Még a szakács és a konyhai dolgozók is felmondtak a Vakok Intézetében

A szociális ágazat alacsony bérei miatt kiürülnek a fogyatékosok nagy állami intézményei is.

Egyre nagyobb a létszámhiány a Vakok Állami Intézetében (VÁI), ahol - nevük elhallgatását kérő dolgozók elmondása szerint - felmondott már a szakács és a konyhai kisegítők csapata is. Az alkalmazottaknak ez azért különösen fájó pont, mert az alacsony fizetések mellé a kedvezményes munkahelyi étkezés volt az egyetlen kedvezmény, amit kaptak. Azt írták: „a néhány éve végzett 1 milliárdos nagyságrendű épületfelújítás során vadonatúj konyha létesült a régi, elavult helyett, új berendezésekkel - és ez most leállt. Az intézet lakóinak valami külső cég fog kaját szállítani, a dolgozók haljanak éhen”.

A levél szerint folyamatos az elvándorlás, és egyre több a betöltetlen álláshely is. Lapunk megkérdezte az intézet vezetőit és a fenntartót, mit tesznek a dolgozók megtartásáért, ám a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság lapzártánkig nem adott engedélyt a megszólalásra a VÁI igazgatónőjének. Ennek megfelelően csak a nyilvános adatok között tudtunk keresgélni: a meghirdetett állások közt szakácsot és kisegítőt is keresnek, a pályázat 26-án zárul, ami azt mutatja, még nem adta fel teljesen az intézet a reményt, hogy megtarthatja a saját konyhát. Az is biztos ugyanakkor, hogy ápolóból és fejlesztő pedagógusból kevesebb van a szükségesnél, de hiányzik adminisztratív dolgozó, raktáros, sőt segédmunkás is. Az intézet 221 álláshelyéből 152 közalkalmazotti, a többiek a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak, még a szakdolgozóknál is kisebb fizetésért.

A béremelésekről szóló központi hírek ellenére a KSH adatsoraiból is egyértelműen kitűnik, hogy a szociális területen foglalkoztatottak nem tudnak elmozdulni a bérrangsor utolsó helyéről, sőt, leszakadásuk inkább nőtt 2010 óta. A Magyarország 2018 című kiadvány adatai szerint a bentlakásos szociális ellátó intézmények 17 százaléka gondoskodik valamilyen fogyatékossággal élőkről, ezeknek az intézeteknek 79 százalékát az állam tartja fenn. Nyilvános belső elemzésekből egyértelműen az tűnik ki, mára a szociális terület kiürülése, a szakemberek menekülése olyan szintet ért el, hogy a bérek rendezése sem lenne elég megtartó erő, az itt dolgozóknak jövőképet kínáló életpálya bevezetése mégis csak nagyon halvány ígéret.

Az egyes ágazatok jövedelmi viszonyait bemutató országos kereseti statisztika szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott szociális munkások nettó átlagkeresete 155 ezer forint környékén van, de az átlag itt is jelentősen torzít, a medián bért pedig nem ismerjük. A szociális szakma szakszervezeteinek közösségi oldalain indított kampányban mindenesetre sok 120-130 ezer forintos fizetési papírt tartanak fel maguk elé az alkalmazottak, ráadásul az évtizedek óta dolgozók is. A központilag megemelt,szakmai papírhoz kötött garantált bérminimum hatására ugyanis a nyugdíjhoz közeledők előnye néhány ezer forintra zsugorodott a pályakezdőkkel szemben.