Papíron nincs rendőri túlkapás a határon

Négy ügyben nyomozott az ügyészség az utóbbi két évben menedékkérők bántalmazásának gyanúja miatt, de bíróság elé még egyik sem jutott el.

Az utóbbi majdnem két évben – 2017. novembere és 2019. augusztus 12-e között – négy feljelentés érkezett migránsok sérelmére elkövetett rendőri túlkapások gyanúja miatt – közölte lapunk érdeklődésére a Legfőbb Ügyészség. Elmarasztaló döntés azonban eddig egyik esetben sem született. Mint írták: a „feljelentések tárgya mindegyik esetben hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette volt, amely alapján az ügyészség elrendelte a nyomozást”. Két ügyben a vádhatóság bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást, jogsegély-kérelem miatt egy ügyet felfüggesztettek, míg egy esetben a nyomozás még tart.

A kérdés azután került elő ismét, hogy a hónap elején az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex belső jelentéséből kiderült: Magyarországon, Bulgáriában és Görögországban tapasztaltak leginkább rendőri túlkapásokat a menedékkérőkkel szemben.

Magyar rendőrök tíz menekültet állítottak meg a szerb-magyar határon, és rájuk engedtek egy kutyát – olvasható az egyik jelentésben, amelyet a Frontex munkatársai küldtek az uniós ügynökség emberi jogi képviselőjének. Az anyagból a Süddeutsche Zeitung közölt részleteket. A beszámoló szerint a 10-17 éves fiatalokból álló menekültcsoport tagjai azt mondták: a kutya közülük hármat megharapott, a rendőrök gumibotot és paprikaspray-t is használtak, majd visszaküldték a csoportot Szerbia felé. A jelentésekben szerepel kábeldarabbal való verés, a menekültekkel szembeni rossz bánásmód, de az is, hogy adott esetben a Frontex munkatársai is megsértették a menekültek jogait vagy nem szólaltak fel az ellen, ha ilyet tapasztaltak.

Az ORFK határozottan visszautasította a vádakat. Mint írták: nem először híresztelik hazai és nemzetközi híroldalak minden alapot nélkülözve, hogy a magyar rendőrök erőszakot alkalmaznak az illegális határátlépőkkel szemben. A Frontex folyamatosan jelen van a magyar-szerb határon, de a Magyarországon szolgálatot teljesítő vendégtisztek nem tapasztalták az illegális migránsok emberi jogainak megsértését vagy bántalmazásukat – fogalmaztak. Tagadta a vádakat az uniós határvédelmi ügynökség is. Azt írták: nem igaz, hogy munkatársai illegális bevándorlókkal szemben jogsértéseket követtek volna el. A német lap cikkében egyébként sem időpont, sem más részlet nem szerepelt az említett esettel kapcsolatban.

– Nem mondható, hogy tömegével fordulnának elő ilyen esetek, évente néhány jelzés érkezik hozzánk, de ez azért is lehet, mert az illegális határátlépők nem tartózkodnak Magyarországon – mondta a Népszavának a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, Zádori Zsolt. Ha előfordul ilyen bántalmazás, akkor annak általában része az is, hogy az érintettet visszaküldik Szerbiába, tehát ezek az emberek vagy ott vannak – és adott esetben többször megpróbálnak átjutni a határon –, vagy már sikerült eljutniuk a célállomásukra, jellemzően Németországba. Őket nehéz megtalálni és kétséges, hogy utóbb bármekkora energiát fektetnének abba, hogy a magyar hatóságokkal szemben sértettként fellépjenek. Több olyan ügy is lehet, ami el sem jut a hivatalos bejelentésig. Ezt onnan tudjuk, hogy a Szerbiában dolgozó civil szervezetek a kirívó eseteket időnként fényképekkel ellátva felrakják a honlapjukra – tette hozzá.

Vagyis sok esetben rejtve maradnak a bűncselekmények. Azzal kapcsolatban pedig nagyon rosszak a tapasztalataik, hogy az ügyészség mekkora lendülettel lát neki ezeknek a nyomozásoknak. Gyakran a legnyilvánvalóbb nyomozati cselekményeket nem végzik el, és többnyire megszüntetik az eljárásokat – fogalmazott Zádori Zsolt. Mivel ezek bizonyítás szempontjából bonyolult, nehéz ügyek, ezért kellene az ügyészségnek sokkal színvonalasabb munkát végeznie – fogalmazott. Szerint egyébként több évtizede megfigyelhető, hogy az egyenruhások által elkövetett bűncselekmények rejtve maradnak, vagy ha vannak feljelentések, akkor azok ritkán vezetnek el ahhoz, hogy az érintettek bíróság elé kerüljenek.