Papíron nincs rendőri túlkapás a határon

Publikálás dátuma
2019.08.21. 06:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Négy ügyben nyomozott az ügyészség az utóbbi két évben menedékkérők bántalmazásának gyanúja miatt, de bíróság elé még egyik sem jutott el.
Az utóbbi majdnem két évben – 2017. novembere és 2019. augusztus 12-e között – négy feljelentés érkezett migránsok sérelmére elkövetett rendőri túlkapások gyanúja miatt – közölte lapunk érdeklődésére a Legfőbb Ügyészség. Elmarasztaló döntés azonban eddig egyik esetben sem született. Mint írták: a „feljelentések tárgya mindegyik esetben hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette volt, amely alapján az ügyészség elrendelte a nyomozást”. Két ügyben a vádhatóság bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást, jogsegély-kérelem miatt egy ügyet felfüggesztettek, míg egy esetben a nyomozás még tart.  A kérdés azután került elő ismét, hogy a hónap elején az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex belső jelentéséből kiderült: Magyarországon, Bulgáriában és Görögországban tapasztaltak leginkább rendőri túlkapásokat a menedékkérőkkel szemben. Magyar rendőrök tíz menekültet állítottak meg a szerb-magyar határon, és rájuk engedtek egy kutyát – olvasható az egyik jelentésben, amelyet a Frontex munkatársai küldtek az uniós ügynökség emberi jogi képviselőjének. Az anyagból a Süddeutsche Zeitung közölt részleteket. A beszámoló szerint a 10-17 éves fiatalokból álló menekültcsoport tagjai azt mondták: a kutya közülük hármat megharapott, a rendőrök gumibotot és paprikaspray-t is használtak, majd visszaküldték a csoportot Szerbia felé. A jelentésekben szerepel kábeldarabbal való verés, a menekültekkel szembeni rossz bánásmód, de az is, hogy adott esetben a Frontex munkatársai is megsértették a menekültek jogait vagy nem szólaltak fel az ellen, ha ilyet tapasztaltak.

Az ORFK határozottan visszautasította a vádakat. Mint írták: nem először híresztelik  hazai és nemzetközi híroldalak minden alapot nélkülözve, hogy a magyar rendőrök erőszakot alkalmaznak az illegális határátlépőkkel szemben. A Frontex folyamatosan jelen van a magyar-szerb határon, de a Magyarországon szolgálatot teljesítő vendégtisztek nem tapasztalták az illegális migránsok emberi jogainak megsértését vagy bántalmazásukat – fogalmaztak. Tagadta a vádakat az uniós határvédelmi ügynökség is. Azt írták: nem igaz, hogy munkatársai illegális bevándorlókkal szemben jogsértéseket követtek volna el. A német lap cikkében egyébként sem időpont, sem más részlet nem szerepelt az említett esettel kapcsolatban.
– Nem mondható, hogy tömegével fordulnának elő ilyen esetek, évente néhány jelzés érkezik hozzánk, de ez azért is lehet, mert az illegális határátlépők nem tartózkodnak Magyarországon – mondta a Népszavának a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, Zádori Zsolt. Ha előfordul ilyen bántalmazás, akkor annak általában része az is, hogy az érintettet visszaküldik Szerbiába, tehát ezek az emberek vagy ott vannak – és adott esetben többször megpróbálnak átjutni a határon –, vagy már sikerült eljutniuk a célállomásukra, jellemzően Németországba. Őket nehéz megtalálni és kétséges, hogy utóbb bármekkora energiát fektetnének abba, hogy a magyar hatóságokkal szemben sértettként fellépjenek. Több olyan ügy is lehet, ami el sem jut a hivatalos bejelentésig. Ezt onnan tudjuk, hogy a Szerbiában dolgozó civil szervezetek a kirívó eseteket időnként fényképekkel ellátva felrakják a honlapjukra – tette hozzá.  Vagyis sok esetben rejtve maradnak a bűncselekmények. Azzal kapcsolatban pedig nagyon rosszak a tapasztalataik, hogy az ügyészség mekkora lendülettel lát neki ezeknek a nyomozásoknak. Gyakran a legnyilvánvalóbb nyomozati cselekményeket nem végzik el, és többnyire megszüntetik az eljárásokat – fogalmazott Zádori Zsolt. Mivel ezek bizonyítás szempontjából bonyolult, nehéz ügyek, ezért kellene az ügyészségnek sokkal színvonalasabb munkát végeznie – fogalmazott. Szerint egyébként több évtizede megfigyelhető, hogy az egyenruhások által elkövetett bűncselekmények rejtve maradnak, vagy ha vannak feljelentések, akkor azok ritkán vezetnek el ahhoz, hogy az érintettek bíróság elé kerüljenek.

„Jogszerű” éheztetés

Nem jogellenes a külföldiek éheztetése a tranzitzónában; a menedékkérők saját költségen vetethetnek maguknak ételt a szociális munkásokkal, ami a rendelés másnapjára visznek be nekik. Ezt a megdöbbentő választ adta a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Szél Bernadett független képviselőnek, aki a tranzitzónában gyakran előforduló éheztetések miatt tett feljelentést. Az NNI-nél úgy fogalmaztak: „(…) az idegenrendészeti eljárás alatt álló személyek élelmezésének elmulasztása sem lehet a magyar jog szerint jogellenes, hiszen nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami ilyen tartalmú kötelezettséget a hatóságok részére előírna”. Vagyis: mivel a törvények nem írják elő, hogy ételt kellene adni a menedékkérőnek, ezért ha éheztetik őket, az nem törvénysértés. A 444.hu szerint az NNI a feljelentés elutasításában arra is kitért: az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyan eddig minden esetben arra kötelezte a magyar hatóságokat, hogy hagyják abba a külföldiek éheztetését, de „ebből nem szabad általánosítani”, és arra következtetni, hogy ezeknek az embereknek ételt kellene adni. A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint az utóbbi egy évben 14-szer kötelezte a strasbourgi emberi jogi bíróság a magyar államot, hogy haladéktalanul adjon enni a zónákban lévő embereknek. A magyar hatóságok „trükkje” egy tavaly július óta hatályos szabály. Ez alapján azoknak a menedékkérőknek nem adnak ételt, akiknek kérelmét elfogadhatatlanság miatt elutasították, de ők ez ellen fellebbeztek. (A kérelem a magyar gyakorlat szerint azért elfogadhatatlan, mert a menedékkérő biztonságos tranzitországon, például Szerbán haladt át.) A hatóságok ilyenkor már nem menekültügyi, hanem idegenrendészeti eljárásként kezelik az ügyet, így a kismamákat és a gyerekeket kivéve nem kötelesek ellátást biztosítani – most tehát épp arra a jogszabályra hivatkozik az NNI, amit a Fidesz vezetett be tavaly.  

Szerző
Frissítve: 2019.08.21. 12:15

Lázár gazda Nivában az orránál fogva vezette körbe állami birtokán az első szerencsés polgári vendéget

Publikálás dátuma
2019.08.20. 20:27
A mezőhegyesi ménesbirtok kormánybiztosa és szolgálati gépjárműve
Fotó: Lázár János / Facebook
A mezőhegyesi ménesbirtok jóságos és vendégszerető gazdájának arca mögé bújt a fideszes politikus: utasának kérdéseire mindig azt felelte, amit az hallani akart.
Lázár János akkor foglalt el először nagybirtoknyi területet az internet legmélyebb bugyraiban, amikor 2018 márciusában kitette Facebook-oldalára az emblematikus "Olyan helyen jártam Bécsben" kezdetű videóját. A bevándorló-gyűlölet nem bizonyult jó pásztornak, elszabadultak körülötte az indulatok.
Ezt is tanulni kell

- gondolhatta. Alig fél évvel később egy valódi nagybirtok vezetésével bízta meg a kormány egykori miniszterét Mezőhegyesen, Lázár János hát gazdává nemesedett. Már politikusként is gyakran találkozott fogadóóráin egyszerű állampolgárokkal, és jó szokását a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosaként is megtartotta.  A tömeges állampolgári megkeresésre válaszul ezért elővette a mezőhegyesi ménesbirtok gazdájának jóságos és vendégszerető arcát, és úgy döntött,
a szovjet autóipar csillagával, a ménesbirtok tulajdonában lévő (méltán híres) Lada Nivával maga vezeti majd körbe a birtokon azokat a szerencsés állampolgárokat, akik önként jelentkezés után sorsolással nyerhetnek részvételi lehetőséget a különleges programra.

A vendégül látott állampolgárok az út során autós videóinterjút készíthetnek Lázár gazdával, aki, majd mint látni fogják, számos politikus kollégájával ellentétben nem ismer tabut, sőt a megértés és az együttérzés sem idegen számára, miközben a kritikai szemléletmód felbukkanása esetén sem ugrik be az első bokorba.
Hát a gazda is csak emberből van, na!

A videókat aztán Egy Ladában Lázárral címen minden érdeklődő állampolgár számára saját Facebook-oldalán közszemlére teszi, a sorozat nyitó darabja már nyilvánosságra is került. Az első szerencsés állampolgár, Róbert Maglódról érkezett, hozta magával a feleségét, de ő csak beült a hátsó ülésre, és csendben figyelte férje és Lázár gazda eszmecseréjét, miközben a birtok földjei mellett haladtak el végtelenítve.
Lázár gazda a hazai pályán könnyen oldódott, már az elején a birtokkal büszkélkedett, és azzal, hogy az intézmény mindig is kiemelt figyelmet kapott az államtól. Dicsfénye ugyan halványulni látszott ugyan, de Lázár gazda azon munkálkodik heti két-három alkalommal, hogy új erőre kapjon a láng. És akkor itt vette kezdetét az, ami tökéletesen lefedi Lázár gazda viselkedését érdeklődő vendégével szemben.
Ülnek a Nivában, Lázár gazda poros földutakon kanyarog, és közben az orránál fogva vezeti Róbert állampolgárt,

aki mindehhez némileg szerencsétlenül ugyan, de nagyon hatásosan asszisztált, legalábbis Lázár gazda minden mondatát a kétharmad tudatában benyújtott törvényjavaslatnak vette. Az egészségügyre terelődik a szó, a volt miniszter érdeklődés látszatát kelti, maga is többször fordul vendége felé kérdéssel, egy ponton pedig arról érdeklődik élénken, hogy Róbert szerint az egészségügy szavazatbefolyásoló tényező-e.
"Igen, az emberek félnek a rettenetes állapotok miatt, nehogy kórházba kerüljenek"

- érkezett a gyanútlan nézőben önkéntelen felszisszenést kiváltó gyomros Róberttől, amit Lázár gazda egy keddenként bokszra járó szakpolitikus profizmusával hárít. Egészen pontosan így:
"Ez egy nagyon fontos kérdés, erre nagyon sok figyelmet kellene szentelni!"

Róbert egyetértve felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar tinédzserek rendkívül elhízottak, amiért szintén okolható az egészségügy helyzete, és ha már gyerekként ilyen ellátással találkoznak, akkor az ágazat megelőző funkciója is becsődölt. De Lázár gazdát nem lehetett csőbe húzni. "A megelőzésre legalább ugyanannyit kellene fordítani szakmában, odafigyelésben és pénzben egyaránt, mint amennyit a betegellátásra" - és válaszát hallgatva nem lehetett nem egyetérteni vele, kiváltképp, hogy a tegeződő beszélgetés folytatása már-már a bizalmas baráti hangnemet súrolta. "Nem mentegetni akarom magunkat, politikusokat, de olyan egyszerű meghatározni, hogy mit is kell csinálni pontosan, mik is azok a pontok, amikben lépni kell, és mihez nyerhető meg a társadalom támogatása. De, tudod, az emberek nem nagyon szeretik, ha a változást saját magukon kell kezdeni" - sorolta a tényeket az egykori miniszter, miközben Róbert szemébe nézve adott egy kis gázfröccsöt. "Egészen biztos benne - folytatta -, hogy vannak olyan tételek, a háziorvosi ellátás, a szűrővizsgálatok, kórházfejlesztés, infrastruktúra-fejlesztés, amikben lehetne társadalmi konszenzust teremteni." És miközben Róbert bátorító egyetértése kifejeződést nyert, a Niva váratlanul megállt a földúton, és egy darabig nem is mozdult tovább. Kívülről nézve a két utas és a sofőr mintha a céltalanság Nivában ülő reprezentatív szoborcsoportjává dermedtek volna.
De az is lehet, hogy Lázár gazda egyszerűen megunta az operatőr kedvéért levezetett tizedik oda-vissza menetet ugyanazon az egyenes földúton.

A mozdulatlanságba Róbert megszólalási kísérlete lehelt újra mozgásszerűséget, Lázár gazda pedig, engedve életösztöneinek, kegyetlenül kihasználta az új lendületet, kifejezetten kritikus hangot megütő vendégének szájából kéretlenül átvette a szót, és maga fejezte be annak mondatait: "Ma ott tartunk, hogy az egészségügyben inkább elviselnék az emberek a változást, csak történjen már valami. Tíz éve ez nem így volt" – hangoztatta a politikus, mint akinek az ég egy adta világon semmi köze sem volt ehhez a tíz évhez. "Más területeken történnek beruházások, közben negyvenéves emberek fogatlanul élnek az utcán" - kontrázott a bátor állampolgár, de Lázár Jánost nem lehet zavarba hozni, jól ismeri már ezt a vitát. "Minek építünk stadionokat, miközben a kórházak ilyen állapotban vannak, ugye? - tette fel a költői kérdést, hiszen nagyon is tudta, mire megy ki a játék. - De én mindig azon az állásponton voltam, hogy nem más elől kell elvenni a pénzt, hanem erre is költeni kell" - majd Lázár gazda száján át az Egyenlő Bánásmód Hatóság képében távozott a szent szellem, amire Róbert, a bűnös érvelés állampolgári kísérleti nyula hangosan gyónta meg, ami hosszú évek óta nyomta lelkét, tudniillik azt, hogy:
"Nekem így is jó!"

Pedig az egészségügyi dolgozóknak nem jó, gondolhatta Lázár gazdában az ellenzéki frakcióvezető-helyettes, de nem csak gondolhatta, mert végül kimondta, amit kormánypárti képviselők általában fővesztés terhe mellett mondhatnának ki, ha nem Lázár Jánosnak hívnák őket. "Az ápolók nagyon elégedetlenek, az orvosok egy része szintén, de főleg azok bérezési szintjével nagy az elégedetlenség, akik nem orvosok" - ismertette kicsit nyakatekerten a Fideszen kívül mindenhol jól ismert tényt a fideszes politikus, ami végül is csak annyit jelent, hogy az egészségügyben az orvosok egy kis részén kívül minden munkavállaló elégedetlen. Mindez végül egyfajta summázatnak is bizonyult, ugyanis Lázár gazda a beszélgetés tematikájának összefoglalásával érzékeltette, lassan tipli van haza. És miközben még egy kicsit tanácstalanul pihentek egy százötvenéves tölgyfasor árnyékában, orruk előtt sötétpej nóniusz húzta el egyes fogaton a 19. századi poros-narancsos naplementét a tájban, meg a lószarszagot. Lázárt megcsaphatta a szél, felkínálta Róbertnek, hogy vezetheti a szolgálati gépjárművet, hamuba sült pogácsaként pedig azt csomagolta be a szerencsés állampolgárnak, hogy elmesélte magáról, egyszer, régen ő volt az egyetlen politikus a Fideszben, aki úgy gondolta: 
az orvosoknak másfél- és hárommillió forint fizetést kellene kapniuk havonta.

Aztán vágás, forgatókönyv szerint Róbert állampolgár még a kamerába mondja, hogy köszöni a lehetőséget, Lázár gazda pedig munkaeszköznek álcázott papírköteggel a kezében parlamenti szavazásra siet, de rajongói kedvéért mindig képes az áldozathozatalra, és szakít rá időt, hogy kimondja a bűvös varázsigéket, miszerint még lehet jelentkezni az Egy Ladában Lázárral felvételeire. Végül egy táncoló kertitörpe mozgáskultúráját imitálva hozzáteszi:
"Mutatom, hogyan!"

Szerző
Frissítve: 2019.08.20. 20:58

Jön a front, de csak a Dunántúlon enyhül a hőség

Publikálás dátuma
2019.08.20. 16:17

Fotó: Shutterstock
Szerda estig a Kárpát-medencét megközelíti, majd a nyugati területét el is éri a egy hullámzó front, a Dunántúlon mérséklődik a hőség - áll az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzésében. Éjszaka túlnyomóan derült lesz az ég, csak északnyugaton lehet kissé több a felhő, a Kisalföldön egy-egy zápor, zivatar kialakulhat. Szerdán az ország északnyugati felén a napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhők lesznek, másutt többnyire derült, napos időre számíthatunk. Főként északon, északnyugaton alakulhat ki néhol zápor, zivatar. (Napközben az Északi-középhegység térségében, estétől északon lehet zivatar.) Eleinte többnyire mérsékelt marad a légmozgás, majd éjszaka a Dunántúlon, szerdán másutt is megerősödik az északnyugatira, északira forduló szél, a Kisalföldön viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 22 fok között valószínű.  A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán nyugaton 25, keleten 35 fok körül alakul.
Szerző
Témák
időjárás
Frissítve: 2019.08.21. 14:44