Világnyílzáporra is jutott a több tízmillió állami pénzből

Publikálás dátuma
2019.08.22. 06:00
Lovasok felvonulása a Kurultájon, a rokon tudatú népek ünnepén Bugacon
Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Szkítakonferencia, és sámán napok – egyebek mellett ezekre a programokra költött idén a Nemzeti Kulturális Alap kollégiuma összesen 90 millió forintot.
Idén összesen több mint 90 millió forintot osztott szét 11 pályázó között az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó Nemzeti Kulturális Alap Összművészeti Kollégiuma – derült ki lapuk közérdekű adatigénylésére adott válaszokból. A szervezet tájékoztatása szerint például a Börzsönyi Egyesült Álmok Egyesület 1,2 millió forintos támogatást kapott arra, hogy megrendezze a Szkíta Konferencia, Szkíta Találkozó és Világnyílzápor című rendezvénysorozatot. (A világnyílzápor a pályázati leírás szerint azt jelenti, hogy a szkíta hagyományőrzők a világon mindenhol egyszerre nyilaznak - a tenderben nem meghatározott - célpont(ok)ra.) Az eseménysorozat idén áprilisban kezdődött és jövő áprilisig tart majd, a pénz pedig a rendezvénysorozat dologi-, szerkesztői- és szervezői díjainak költségeire fordítható.
A Szkíta Konferenciát és Szkíta Napokat egyébként már évek óta megrendezik, de jövőre a pályázat szerint „egy igazi nemzetközi fesztivál szintjére” szeretnék emelni az eseményt. Ennek érdekében – promóciós célból - összegyűjtenék azokat a más országokban készült felvételeket, amelyek a világnyílzáport örökítették meg.
A szervezet egy másik pályázatban az idei Szkíta Napokra támogatására 6 millió forintot kért, de a kollégium ezt elutasította.
Jutott pénz viszont a Sámánia – Sámán-Táltos Őskultúra Napok Surányban című családi hosszú hétvége megrendezésére, a Hon Alapítvány ugyanis 9 millió forintot kapott erre a célra. A rendezvény helyszínéül az azóta képzőművésszé avanzsált egykori újságíró, Jobbik-alelnök Molnár Tamás „Árvalányhaj művésztanyáját” jelölték meg. A programok között szerepelt tűzön járás, sólyomreptetés, sámándob készítés, táncház, valamint játszóház a gyerekeknek. A pályázat szerint erre az alkalomra tizenkét „nagyméretű, világító, úgynevezett sámánszobrot” készítettek. Az előadók között mások mellett a jobboldali körökben népszerű Bakay Kornél és Takaró Mihály szerepelt, míg a zenét Bársony Bálint „hangsimogató” és Waszlavik László szolgáltatta. „Szakmai hatások” címszó alatt a pályázók külön kiemelték, hogy a sámánkultúrát, mint „egy eddig kevésbé preferált történelmi korszakot” a „kormányzati törekvésekkel összhangban” népszerűsítik. A támogatást végül azzal a megkötéssel kapták meg, hogy tárlatvezetésre és rezsire nem költhetnek a pénzből.
A Határtalan Hangok Alapítványnak a kért 10 millió forintból csak 3 millió forintot ítéltek meg „A Diófa Alatt - Cseh Tamás Emléknapok” című pályázatára. A rendezvénnyel azt is „igyekeztek bebizonyítani, hogy az élő népművészet, a minőségi képzőművészet, a kimeríthetetlen Kárpát-medencei folklór nagyobb értéket adnak az Y, Z és egyéb generációknak, mint a modern elektronika vívmányai”. A Kőfeszten megvalósuló programban 27 zenei előadó (köztük Dresh Mihály, Gryllus Vilmos, Pély Barna vagy a Balaton zenekar) és 17 meghívott színész, rendező, kulturális személyiség idézte fel Cseh Tamás emlékét. A szervezők Fekete Péter kultúráért felelős államtitkárt kérték fel fővédnöknek.
Támogatást kapott a Bonum Tv Közhasznú Nonprofit Kft. katolikus tévécsatorna „Tíz Nap A Székelyeknél – Tíz Napos Élő Közvetítéssorozat Megvalósítása Csíkszeredából és Hargitafürdőről” címmel 7 millió forintot kapott arra, hogy május 28 és június 9. között, a romániai pápalátogatás idején Erdélyből közvetítsen. Mint pályázatukban írták, abban bíznak, hogy”kis szerencsével” ennek során annak a „megtartó erőnek a forrásáig” is eljuthatnak, ami „párját ritkítja egész Európában”. A pályázati anyag nem kitakart részeiből az derül ki, hogy 20 fős stáb utazott Erdélybe, ebből négy operatőr, a 10 részes filmsorozat elkészítéséhez kamerát, stúdiólámpákat is beszereztek, és voltak személyi kiadások is.
A nyertes pályázatok között szerepel még mások mellett Monostori Ferenc szobrászművész is, aki csaknem 18,5 millió forintot kért egy homokszobrokból tervezett 48-as Szabadságparkra Tinnyén. Sipos Kornél producer (a Hídemberen is dolgozott) 19,5 millióra pályázott a Per A Nemzet Ellen című film elkészítésére, a jórészt kitakart szinapszisból csak annyi derül ki, hogy valószínűleg Donáth Ferenc evangélikus lelkészről, a Nagy Imre-per másodrendű vádlottjáról szól és a nyitójelenetben egy archív felvételen Boros Péter volt miniszterelnök és Gulyás Gergely is megjelenik.
Pesty-Nagy Kati 1,5 millió forintot kapott egy Benedek Elekről szóló rendezvénysorozatra, míg Szitta Tamás a Szalakóta Egyesület nevében magyar-türk népzenei koncertsorozat lebonyolítására pályázott 6,6 millió forint értékben. Szigorúbbak voltak viszont a döntéshozók a várpalotai Trianon Múzeum Alapítvány 67 fősre tervezett „Szeressük Vissza Magyarországot!” című alkotótáborával kapcsolatban: a rendezvényre ugyanis – ahol a szélsőjobboldali körökben népszerű Ismerős Arcok is fellépett – az igényelt 36 millió helyett végül csak 12 milliót ítéltek meg.
Témák
szkíta

Visszatér a kánikula: délután 25-33 fok közötti csúcsértékeket mérhetünk

Publikálás dátuma
2019.08.21. 22:12

Fotó: Shutterstock
Csütörtökön a nap első felében északnyugaton, délután a délkeleti határ közelében alakulhat ki egy-egy zápor, zivatar, többnyire azonban csak fátyolfelhők szűrhetik a napsütést.
Az északi-északkeleti szelet keleten kísérhetik élénk, erős lökések. A hajnali 13-20 fokot követően délután 25-33 fok közötti csúcsértékeket mérhetünk, délkeleten lehet a legmelegebb - írja az Időkép.
Pénteken is főként fátyolfelhők szűrhetik a napsütést, emellett gomolyfelhők is képződhetnek, de csak néhol fordulhat elő kis eséllyel egy-egy futó zápor. Az északkeleti szél az Alföldön és a Dunántúl déli felén időnként megélénkülhet. Fokozódik a meleg, délután 28-34 fok várható. Szombaton délen zavartalanabb lesz a napsütés, északon főként fátyolfelhők szűrhetik, emellett nyugaton gomolyfelhők képződnek. Utóbbi tájakon helyenként zápor, zivatar is kialakulhat. A keleties szél megélénkülhet. Napközben 29-34 fokra készülhetünk. Vasárnap és a jövő hét első napjaiban marad a kánikula 30 fok fölötti maximumokkal, sok napsütéssel, délután, kora este elszórt záporokkal, zivatarokkal. A keleties szél továbbra is élénk, zivatar idején erős, akár viharos is lehet.
Szerző
Témák
időjárás

Új gazdánál a felsőoktatás: Palkovics kérte és megkapta

Publikálás dátuma
2019.08.21. 19:00

Fotó: Népszava
Idén szeptember elsejétől az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerül át a felsőoktatás irányítása – közölte szerdán a területért eddig felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
A közlemény szerint az átszervezést Palkovics László ITM-miniszter kezdeményezte. A köznevelés irányítása az Emminél marad, önálló államtitkársággal, Maruzsa Zoltán eddigi helyettes államtitkár vezetésével. A hírt már szerda délelőtt megszellőztette a 168 Óra, a lap szerint már tavaly nyár óta hallani olyan pletykát, hogy Palkovics szívesen irányítaná tovább a felsőoktatás – korábban ugyanis a területért felelős államtitkár volt. – Az oktatás, mint önálló ágazat, megszűnt Magyarországon – vélekedett Szüdi János. Az oktatási szakértő lapunknak elmondta: nem emlékszik olyan időszakra, amikor az oktatásirányítás annyira szétaprózódott volna, mint most. A köznevelésért az Emmi, a szakképzésért és a felsőoktatásért az ITM, az óvodákért pedig jobbára még az önkormányzatok felelnek. – Egy atomjaira szedett, egymással össze nem hangolt „rendszer” minden tekintetben káros – fogalmazott Szüdi. Szerinte még az is jobb lett volna, ha a teljes oktatásirányítás átkerül az ITM-hez. A szakértő szerint Palkovics azért akarhatta megkaparintani az irányítást a felsőoktatás felett, mert így könnyebben folytathatja a Corvinus-modell kiterjesztését. Mint arról lapunk is többször beszámolt, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) alapítványi intézménnyé vált, idén júliustól az állami alapítású, Mol-Richter részvényekből táplálkozó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány az egyetem fenntartója. A modell – melynek Palkovics az egyik legfőbb kidolgozója – több ponton különbözik az eddig ismert alapítványi fenntartói struktúráktól, a cél pedig az, hogy a BCE 2030-ra Európa 100 és a világ 200 legjobb egyeteme közé kerüljön. Palkovics korábban arról beszélt, idővel szeretné más egyetemekre is kiterjeszteni a modellt. Szüdi János szerint ezt egyszerűbben megteheti, ha Kásler Miklós Emmi-miniszter helyett ő rendelkezik az egyetemek irányítása felett. 
Szerző