Személyre szabottan szűrné ki az infarktus kockázatát egy magyar kutató

Publikálás dátuma
2019.08.22. 15:27
Illusztráció
Fotó: A. NOOR/BSIP / AFP
A szívinfarktus korai, vérből és CT-felvételekből történő, személyre szabott előrejelzését kutatja Maurovich-Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem docense, aki másodszor nyert a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának pályázatán
A szív- és érrendszeri betegségek változatlanul vezetik a halálozási statisztikákat, mivel a koszorúér-betegeket nagyon nehéz azonosítani, kétharmaduk esetében 
az első tünet már maga az infarktus

- mondta Maurovich-Horvat Pál, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense

Népegészségügyi jelentősége miatt a kutatások fókuszában áll a téma az egész világon, hiszen ha meglennének az eszközeink az infarktus előrejelzésére és megelőzésére, a várható élettartam tíz évvel nőne - mutatott rá.
Maurovich-Horvat Pál kutatócsoportja az elmúlt években képi diagnosztikai (radiomikai) háromdimenziós mintázatelemzési eljárásokat dolgozott ki, amelyekkel azonosíthatók a nagy rizikójú felrakódások, vagyis plakkok a koszorúerekben. A következő szakaszban biomarkerek segítségével, egyszerű vérvétellel akarják kiszűrni azokat a panaszmentes betegeket, akiknél felmerül az infarktus kockázata.
A kutatócsoport az elmúlt években olyan radiomikai, matematikai és háromdimenziós mintázatelemzési eljárásokon alapuló módszereket dolgozott ki, amelyekkel egy szív-CT-felvételen nagy valószínűséggel különbséget tudnak tenni az infarktus szempontjából nagy rizikójú és a stabil plakkok (koszorúerekben lévő felrakódások) között.
Szabad szemmel vagy az eddig ismert eljárásokkal nem feltétlenül azonosíthatók a valóban veszélyt jelentő plakkok, amelyek sok koleszterint és gyulladásos sejtet tartalmaznak - emelte ki Maurovich-Horvat Pál. A nemzetközi együttműködéssel megvalósuló vizsgálatban minden egyes plakkból több ezer mintázatot azonosítottak és azt is meg tudták nézni, melyikben zajlanak aktív anyagcsere-folyamatok.
A kutatócsoport azt is elemezte, hogy a szív CT-felvételéből lehet-e hasonló mélységű információt nyerni, mint a szövettani vizsgálatból. A kérdés jelentőségét az adja, hogy a szövettan alapján dönthető el, hogy nagy rizikójú-e az adott plakk vagy sem, ugyanakkor a koszorúerekből szövettani mintát élő betegből nem lehet venni. Arra jutottak, hogy a több száz paramétert vizsgáló radiomikai analízisükkel nagy pontossággal el tudták különíteni a különböző típusú plakkokat a CT-felvétel alapján is. Eredményeiket a napokban publikálták a legnagyobb presztízsű radiológiai szaklapban, a Radiologyban.
A következő ötéves kutatási szakaszban - építve az eddigi eredményekre - azon dolgoznak, hogy akár egy vérvétellel ki tudják szűrni azokat a panaszmentes betegeket, akiknél felmerül az infarktus kockázata, és így érdemes náluk szív-CT vizsgálatot végezni. A Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézettel együttműködve ezért olyan biomarkereket - biológiai jelzőanyagokat - keresnek, amelyek koszorúér-betegségre utalnak. A kutatásnak ebben a második szakaszában külön hangsúlyt helyeznek majd az infarktuson átesett betegekre, akik a legnagyobb rizikójú csoportnak számítanak. 
Maurovich Horvat-Pál az egyetem portáljának elmondta: változó, hogy kutatási eredményeik mennyi idő alatt jelennek meg a mindennapi diagnosztikai munkában. Az infarktus kialakulásáért felelős plakkok alaktani vizsgálata során korábban általa felismert és leírt jelet, amelyet az asztalkendő gyűrűjéhez hasonlított, már vizsgálják a klinikai munkában.
Maurovich-Horvat Pál először 2013-ban kapott támogatást a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjában. A közelmúltban elnyert újabb öt évre szóló pályázat keretében az eddigi eredményekre építve folytatják a kutatást.
Szerző
Témák
infarktus

Fellőtték Fjodort, az „eső-kelő” emberszerű robotot

Publikálás dátuma
2019.08.22. 08:54

Fotó: AFP
Fedélzetén a 184 centis és több mint száz kilós, ember alakú robottal, Fjodorral startolt el Bajkonurból és várhatóan szombaton csatlakozik a Nemzetközi Űrállomáshoz a Szojuz MSZ-14-es orosz űrhajó.
A Szojuz-2.1a típusú hordozórakéta harmadik fokozata rendben levált, az űrhajó várhatóan szombaton csatlakozik a Nemzetközi Űrállomáshoz. 
Fedor, oroszosan Fjodor, „aki” elnevezését a Final Experimental Demonstration Object Research (Végső Kísérleti Szemléltető Tárgykutatás) angol kifejezés rövidítéséből nyerte, alapvetően egy távirányítással őt navigáló ember mozdulatait képezi le egyidejűleg, de korlátozott autonóm cselekvésre is képes.
Az android az űrállomás fedélzetén tartózkodó Alekszandr Szkvorcov kozmonauta és a földi irányító központban tartózkodó egyik kezelő mozdulatait fogja lemásolni. Ennek a robottípusnak az űrben használandó változata a Skybot F-850-es elnevezést kapta.
Fjodor 184 centiméter magas, felszereltségétől függően 106-160 kilogramm súlyú és 20 kilogramm hasznos teher hordozására alkalmas robonauta.
Képes járni, emelni, kormányozni, kúszni-mászni és felborulás után önállóan talpra állni.

Fjodort fokozatosan bővülő mesterséges intelligenciával is ellátják majd. 
"A Skybot F-850 nagyon barátságos és humorérzéke is van"

- jelentette ki a Roszkoszmosz tudományos tanácsadója a Sputnik News hírügynökségnek.

Alekszandr Blosenko elmondta, az android nemcsak köszönni tud, hanem a legkülönbözőbb témákról társalogni is, a megalkotóitól kezdve a világűrön át a filozófiáig. Hozzátette ugyanakkor, hogy több algoritmus is biztosítja, hogy Fjodor az űrállomás fedélzetén ne tegyen váratlan mozdulatokat.
A robot, amely a tervek szerint 17 napig tartózkodik majd a világűrben, az űrhajó parancsnoki üléséről felköszöntötte Oroszország lakóit nemzeti trikolórjuk megalkotásának 350. évfordulója alkalmából.
A Roszkoszmosz, az orosz űrhivatal a tervek szerint 2020-ban tér át arra, hogy az eddig csak teherűrhajók és műholdak fellövésére használt Szojuz-2.1a típusú hordozórakétával juttassa fel a nemzetközi legénységet az űrállomásra. Erre a célra 2002-től a Szojuz-FG rakétákat rendszeresítették, amelyekről azonban le kellett mondani, mert Ukrajna leállította a hozzájuk való analóg irányítórendszerek szállítását.
A Szojuz-2.1a rakétát orosz fejlesztésű digitális irányítórendszerrel látták el.
A Roszkoszmosz közlése szerint Fjodort egy Maruszja nevű kötött űrhajósbaba is elkísérte, amely ha a súlytalanság állapotában lebegni kezd - csakúgy mint a kozmonauták által magukkal vitt játékok -, azt jelzi, hogy az űrhajó elhagyta a földi gravitációt. 
Fjodort megelőzően az amerikai NASA Robonaut 2 láb nélküli humanoid robotja is megjárta Nemzetközi Űrállomást. 2011-től a 2014-ben történt meghibásodásáig dolgozott ott, majd tavaly visszahozták a Földre, ahol korszerűsítve várja a visszatérést. Az Európai Űrügynökség (ESA) által kifejlesztett, gömb alakú CIMON (Crew Interactive Mobile Companion, avagy Legénységi Interaktív Mobil Társ) tavaly óta segíti az űrhajósokat, az IBM földi Watson számítógépével összekapcsolva. A Newsweek amerikai magazin szerint az űrállomás legfejlettebb robotja a két Astrobee repülő kocka, amelyeket a NASA áprilisban juttatott fel. A japánok úttörő robonautája 2013-ban a 34 centiméter magas, emberre emlékeztető külsejű Kirobo volt ugyanitt.
Szerző
Témák
robot űrhajó
Frissítve: 2019.08.22. 10:20

Már bot nélkül jár a mágneses lábhosszabbításon átesett beteg

Publikálás dátuma
2019.08.21. 13:00
Képünk illusztráció
Fotó: JEAN-SEBASTIEN EVRARD / AFP
Napról napra javul az állapota annak a betegnek, akin februárban csonton belüli eszközzel, a PRECICE mágneses végtaghosszabbító készülékkel végeztek sikeres beavatkozást
A Magyarországon egyedül a Semmelweis Egyetem klinikáján elérhető csonton belüli végtaghosszabbítás olyanokon segít, akiknek valamilyen fejlődési rendellenesség, baleset, tumor vagy csontgyulladás következtében több centiméteres hosszkülönbség alakul ki a két alsó végtagja között. Domos Gyula egyetemi tanársegéd szerint évente 10-15 betegnek lehet szüksége ilyen műtétre Magyarországon –olvasható az intézmény honlapján.
A tájékoztatás szerint az új eljárás lényege, hogy a csont fokozatos hosszabbítása külső mágneses vezérléssel történik: a csont belsejébe beültetett speciális velőűrszeget egy mágneses teret létrehozó eszközzel lehet irányítani, amit mindössze naponta háromszor két percre kell a betegnek a bőr fölé helyeznie. Ezzel a technikával naponta egy milliméternyit hosszabbítható a végtag, miközben a lágyrészek, izmok sértetlenek maradnak.
A folyamat a beteg mindennapi életét kevésbé befolyásolja, és lényegesen kisebb megterhelést jelent, mint a hagyományosan alkalmazott külső hosszabbító készülék, amely az egyes részeket összekötő rudak manuális állításával fejti ki hatását. Utóbbi esetben a készüléket – két vagy három darab nagy fémgyűrűt – a bőrön és a lágyrészeken áthatoló csavarok és drótok rögzítik a csonthoz. Ezt a készüléket a páciensnek az állapotától, életkorától függően akár két éven át is viselnie kell. Ezzel szemben az új, csonton belüli eszköz alkalmazásakor kívülről nem látszik semmi a betegen, nincs semmilyen külső eszköz, ami kényelmetlenséget okozna – írták.
Az első beavatkozást, egyben az első hazai bemutató műtétet februárban az angliai stanmore-i Royal National Orthopaedic Hospital sebésze, Peter Calder végezte a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikáján. A 17 éves betegnek a veleszületett combcsont-rövidülése és térdkalács ficama miatt az egyik lába négy centiméterrel rövidebb volt, mint a másik. A bemutatót követően Domos Gyula, az Ortopédiai Klinika egyetemi tanársegédje végezte el a második műtétet. Ebben az esetben 4,5 centiméteres differencia volt a páciens két alsó végtagja között, szintén egy veleszületett fejlődési eltérés következtében. A 40 éves budapesti férfinak a bal combcsontja és lábszára volt rövidebb. 
„Mindkét páciens esetében sikeres volt a beavatkozás. A második beteg esetében elértük a bal láb kívánt hosszát, a fiatalember már mankó nélkül közlekedik, gyógytornára jár, és a kontrollvizsgálatok mindent rendben találtak. A csontosodás ütemétől függően legkésőbb 2-3 hónap múlva valószínűleg elkezdheti a terhelő edzéseket, a hosszabbító eszközt pedig a teljes csontos átépülést követően, a műtét után 1-2 évvel kell majd eltávolítani. Az első beteg gyógyulása is jól halad, már ő is teljes testsúllyal terhelheti az alsó végtagjait” – mondta az egyetemi tanársegéd.
Szerző