok az út során autós videóinterjút készíthetnek Lázár gazdával, aki, majd mint látni fogják, számos politikus kollégájával ellentétben nem ismer tabut, sőt a megértés és az együttérzés sem idegen számára, miközben a kritikai szemléletmód felbukkanása esetén sem ugrik be az első bokorba.
Hát a gazda is csak emberből van, na!

A videókat aztán Egy Ladában Lázárral címen minden érdeklődő állampolgár számára saját Facebook-oldalán közszemlére teszi, a sorozat nyitó darabja már nyilvánosságra is került. Az első szerencsés állampolgár, Róbert Maglódról érkezett, hozta magával a feleségét, de ő csak beült a hátsó ülésre, és csendben figyelte férje és Lázár gazda eszmecseréjét, miközben a birtok földjei mellett haladtak el végtelenítve.
Lázár gazda a hazai pályán könnyen oldódott, már az elején a birtokkal büszkélkedett, és azzal, hogy az intézmény mindig is kiemelt figyelmet kapott az államtól. Dicsfénye ugyan halványulni látszott ugyan, de Lázár gazda azon munkálkodik heti két-három alkalommal, hogy új erőre kapjon a láng. És akkor itt vette kezdetét az, ami tökéletesen lefedi Lázár gazda viselkedését érdeklődő vendégével szemben.
Ülnek a Nivában, Lázár gazda poros földutakon kanyarog, és közben az orránál fogva vezeti Róbert állampolgárt,

aki mindehhez némileg szerencsétlenül ugyan, de nagyon hatásosan asszisztált, legalábbis Lázár gazda minden mondatát a kétharmad tudatában benyújtott törvényjavaslatnak vette. Az egészségügyre terelődik a szó, a volt miniszter érdeklődés látszatát kelti, maga is többször fordul vendége felé kérdéssel, egy ponton pedig arról érdeklődik élénken, hogy Róbert szerint az egészségügy szavazatbefolyásoló tényező-e.
"Igen, az emberek félnek a rettenetes állapotok miatt, nehogy kórházba kerüljenek"

- érkezett a gyanútlan nézőben önkéntelen felszisszenést kiváltó gyomros Róberttől, amit Lázár gazda egy keddenként bokszra járó szakpolitikus profizmusával hárít. Egészen pontosan így:
"Ez egy nagyon fontos kérdés, erre nagyon sok figyelmet kellene szentelni!"

Róbert egyetértve felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar tinédzserek rendkívül elhízottak, amiért szintén okolható az egészségügy helyzete, és ha már gyerekként ilyen ellátással találkoznak, akkor az ágazat megelőző funkciója is becsődölt. De Lázár gazdát nem lehetett csőbe húzni. "A megelőzésre legalább ugyanannyit kellene fordítani szakmában, odafigyelésben és pénzben egyaránt, mint amennyit a betegellátásra" - és válaszát hallgatva nem lehetett nem egyetérteni vele, kiváltképp, hogy a tegeződő beszélgetés folytatása már-már a bizalmas baráti hangnemet súrolta. "Nem mentegetni akarom magunkat, politikusokat, de olyan egyszerű meghatározni, hogy mit is kell csinálni pontosan, mik is azok a pontok, amikben lépni kell, és mihez nyerhető meg a társadalom támogatása. De, tudod, az emberek nem nagyon szeretik, ha a változást saját magukon kell kezdeni" - sorolta a tényeket az egykori miniszter, miközben Róbert szemébe nézve adott egy kis gázfröccsöt. "Egészen biztos benne - folytatta -, hogy vannak olyan tételek, a háziorvosi ellátás, a szűrővizsgálatok, kórházfejlesztés, infrastruktúra-fejlesztés, amikben lehetne társadalmi konszenzust teremteni." És miközben Róbert bátorító egyetértése kifejeződést nyert, a Niva váratlanul megállt a földúton, és egy darabig nem is mozdult tovább. Kívülről nézve a két utas és a sofőr mintha a céltalanság Nivában ülő reprezentatív szoborcsoportjává dermedtek volna.
De az is lehet, hogy Lázár gazda egyszerűen megunta az operatőr kedvéért levezetett tizedik oda-vissza menetet ugyanazon az egyenes földúton.

A mozdulatlanságba Róbert megszólalási kísérlete lehelt újra mozgásszerűséget, Lázár gazda pedig, engedve életösztöneinek, kegyetlenül kihasználta az új lendületet, kifejezetten kritikus hangot megütő vendégének szájából kéretlenül átvette a szót, és maga fejezte be annak mondatait: "Ma ott tartunk, hogy az egészségügyben inkább elviselnék az emberek a változást, csak történjen már valami. Tíz éve ez nem így volt" – hangoztatta a politikus, mint akinek az ég egy adta világon semmi köze sem volt ehhez a tíz évhez. "Más területeken történnek beruházások, közben negyvenéves emberek fogatlanul élnek az utcán" - kontrázott a bátor állampolgár, de Lázár Jánost nem lehet zavarba hozni, jól ismeri már ezt a vitát. "Minek építünk stadionokat, miközben a kórházak ilyen állapotban vannak, ugye? - tette fel a költői kérdést, hiszen nagyon is tudta, mire megy ki a játék. - De én mindig azon az állásponton voltam, hogy nem más elől kell elvenni a pénzt, hanem erre is költeni kell" - majd Lázár gazda száján át az Egyenlő Bánásmód Hatóság képében távozott a szent szellem, amire Róbert, a bűnös érvelés állampolgári kísérleti nyula hangosan gyónta meg, ami hosszú évek óta nyomta lelkét, tudniillik azt, hogy:
"Nekem így is jó!"

Pedig az egészségügyi dolgozóknak nem jó, gondolhatta Lázár gazdában az ellenzéki frakcióvezető-helyettes, de nem csak gondolhatta, mert végül kimondta, amit kormánypárti képviselők általában fővesztés terhe mellett mondhatnának ki, ha nem Lázár Jánosnak hívnák őket. "Az ápolók nagyon elégedetlenek, az orvosok egy része szintén, de főleg azok bérezési szintjével nagy az elégedetlenség, akik nem orvosok" - ismertette kicsit nyakatekerten a Fideszen kívül mindenhol jól ismert tényt a fideszes politikus, ami végül is csak annyit jelent, hogy az egészségügyben az orvosok egy kis részén kívül minden munkavállaló elégedetlen. Mindez végül egyfajta summázatnak is bizonyult, ugyanis Lázár gazda a beszélgetés tematikájának összefoglalásával érzékeltette, lassan tipli van haza. És miközben még egy kicsit tanácstalanul pihentek egy százötvenéves tölgyfasor árnyékában, orruk előtt sötétpej nóniusz húzta el egyes fogaton a 19. századi poros-narancsos naplementét a tájban, meg a lószarszagot. Lázárt megcsaphatta a szél, felkínálta Róbertnek, hogy vezetheti a szolgálati gépjárművet, hamuba sült pogácsaként pedig azt csomagolta be a szerencsés állampolgárnak, hogy elmesélte magáról, egyszer, régen ő volt az egyetlen politikus a Fideszben, aki úgy gondolta: 
az orvosoknak másfél- és hárommillió forint fizetést kellene kapniuk havonta.

Aztán vágás, forgatókönyv szerint Róbert állampolgár még a kamerába mondja, hogy köszöni a lehetőséget, Lázár gazda pedig munkaeszköznek álcázott papírköteggel a kezében parlamenti szavazásra siet, de rajongói kedvéért mindig képes az áldozathozatalra, és szakít rá időt, hogy kimondja a bűvös varázsigéket, miszerint még lehet jelentkezni az Egy Ladában Lázárral felvételeire. Végül egy táncoló kertitörpe mozgáskultúráját imitálva hozzáteszi:
"Mutatom, hogyan!"

Szerző
Frissítve: 2019.08.20. 20:58

Jön a front, de csak a Dunántúlon enyhül a hőség

Publikálás dátuma
2019.08.20. 16:17

Fotó: Shutterstock
Szerda estig a Kárpát-medencét megközelíti, majd a nyugati területét el is éri a egy hullámzó front, a Dunántúlon mérséklődik a hőség - áll az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzésében. Éjszaka túlnyomóan derült lesz az ég, csak északnyugaton lehet kissé több a felhő, a Kisalföldön egy-egy zápor, zivatar kialakulhat. Szerdán az ország északnyugati felén a napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhők lesznek, másutt többnyire derült, napos időre számíthatunk. Főként északon, északnyugaton alakulhat ki néhol zápor, zivatar. (Napközben az Északi-középhegység térségében, estétől északon lehet zivatar.) Eleinte többnyire mérsékelt marad a légmozgás, majd éjszaka a Dunántúlon, szerdán másutt is megerősödik az északnyugatira, északira forduló szél, a Kisalföldön viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 22 fok között valószínű.  A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán nyugaton 25, keleten 35 fok körül alakul.
Szerző
Témák
időjárás
Frissítve: 2019.08.21. 14:44

Roska Botond neurobiológus kapta a Magyar Szent István-rend kitüntetést

Publikálás dátuma
2019.08.20. 14:15

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Roska Botond neurobiológus kutatóorvos, a Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője részére Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Szent István-rend kitüntetést adományozta.  Roska Botond 1969. december 17-én született Budapesten, tudós családban. Édesapja a neurális hálózatok kutatását Magyarországon megalapozó Roska Tamás (1940-2014) Széchenyi- és Bolyai-díjas villamosmérnök, akadémikus. Roska Botond először a művészeti pálya iránt érdeklődött, 1985-89 között a Zeneakadémián csellózni tanult, majd természettudományos területekre váltott, 1989-ben a Semmelweis Egyetemen általános orvosi karán kezdte meg tanulmányait, 1991-ben pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) matematikus szakára is beiratkozott. 1995-ben summa cum laude minősítéssel általános orvosi diplomát szerzett. 1995 és 2002 között a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen Frank Werblin vezetésével neurobiológiából folytatta PhD-tanulmányait, 2002-ben PhD doktori fokozatot szerzett. Ezt követően bekapcsolódott a Harvardon folyó genetikai és virológiai kutatásokba, majd 2005-ben csoportvezetőként a bázeli Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézetbe (Friedrich Miescher Institute for Biomedical Research - FMI) került, ahol 2010 májusa óta senior csoportvezetőként irányítja a látás interdiszciplináris vizsgálatával foglalkozó kutatócsoportját. 2014-től a Bázeli Egyetem orvostudományi karának professzora. 2018-tól a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (Institute of Ophthalmology Basel - IOB) egyik alapító igazgatója. Kutatócsoportjával feltérképezték, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt. A molekuláris mechanizmus alapján kidolgozott génterápiájuk visszaállíthatja azok látását, akik genetikai rendellenesség miatt lettek látáskárosultak. Olyan látásérzékelőt fejlesztettek ki, amely a sérült szemideghártya, a retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással képes eljuttatni a vizuális információt a betegek központi idegrendszerébe. A 13 évig tartó fejlesztés után Londonban és Franciaországban kezdték el a klinikai vizsgálatokat: látássérült emberek megkapják az általuk kifejlesztett génterápiás oltást, amelynek ipari termelése a klinikai kísérletek sikere után indulhat el. "Olyan vakság, amin egyáltalán nem lehet segíteni, nem létezik. Még azokon a betegeken is lehet valamennyit segíteni, akiknek a komplett látóidege hiányzik. Minden attól függ, hogy mennyi pénzt áldoznak rá" - nyilatkozta. Csaknem húsz szabadalom, hetven tudományos cikk szerzője, tudományos és oktatási tanácsadó testületek tagja. Tudományos munkásságáért számos nemzetközi elismerésben részesült. Többek között 1997-ben Fulbright-ösztöndíjat, 2006-ban Marie Curie kiválósági díjat kapott. 2018-ban ő vehette át a Columbia Egyetem nagy presztízsű Alden Spencer orvosi díját a látás folyamatának megértéséért, majd a Bressler-díjat az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért. 2019-ben első magyar tudósként nyerte el a Nobel-díj "előszobájaként" is emlegetett Louis Jeantet-díjat, amelyet a vizuális információ alapvető feldolgozási folyamatainak felfedezéséért és a látás-visszaállító génterápia kidolgozásáért ítéltek neki oda. Feleségével és három gyermekével Bázel környékén él, szabadidejét a matematikának és a zenélésnek szenteli. 

A Magyar Szent István-rendről

Esterházy Ferenc gróf - akkor Moson megye főispánja, 1762-től magyar kamarai főkancellár - 1760-ban nyújtott be részletes javaslatot az uralkodónak civil érdemrend létrehozására, az 1757-ben alapított Katonai Mária Terézia-rend mintájára. Esterházy újabb tervezetét Mária Terézia 1764. február 20-án fogadta el és Esterházyt nevezte ki az alapítandó rend kancellárjává.        A Szent István-rend (Insignis Ordo Sancti Stephani) alapítására a királynő legidősebb fia, József főherceg - a későbbi II. József - római királlyá történő koronázásának napján, 1764. május 5-én került sor és másnap már megtörténtek az első adományozások. A rend magyar jellegének hangsúlyozása érdekében a királynő a jeles alkalomra magyar viseletben jelent meg, kíséretét kizárólag magyar nemesek alkották és fontos szerepet játszott a ceremónián a magyar testőrség. A rend ünnepe augusztus 20., Szent István király emléknapja, nagymestere az uralkodó lett, latin nyelvű jelmondata így szólt: "publicum meritorum praemium", azaz a köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma. Az alapszabály a rend tagjainak számát százban határozta meg három osztályban: 20 nagykeresztes, 30 parancsnok és 50 kiskeresztes, e számba az egyházi tagokat nem számították bele. A kitüntetést csak férfiak kaphatták, (az egyetlen kivétel az alapító Mária Terézia volt), az első két osztályban a kitüntetés elnyeréséhez négy generációra visszamenőleg kellett nemesi származást igazolni, bár ettől kivételes esetben eltekintettek. A nagykereszttel belső titkos tanácsosi, a parancsnoki kereszttel grófi vagy bárói rangot, a kiskereszttel bárói rangot lehetett kérelmezni. A három osztály jelvénye nagyságban eltérő aranyszegélyű, sötétzöld zománcos kereszt volt, fölötte a magyar királyi korona képével, a nagykereszthez csillag is járt. A kereszt középpajzsa kerek, vörös zománcos, benne a koronás zöld hármas halmon fehér kettős kereszt áll, jobbról M.T., azaz M(aria) T(eresia) kezdőbetűk arany színben. A középpajzsot arany szegélyű karikagyűrű fogja körbe, benne a rend jelmondata. A jelvényt az első osztályban jobb vállon átvetett vállszalagon,a második osztályban nyakon, a harmadikban gomblyukban viselték. A rendnek külön öltözete (vörös bársonyruha, vörös tafotával bélelt és hermelinnel szegélyezett zöld bársonymente és kócsagtollas vörös bársonykalap) is volt. A tagság nem volt örökölhető, a jelvényt és a ruhát a kitüntetett halála után vissza kellett szolgáltatni. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as felbomlása után a Szent István-rend megszűnt, újjáalapítását a független Ausztria és Magyarország közötti vita gátolta arról, hogy Mária Terézia osztrák főhercegnőként, német-római császárnéként vagy magyar királynőként volt-e alapító. 1938-ban, az Anschluss (Ausztria német bekebelezése) után Horthy Miklós kormányzó rendelkezett a Magyar Királyi Szent István-rend adományozásáról és átvette a rend nagymesteri tisztségét, de a felújított rendet csak néhány alkalommal adományozták. A kitüntetéssel elsősorban polgári szolgálatokat ismertek el, politikusok, diplomaták, hivatalnokok, és a 19. században már művészek és tudósok is megkaphatták. (A legenda szerint Arany János visszautasította a kiskeresztet, sőt válaszul írta volna A walesi bárdokat - a valóságban a költeményt 1857-ben írta, és tíz évvel később, a kiegyezés után kapta a kitüntetést, amelyet jobb meggyőződése ellenére, barátai unszolására elfogadott, de nem köszönt meg.) Az elismerést protokolláris és külpolitikai okokból is osztották, így a listán szerepel a szabadságharcot leverő Windischgraetz herceg, a bevonuló orosz csapatok parancsnoka, Konstantin herceg és a megtorlást vezénylő Haynau vagy 1938 után Herman Göring, a náci Harmadik Birodalom egyik vezetője és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A Szent István-rendet 1946-ban, a köztársaság kikiáltásakor szüntették meg, majd 2011-ben megújították. Az ismét a legmagasabb magyar állami kitüntetésnek számító Magyar Szent István-rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A kitüntetést 2013-tól augusztus 20-án adományozza a köztársasági elnök (aki tisztségénél fogva maga is kitüntetett). A Magyar Szent István-rendnek nincsenek osztályai, nők is megkaphatják, de a jelvény ugyanolyan, mint Mária Terézia korában volt. A legmagasabb állami kitüntetést 2013-ban Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó és Lámfalussy Sándor (1929-2015) közgazdász, bankár, az "euró atyja", 2014-ben Kertész Imre (1929-2016) Nobel-díjas író és Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló, 2015-ben Polgár Judit olimpiai bajnok nemzetközi sakknagymester és Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző-karmester, 2016-ban Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes és Makkai Ádám Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas költő, műfordító, nyelvész, 2017-ben Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, 2018-ban pedig Demény Pál György demográfus vehette át.

Szerző
Témák
Roska Botond
Frissítve: 2019.08.21. 11:52