Félmilliárd forinttal drágábban nyert el közbeszerzést a Duna Aszfalt

Publikálás dátuma
2019.08.21. 17:03
Képünk illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A becsült ellenértékhez képest félmilliárd forinttal drágábban, 5 milliárd 42 millió forintért tervezheti és építheti meg a Duna Aszfalt Kft. az M44-es gyorsforgalmi utat a 4432-es úttal összekötő utat - szúrta ki a Napi.hu.
A közbeszerzési eljárás eredményét az ajánlatkérő NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben. Az új 2x1 sávos út 5,1 kilométer hosszú lesz. Emellett meg kell erősíteni a 44-es számú főút burkolatát 800 méteren, a 4432-es út burkolatát pedig 2,1 kilométeren. Épül továbbá 3 körforgalom is a területen. A becsült ellenérték 4 milliárd 560 millió forint volt, a nyertes ajánlatában 5 milliárd 42 millió forint szerepelt. A nyertessel augusztus 5-én kötött szerződést a NIF - írja a portál. A tenderen az EuroAszfalt Kft., a Swietelsky Magyarország Kft., valamint a Délút Kft. indult el. 
Szerző

Jóval kevesebb körte teremhet idén

Publikálás dátuma
2019.08.21. 13:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egész Európában az évtized második legalacsonyabb termése várható. A minőség megfelelőnek ígérkezik.
Az előzetes adatok alapján idén a megszokottnál 20-25 százalékkal kevesebb, 25 ezer tonnányi lehet a hazai termés körtéből, a minőség megfelelőnek ígérkezik – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. Mint írják, körtéből az éves termésmennyiség kiugró évben elérheti akár a 40 ezer tonnát is, sok éves átlagban azonban inkább 33 ezer tonna körüli volt az utóbbi évtizedben. Magyarországon az Alpokalja, a Bodrogköz és Szatmár a három nagy körtetermő táj, ezeken a főként ártéri területeken ugyanis több az eső, illetve kevésbé jellemző a légköri aszály. Hazánkban a termesztés az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, ami számos megváltozott körülménynek a hatása. A területalapú támogatások adatai alapján
2017-ben 2342 hektár, 2018-ban pedig 2270 hektár körteültetvény volt hazánkban, ez 72 hektáros csökkenés az előző évhez képest. 2019-ben további lényeges területcsökkenés nem volt, 2264 hektárt mutatnak a friss adatok.

Az Európai Unióban egyébként Olaszország, Belgium, Spanyolország és Hollandia a legjelentősebb körtetermelő, ezen országok önmagukban a magyar termésmennyiség sokszorosát produkálják. Az Alma-Körte Világszövetség (WAPA) adatai alapján
az európai körte termésmennyisége 2 millió tonna körüli lehet az idén, ami 14 százalékos csökkenést jelent 2018. évhez képest.

A jelentés szerint Spanyolország kivételével minden meghatározó termelő országban visszaeséssel számolnak, így körtéből
az évtized második legalacsonyabb termése várható Európában.

A visszaesés a tavalyi hőség és a nagy termés okozta túlterhelés, így az ezekből következő gyenge idei virágzás eredménye, de jelentős hatása volt a csapadékos periódusoknak is, aminek köszönhetően mintegy két héttel csúszik a betakarítás. Hazánkban a kevés megfelelő éghajlati adottságú terület, a szegényes alanyfajta-kínálat, az öntözés és a szakképzett munkaerő hiánya, az elöregedett ültetvények magas aránya, a hatékony növényvédő szerek kínálatának csökkenése, a körte kártevőinél a gyors rezisztencia kialakulása, valamint az újabb betegségek megjelenése sajnos nem teszi a körtét nagy területen, nagy terméshozamokkal gazdaságosan termeszthető növénnyé.

A gazdaságilag jelentős körtefajták zömét ősszel takarítják be

A körtefajták érési ideje júliustól október végéig tart. A július, augusztus hónapban érő fajtákat nyári körtéknek nevezzük, e fajtákra jellemző, hogy hosszú idejű tárolásra nem alkalmasak, friss fogyasztásra viszont kedveltek, keresettek a piacon. Jelentős képviselőik a Clapp kedveltje, a Guyot Gyula és a Vilmos körte. A körteültetvények nagy részében elsősorban az őszi fajtákat találjuk meg, tehát a gazdaságilag jelentős körtefajták zömét ősszel takarítják be. A Bosc kobak – amelyet Magyarországon a körték közül a legnagyobb területen termesztenek –, a Conferance és a Hardy vajkörték igen kedveltek a piacon. Gyümölcsük szeptember közepétől októberig érik, és 2-2,5 hónapos tárolásra alkalmasak.

Szerző

Aggasztó Budapest pénzügyi helyzete

Publikálás dátuma
2019.08.21. 09:20

Fotó: Tóth Gergő
Nyugtázzuk, hogy megállapításaink helytállóak, ugyanis Bagdy Gábor egyetlen ténybeli állításunkat nem cáfolta.
Közleményben kifogásolta a múlt hét pénteken a főváros pénzügyi helyzetét elemző cikkünkben leírtakat a Főpolgármesteri Hivatal. A Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes jegyezte és az Országos Sajtószolgálaton keresztül megjelentetett levél szerint „A Népszava rosszindulatú, nyilvánvalóan a választási kampány közeledte által inspirált cikkében megfogalmazott állítások helyett a valóság a következő: A Tarlós István által irányított városvezetés 2010-ben 188 milliárd forint adósságot örökölt, melyet még a BKV 80 milliárd forintos adóssága, valamint jelentős ingatlan-vagyonvesztés is tetézett. Ma a Főváros működése stabil és kiegyensúlyozott, az adósságállománya felére csökkent. A BKV adósságállományát is felszámoltuk. Hitelfelvételre csakis hosszútávú fejlesztések finanszírozására van szükség, amelyet az EIB is szívesen finanszíroz. Ez az átlátható pénzügypolitika tette lehetővé a Vízművek visszavásárlását, a közösségi közlekedési fejlesztéseket, a megvalósult városfejlesztési projekteket és azt, hogy Budapest élhetőbb várossá vált, amit nemzetközileg is ismételten elismernek.” – írta Bagdy Gábor. S, hogy ne feledjük, mégiscsak kampány van, odaszúr egyet az ellenzéki főpolgármester-jelöltnek: „Ugyanakkor ezen megbízható gazdálkodás hiánya vezet oda, hogy a Karácsony Gergely vezette Zugló súlyos mindennapos működési problémákkal küzd, melyet csak működési célú hitel felvételével tud tovább görgetni.” ****
A Népszava valóban a közelgő önkormányzati választások miatt foglalkozott a főváros pénzügyi helyzetével, ám közel sem rosszindulatból, hanem, hogy annak állapotára felhívjuk a figyelmet.
Nyugtázzuk, hogy megállapításaink helytállóak, ugyanis Bagdy Gábor egyetlen ténybeli állításunkat nem cáfolta.

Így a tények: jövőre főváros adóssága megközelíti a 170 milliárd forintot, amely az adósságlimit 70 százaléka – vagyis a jövőben nem lesz lehetősége a városnak jelentős hiteleket felvenni – erre hívtuk fel a figyelmet cikkünkben. Eközben a főváros idei költségvetését 75 milliárd forintos hiánnyal hagyta jóvá a közgyűlés, amit nem igazán lehet kiegyensúlyozottnak nevezni – erről is írtunk, ez sem cáfolta a politikus. Nem említettük, de tény, hogy 2011 és 2014 között három lépésben Budapest 217,7 milliárd forintos adósságát konszolidálta a kormány – az adófizetők pénzéből. Vagyis 2014-ben 0 forint adóssága volt a városnak – ebből lesz idén év végén 155 milliárd forintos tartozás. A főváros pénzügyi helyzete aggodalomra ad okot, emiatt – és a cikkre érkezett reakciók miatt – lapunk a jövőben is foglalkozik a témával, amely főváros 1,7 millió lakosán túl az agglomerációban élő százezrek mindennapjait is közvetlenül befolyásolja.
Szerző
Frissítve: 2019.08.21. 10:13