Török András, Budapest lankadatlan kutatója írt egyszer arról, hogy sosem értette: hogyan került egy hatalmas fa éppen a városligetbeli régi kiállítóépület, a mai Olof Palme ház főbejárata elé. Egészen addig morfondírozott ezen, míg nem talált egy fotót, amelyről kiderült, hogy eredetileg a Liget belseje felé nézett a bejárat, s csak jóval később nyitottak kaput a városból könnyebben megközelíthető Stefánia út, a mai Olof Palme sétány irányába.
A csarnok az 1885-ös országos kiállításra épült, a pályaudvarok mestere, Pfaff Ferenc tervei szerint, és kettős célt szolgált. Egyrészt ezt az 1250 négyzetméteres, a díszes előcsarnok köré rendezett nagy- és kistermekből álló épületet szánták a főváros képzőművészeti bemutatóhelyének. Másrészt e Műcsarnokon mutatta be a budapestieknek a feltörekvő Zsolnay gyár, mire képes: a nyerstégla falakon elhelyezett színpompás majolikadíszek a korban igencsak meghökkentőnek számítottak a maguk élénkségével, pedig hol volt még akkor a pirogránit és az eozinmáz… (Akkoriban találták fel őket a pécsi laboratóriumokban.)
A kiállítóhelyről azonban sajnos elég gyorsan kiderült, hogy túl kicsi arra, amire szánták. Még szerencse, hogy 1887-ben a főváros úgy döntött, létrehozza a saját múzeumát, és erre a célra megvásárolta a gazdátlanná vált csarnokot. 1907-ben itt nyílt meg a város történetét, iparát, vezető személyiségeit, dokumentumait és képgyűjteményét felvonultató tárlat, igaz, alig egy emberöltőre: 1936-ban már végzetesen kinőtte a helyet, így át is költöztették a Károlyi-palotába.
A ház ezután – némi hadikórházi kitérőt és bombarombolást leszámítva – üresen állt egészen 1954-ig, amikor a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat kőszobrász műhelyét rendezték be benne. Az új funkciót szolgálta a tereinek teljes átalakítása, a beépített emelet és az eredeti főbejáratból szabott rámpa is.
A rendszerváltás utáni sodródás kiállításokat és terveket – például a Műszaki Múzeummá alakítás ötletét – hozta magával, de döntés csak a Liget projekt kapcsán született az épület sorsáról. Az elmúlt három évben többmilliárdos költséggel eredeti állapotában állították helyre, hogy ezentúl étteremként, kávézóként és az 1896-os Millennium emlékműveként szolgáljon. A hírek szerint benne lel majd otthonra az a szobányi városmakett is, amely évtizedek óta ládákban várja a feltámadást. Legutóbb épp a város másik elátkozott épületében, a Bálnában láthatta egy részét a közönség.
