Előfizetés

Egészségesebb lehet, ha „másképp” napozunk

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2019.08.21. 15:15
Illusztráció
Fotó: Henn Photography/Cultura Creative / AFP
Szerencsére még élvezhetjük a napsugarak áldásos hatásait, ezért nem árt átgondolni, mit is tudunk a napozásról.
Mindenhol azt halljuk, délben még véletlenül se menjünk napra, ha muszáj, alaposan kenjünk be magunkat magas fényvédő faktorú naptejjel, így aztán furcsán hangzik Szabó Gál Bence, a GAL vitaminok termékfejlesztési vezetőjének tanácsa: a létfontosságú D3-vitamin termeléséhez akkor célszerű napozni, amikor a legmagasabban van a nap. Arra azonban ő is felhívta a figyelmet, hogy ne égjünk le. 
A szakember Népszavának adott magyarázata szerint a leégések száma van összefüggésben a bőrrák kialakulásával, a napon töltött órák száma azonban ennek esélyével éppen fordítottan arányos. Elgondolkodtató tény, hogy a melanoma jellemzően olyan helyen jelenik meg, ahol nem is éri napfény az embert, sőt. Ez tulajdonképpen kizárja a napozást a melanoma okozói közül – tette hozzá Szabó Gál Bence.
A nap UV-B sugarának hatására egy, a bőrben lévő koleszterinszármazék kolekalciferollá, azaz D3-vitaminná alakul, amelynek rákellenessége csupán egy a sok pozitív hatása közül. Minél magasabb a bőrünk D3-vitamin szintje, annál kisebb az esély a bőrrákok kialakulására. Egy másikféle, az UV-A sugárzás hatására viszont a D3-vitamin lebomlik, azaz ez csökkenti a bőr D3-vitamin szintjét, ami növeli a rák (és egyéb betegségek) kialakulásának kockázatát. A leégés is csökkenti a bőr vitaminszintjét, egy ilyen után akár hónapokig is képtelenné válik a D3-vitamin előállítására – mondta a szakértő. 
Minél magasabban van a nap és erősebbek a sugarai, annál nagyobb az UV-B sugarak aránya. A gyenge napsugarak azonban már csak UV-A sugarakat tartalmaznak.  
Az üveg megszűri az UV-B-t, de az UV-A-t tovább engedi, így az ablakon keresztüli napozás csökkenti a bőr D3 szintjét. Ezért gyakori a bőrrák olyan emberek körében, akik napos országokban ablak mellett dolgoznak vagy az autó szélvédőjén keresztül sok nap éri őket – mondta. 
A naptejek főleg az UV-B sugarakat szűrik ki, ezért gátolhatják a D3-vitamin termelődését, sőt egy alacsony faktorú még csökkentheti is a szintjét, mert az UV-A sugarakat jobban átengedi, mint az UV-B-t. Ennek fényében érthető, hogy a magukat a naptól óvó fejlett országokban miért olyan gyakori a bőr- és egyéb rák, míg a fejletlen, napos országokban, ahol az emberek sokat vannak a napon, akár naptej nélkül, miért ritkább – magyarázta a szakértő.
A bőr felsőbb rétegeiben képződő D3-vitamin egy darabig a bőrön „ül”, majd 24-72 óra múlva beszívódik a véráramba. Kutatásokkal is igazolták, hogy a napozás utáni melegvizes, tusfürdővel végzett fürdés képes kioldani, ezért inkább egy gyors, hideg vagy langyos öblítés ajánlott a test nagy részére, csak a hajlatokra használjunk tisztálkodószert – ajánlotta Szabó Gál Bence. 
Egy vizsgálat meglepő eredménye szerint a naponta legalább nyolc órát, naptej nélkül, fedetlenül napon lévő hawaii szörfösök csupán harmadának volt megfelelő a D3-vitamin szintje. Ennek az lehet a magyarázata, hogy ők vízben is sokat vannak, és a kutatásban az sem volt kontrollálva, használnak-e meleg vizet, szappant, tusfürdőt. A legmagasabb D3-vitamin szintje a napkrémet nem használó vízimentőknek van, ami érthető, hiszen ők vízben ritkán, napon viszont sokat vannak.

Akkor hogyan napozzunk?

Erős napon, rövid ideig, de úgy, hogy semmiképpen ne égjünk le – foglalta össze a szakértő. Ha túl sok időt kell napon tölteni, pólóval és szalmakalappal védjük magunkat. Olyan napkrémet válasszunk, amelyik teljesen kiszűri az UV-A sugarakat is. Ha valaki hamar, már két perc alatt leég, egyetlen percet napon töltve is maximalizálhatja a D3-vitamin termelését. Késő délután ugyanannyihoz sokkal tovább kellene napon lennie, és lehet, hogy előbb le is égne, mint amennyi idő alatt begyűjthetné a szükséges D3-vitamint – magyarázta a szakértő.

Sok D-vitamin kell, akár tablettában is

Napozás hiányában különösen fontos a D3-vitamin pótlása, ugyanis táplálékkal lehetetlen D3-vitaminhoz jutni. Érdemes olajban oldott, csepp formátumban elérhető D3-vitamint használni, és támogatja a hatást a K1-, K2-vitamin is, ahogyan a magnézium, illetve A-vitamin is, de utóbbit, ha eszünk elég zöldséget és májat, nem kell pótolni. A sok karotinoidot és klorofillt tartalmazó zöldségek, például a répa, illetve a zöld saláták és a teák, főleg a zöldben lévő EGCG, a vörösszőlő-magjának és héjának hatóanyagai, ahogy a C-vitamin, sőt maga a D3-vitamin is, csökkenti a bőr károsodását, nyújtja a leégés nélkül napon tölthető időtartamot. Ezek rendszeres fogyasztása „belső napkrémként” hat, a segítségükkel „kimaxolhatjuk” a napozást: a bőr károsodása, leégése nélkül emelhetjük a szervezet és a bőr D3-vitamin szintjét.

De mennyit?

A D3-vitamin pótlás mennyiségében azonban nincs konszenzus az orvosok között - jegyezte meg Szabó Gál Bence. 400-tól 10 ezer NE-ig is terjed az ajánlott adagolás. Az optimális bevitel mértéke függ az A-, a K1- és K2-vitamin, valamint a magnézium ellátottságtól is, ha ezek szintje megfelelő, akkor a kevesebb D3-vitamin is jobban is hasznosul. A szakember szerint általánosságban 4-10 ezer NE közötti D3-vitamint érdemes szedni, télen, valamint 60 év felett a többet. A túladagolásához hónapokon keresztül extrém dózisban kellene bevinni, de voltak olyan vizsgálatok is, amelyek azt mutatták, hogy a fél éven keresztül szedett 100 ezer NE sem borítja fel a vér kálcium háztartását, igaz, a D3-vitamin szintjét a hivatalosan elfogadott egészséges tartomány fölé viszi. A legjobb, ha félévente-évente megnézetjük a vér D3-vitamin szintjét, amelynek optimális tartománya ugyan 100-175 Nanomol/liter között van, de 400-ig sem számít magasnak az érték. Ha 100-nál kevesebb, mindenképpen növeljük a bevitelt – hangsúlyozta a szakértő.

Napsütötte bioritmus

A napfénynek a bioritmusunkra és a hangulatunkra is jó hatása van, és ehhez az is elég, ha vert fény formájában a szemünket éri, ezért az is jó hatású, ha a szabadban, akár árnyékos helyen vagyunk. A napozás fokozza a melanin termelését, az ezt termelő hormon magas szintje jelentősen hozzájárul az egészséghez. A feketebőrű embereknek több melanint tartalmaz a bőre, ami összefügg a jobb sportteljesítményükkel, de a libidóra is jó hatással van. A napfény hatásosabb az éberségre és a teljesítőképességre, mint ha egész nap kávéznánk. Ha nappal élénkebbek vagyunk, éjjel jobban, pihentetőbben alszunk, mert többet vagyunk a mélyalvási REM szakaszban. Ezért nappal sok fény, este pedig semmilyen kék hullámhosszú fény – tévé, számítógép, telefon, lámpa - nem ajánlott. 

A mesterséges nem fényerős

A teljes napfénynek nagyságrendileg 10 ezer-100 ezer, borult égbolt esetén 1000 lux az erőssége, egy irodaházban a fényerősség csupán 320-500 lux. A téli, borús időben lévő természetes fény is több, mint, amennyihez egy mesterséges fénnyel erősen bevilágított helyiségben juthatunk. 

Már bot nélkül jár a mágneses lábhosszabbításon átesett beteg

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.21. 13:00
Képünk illusztráció
Fotó: JEAN-SEBASTIEN EVRARD / AFP
Napról napra javul az állapota annak a betegnek, akin februárban csonton belüli eszközzel, a PRECICE mágneses végtaghosszabbító készülékkel végeztek sikeres beavatkozást
A Magyarországon egyedül a Semmelweis Egyetem klinikáján elérhető csonton belüli végtaghosszabbítás olyanokon segít, akiknek valamilyen fejlődési rendellenesség, baleset, tumor vagy csontgyulladás következtében több centiméteres hosszkülönbség alakul ki a két alsó végtagja között. Domos Gyula egyetemi tanársegéd szerint évente 10-15 betegnek lehet szüksége ilyen műtétre Magyarországon –olvasható az intézmény honlapján.
A tájékoztatás szerint az új eljárás lényege, hogy a csont fokozatos hosszabbítása külső mágneses vezérléssel történik: a csont belsejébe beültetett speciális velőűrszeget egy mágneses teret létrehozó eszközzel lehet irányítani, amit mindössze naponta háromszor két percre kell a betegnek a bőr fölé helyeznie. Ezzel a technikával naponta egy milliméternyit hosszabbítható a végtag, miközben a lágyrészek, izmok sértetlenek maradnak.
A folyamat a beteg mindennapi életét kevésbé befolyásolja, és lényegesen kisebb megterhelést jelent, mint a hagyományosan alkalmazott külső hosszabbító készülék, amely az egyes részeket összekötő rudak manuális állításával fejti ki hatását. Utóbbi esetben a készüléket – két vagy három darab nagy fémgyűrűt – a bőrön és a lágyrészeken áthatoló csavarok és drótok rögzítik a csonthoz. Ezt a készüléket a páciensnek az állapotától, életkorától függően akár két éven át is viselnie kell. Ezzel szemben az új, csonton belüli eszköz alkalmazásakor kívülről nem látszik semmi a betegen, nincs semmilyen külső eszköz, ami kényelmetlenséget okozna – írták.
Az első beavatkozást, egyben az első hazai bemutató műtétet februárban az angliai stanmore-i Royal National Orthopaedic Hospital sebésze, Peter Calder végezte a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikáján. A 17 éves betegnek a veleszületett combcsont-rövidülése és térdkalács ficama miatt az egyik lába négy centiméterrel rövidebb volt, mint a másik. A bemutatót követően Domos Gyula, az Ortopédiai Klinika egyetemi tanársegédje végezte el a második műtétet. Ebben az esetben 4,5 centiméteres differencia volt a páciens két alsó végtagja között, szintén egy veleszületett fejlődési eltérés következtében. A 40 éves budapesti férfinak a bal combcsontja és lábszára volt rövidebb. 
„Mindkét páciens esetében sikeres volt a beavatkozás. A második beteg esetében elértük a bal láb kívánt hosszát, a fiatalember már mankó nélkül közlekedik, gyógytornára jár, és a kontrollvizsgálatok mindent rendben találtak. A csontosodás ütemétől függően legkésőbb 2-3 hónap múlva valószínűleg elkezdheti a terhelő edzéseket, a hosszabbító eszközt pedig a teljes csontos átépülést követően, a műtét után 1-2 évvel kell majd eltávolítani. Az első beteg gyógyulása is jól halad, már ő is teljes testsúllyal terhelheti az alsó végtagjait” – mondta az egyetemi tanársegéd.

Neutroncsillagot falt fel egy fekete lyuk

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.21. 12:02

Fotó: Mark Garlick / AFP/Science Photo Library
A kozmikus esemény feltehetőleg mintegy 900 millió éve történhetett, de a Földön a LIGO és Virgo gravitációshullám-obszervatóriumok csak augusztus 14-én észlelték a jeleit – adta hírül a space.com hírportál.
Az első feltételezések és a további vizsgálatok nyomán a tudósok úgy vélik, hogy a hullámokat egy fekete lyuk és egy neutroncsillag egybeolvadása okozta. A tudósok azt megerősítették, hogy a LIGO és a Virgo egy gravitációshullám-jelöltet érzékelt – mondta Christopher Berry, a LIGO kutatócsoport tagja, az Északnyugati Egyetem fizikusa a space.com-nak. „Kezdeti becsléseink szerint úgy tűnik, hogy egy potenciális neutroncsillag-fekete lyuk binerről van szó” – hangoztatta.
2015-ben - mintegy száz évvel az után, hogy Albert Einstein először feltételezte a gravitációs hullámok létét – az Egyesült Államokban lévő LIGO obszervatórium először észlelt ilyen hullámokat. Azóta a tudósok rendszeresen észlelnek gravitációs hullámokat. Azonban még nagyon bonyolult és időigényes meghatározni, hogy milyen jellegű kételemes összetevő egyesülése okozza azokat a „trillázó” jeleket, amelyeket a LIGO és az olaszországi Virgo észlel – mondta Berry.
Korábban érzékelték már két fekete lyuk egybeolvadását és két neutroncsillag egyesülését. Még soha nem erősítették meg azonban feketelyuk-neutroncsillag-rendszer észlelését. Ebben a rendszerben a fekete lyuk „megeszi” a neutroncsillagot. A kutatók szerint e rendszer objektumai neutroncsillagok, amelyek háromszor nagyobbak lehetnek a Nap tömegénél, valamint fekete lyukak, amelyek legalább ötször nagyobbak a Nap tömegénél. Mivel azonban még soha nem figyeltek meg ekkora méretű fekete lyukat és neutroncsillagot, a kutatók nem tudják, mekkora lehet a fekete lyuk minimális tömege és a neutroncsillag maximális tömege.
2016 februárjában jelentették be Washingtonban, hogy 2015. szeptember 14-én a LIGO tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült először közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat egy a Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által 1916-ban megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására. 
A felfedezésért a LIGO három tudósa, Barry C. Barish, Kip S. Thorne és Rainer Weiss fizikai Nobel-díjat kapott 2017-ben. Azóta a LIGO/Virgo detektorok hálózata felfedezett kilenc további feketelyuk-egybeolvadást és két neutroncsillag robbanásszerű összeütközését.
A LIGO Tudományos Együttműködésben több mint ezer ember vesz részt 83 intézményből és 15 országból, Magyarországról a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a debreceni MTA Atommagkutató Intézet összefogásában működő Eötvös Gravity Research Group (EGRG), valamint a Szegedi Tudományegyetem LSC csoportja és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. 
A gravitációs hullámok felfedezése tudománytörténeti jelentőségű esemény volt, új korszakot nyitott a világűr kutatásában: eddig nem látott kozmikus események és objektumok váltak megfigyelhetővé.