Aggasztó eredményre vezetett a kényelmi élelmiszerek vizsgálata

Publikálás dátuma
2019.08.22. 11:25

Fotó: ROBERT SCHLESINGER / AFP
Az Egyesült Királyságban készült előkészített, félkész és késztermékek tartalmazzák a legkevesebb cukrot, telített zsírt és sót, az indiai élelmiszerek pedig a legtöbbet.
A világ 12 országának több mint négyszázezer kényelmi élelmiszertermékét felmérő globális kutatásban az ausztráliai George Institute for Global Health egészségtudományi intézetének kutatói az élelmiszerek összehasonlításakor az országban érvényben lévő értékrendszert vették alapul, amely az élelmiszerek tápértékét, só-, cukor-, telítettzsír-, fehérje-, kalcium- és rosttartalmát méri a legkevésbé egészségestől (fél pont) a legegészségesebbig (öt pont).
A legmagasabb pontszámot, 2,83-at a brit kényelmi élelmiszerek érték el, utána az amerikai (2,82) és az ausztrál (2,81) élelmiszerek következnek. Átlagosan a legkevesebb, 2,27 pontot az indiai élelmiszerek kapták, előttük a kínaiak (2,43) és a chileiek (2,44) végeztek - ismertette az Obesity Reviews című folyóiratban közzétett tanulmányt a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A felmérés szerint a Kínában készült italok a legegészségesebbek, 2,9 pontot kaptak, ám az ázsiai országban készült kényelmi élelmiszerek csak 2,39-et. A Dél-Afrikai Köztársaságban fordított a helyzet, a italok csupán 1,92 pontot kaptak, míg az élelmiszerek 2,87-et. Kanadában a legegészségtelenebb az élelmiszerek és italok sótartalma, 100 grammonként 291 milligramm, utána az Egyesült Államok következik 100 grammonként 279 milligrammal. 
A cukortartalmat illetően a brit élelmiszerek és italok tartalmazzák a legkevesebbet, 100 grammonként 3,8 grammot, Kanada ezen a téren a második a 100 grammonkénti 4,6 grammal. A kínai kényelmi élelmiszerekben van a legtöbb telített zsír, és cukortartalmuk is több mint kétszerese a britnek. Az indiai élelmiszerek tartalmazzák a legtöbb kalóriát, 100 grammonként 1515 kilojoule-t, a legkisebb energiasűrűsége a dél-afrikai termékeknek van, 100 grammonként 1044 kilojoule.
Elizabeth Dunford, a tanulmány vezető szerzője szerint az eredmények aggodalomra adnak okot a kényelmi élelmiszereket illetően. 
„Globálisan egyre több feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, és ez aggodalomra ad okot, mivel az áruházláncok polcai tele vannak magas zsír-, cukor- és sótartalmú ételekkel, amelyek megbetegíthetnek minket.

Eredményeink azt mutatják, hogy (...) a szegényebb nemzetek esetében érzékelhetők a leginkább a legegészségtelenebb élelmiszerek egészségre hátrányos következményei” – magyarázta.
Szerző

Felgyorsíthatja az agy zsugorodását a fiatal felnőttkori magas vérnyomás

Publikálás dátuma
2019.08.22. 09:40

Fotó: GARO/Phanie / AFP
A harmincas éveik közepén járók magas vérnyomása és az agy későbbi károsodása összefügghet - számolt be a BBC egy friss tanulmány eredményeiről.
A Lancet Neurology című szaklapban megjelent kutatás készítői 500 olyan brit lakost kísértek figyelemmel, akik 1946-ban ugyanazon a héten születtek és egy nagyszabású, hosszútávú vizsgálatban vettek részt. Megmérték a vérnyomásukat 36, 43, 53, 60-64 és 69 évesen, MRI-felvételt készítettek az agyukról 69-71 évesen, valamint a University College London kognitív tesztjeit is elvégeztették velük. Egyikük sem volt demens. Azt állapították meg, hogy 
a 30-40-es életévek magas vérnyomása „felgyorsíthatja az agy károsodását”.

Nem ez az első tanulmány, amely az életközépi magas vérnyomás és a demencia kockázatának növekedése között összefüggést állapított meg, a friss kutatás készítői azt akarták tudni, mikor és hogyan zajlik a folyamat. Megállapították, hogy 
a 36-43 év közötti magas vérnyomás függött össze a későbbi agyzsugorodással.

Az agy egészségének védelmében tehát ebben az időszakban érdemes odafigyelni a vérnyomásra.
A korral mindenkinek zsugorodik az agya egy kicsit, ám bizonyos idegrendszeri betegségek esetén súlyosabban. Noha a kutatás résztvevői közül senki sem mutatta az elbutulás tüneteit, a tudósok szerint az agy zsugorodása általában még a tünetek előtt megtörténik, ezért az alanyoknál a jövőben is keresni fogják a demencia jeleit.
A 43-53 éves korban mért magas vérnyomás a 70-es éveiket megérő résztvevők közül többnél függött össze érrendszeri károsodással.
Szerző

Egészségesebb lehet, ha „másképp” napozunk

Publikálás dátuma
2019.08.21. 15:15
Illusztráció
Fotó: Henn Photography/Cultura Creative / AFP
Szerencsére még élvezhetjük a napsugarak áldásos hatásait, ezért nem árt átgondolni, mit is tudunk a napozásról.
Mindenhol azt halljuk, délben még véletlenül se menjünk napra, ha muszáj, alaposan kenjünk be magunkat magas fényvédő faktorú naptejjel, így aztán furcsán hangzik Szabó Gál Bence, a GAL vitaminok termékfejlesztési vezetőjének tanácsa: a létfontosságú D3-vitamin termeléséhez akkor célszerű napozni, amikor a legmagasabban van a nap. Arra azonban ő is felhívta a figyelmet, hogy ne égjünk le. 
A szakember Népszavának adott magyarázata szerint a leégések száma van összefüggésben a bőrrák kialakulásával, a napon töltött órák száma azonban ennek esélyével éppen fordítottan arányos. Elgondolkodtató tény, hogy a melanoma jellemzően olyan helyen jelenik meg, ahol nem is éri napfény az embert, sőt. Ez tulajdonképpen kizárja a napozást a melanoma okozói közül – tette hozzá Szabó Gál Bence.
A nap UV-B sugarának hatására egy, a bőrben lévő koleszterinszármazék kolekalciferollá, azaz D3-vitaminná alakul, amelynek rákellenessége csupán egy a sok pozitív hatása közül. Minél magasabb a bőrünk D3-vitamin szintje, annál kisebb az esély a bőrrákok kialakulására. Egy másikféle, az UV-A sugárzás hatására viszont a D3-vitamin lebomlik, azaz ez csökkenti a bőr D3-vitamin szintjét, ami növeli a rák (és egyéb betegségek) kialakulásának kockázatát. A leégés is csökkenti a bőr vitaminszintjét, egy ilyen után akár hónapokig is képtelenné válik a D3-vitamin előállítására – mondta a szakértő. 
Minél magasabban van a nap és erősebbek a sugarai, annál nagyobb az UV-B sugarak aránya. A gyenge napsugarak azonban már csak UV-A sugarakat tartalmaznak.  
Az üveg megszűri az UV-B-t, de az UV-A-t tovább engedi, így az ablakon keresztüli napozás csökkenti a bőr D3 szintjét. Ezért gyakori a bőrrák olyan emberek körében, akik napos országokban ablak mellett dolgoznak vagy az autó szélvédőjén keresztül sok nap éri őket – mondta. 
A naptejek főleg az UV-B sugarakat szűrik ki, ezért gátolhatják a D3-vitamin termelődését, sőt egy alacsony faktorú még csökkentheti is a szintjét, mert az UV-A sugarakat jobban átengedi, mint az UV-B-t. Ennek fényében érthető, hogy a magukat a naptól óvó fejlett országokban miért olyan gyakori a bőr- és egyéb rák, míg a fejletlen, napos országokban, ahol az emberek sokat vannak a napon, akár naptej nélkül, miért ritkább – magyarázta a szakértő.
A bőr felsőbb rétegeiben képződő D3-vitamin egy darabig a bőrön „ül”, majd 24-72 óra múlva beszívódik a véráramba. Kutatásokkal is igazolták, hogy a napozás utáni melegvizes, tusfürdővel végzett fürdés képes kioldani, ezért inkább egy gyors, hideg vagy langyos öblítés ajánlott a test nagy részére, csak a hajlatokra használjunk tisztálkodószert – ajánlotta Szabó Gál Bence. 
Egy vizsgálat meglepő eredménye szerint a naponta legalább nyolc órát, naptej nélkül, fedetlenül napon lévő hawaii szörfösök csupán harmadának volt megfelelő a D3-vitamin szintje. Ennek az lehet a magyarázata, hogy ők vízben is sokat vannak, és a kutatásban az sem volt kontrollálva, használnak-e meleg vizet, szappant, tusfürdőt. A legmagasabb D3-vitamin szintje a napkrémet nem használó vízimentőknek van, ami érthető, hiszen ők vízben ritkán, napon viszont sokat vannak.

Akkor hogyan napozzunk?

Erős napon, rövid ideig, de úgy, hogy semmiképpen ne égjünk le – foglalta össze a szakértő. Ha túl sok időt kell napon tölteni, pólóval és szalmakalappal védjük magunkat. Olyan napkrémet válasszunk, amelyik teljesen kiszűri az UV-A sugarakat is. Ha valaki hamar, már két perc alatt leég, egyetlen percet napon töltve is maximalizálhatja a D3-vitamin termelését. Késő délután ugyanannyihoz sokkal tovább kellene napon lennie, és lehet, hogy előbb le is égne, mint amennyi idő alatt begyűjthetné a szükséges D3-vitamint – magyarázta a szakértő.

Sok D-vitamin kell, akár tablettában is

Napozás hiányában különösen fontos a D3-vitamin pótlása, ugyanis táplálékkal lehetetlen D3-vitaminhoz jutni. Érdemes olajban oldott, csepp formátumban elérhető D3-vitamint használni, és támogatja a hatást a K1-, K2-vitamin is, ahogyan a magnézium, illetve A-vitamin is, de utóbbit, ha eszünk elég zöldséget és májat, nem kell pótolni. A sok karotinoidot és klorofillt tartalmazó zöldségek, például a répa, illetve a zöld saláták és a teák, főleg a zöldben lévő EGCG, a vörösszőlő-magjának és héjának hatóanyagai, ahogy a C-vitamin, sőt maga a D3-vitamin is, csökkenti a bőr károsodását, nyújtja a leégés nélkül napon tölthető időtartamot. Ezek rendszeres fogyasztása „belső napkrémként” hat, a segítségükkel „kimaxolhatjuk” a napozást: a bőr károsodása, leégése nélkül emelhetjük a szervezet és a bőr D3-vitamin szintjét.

De mennyit?

A D3-vitamin pótlás mennyiségében azonban nincs konszenzus az orvosok között - jegyezte meg Szabó Gál Bence. 400-tól 10 ezer NE-ig is terjed az ajánlott adagolás. Az optimális bevitel mértéke függ az A-, a K1- és K2-vitamin, valamint a magnézium ellátottságtól is, ha ezek szintje megfelelő, akkor a kevesebb D3-vitamin is jobban is hasznosul. A szakember szerint általánosságban 4-10 ezer NE közötti D3-vitamint érdemes szedni, télen, valamint 60 év felett a többet. A túladagolásához hónapokon keresztül extrém dózisban kellene bevinni, de voltak olyan vizsgálatok is, amelyek azt mutatták, hogy a fél éven keresztül szedett 100 ezer NE sem borítja fel a vér kálcium háztartását, igaz, a D3-vitamin szintjét a hivatalosan elfogadott egészséges tartomány fölé viszi. A legjobb, ha félévente-évente megnézetjük a vér D3-vitamin szintjét, amelynek optimális tartománya ugyan 100-175 Nanomol/liter között van, de 400-ig sem számít magasnak az érték. Ha 100-nál kevesebb, mindenképpen növeljük a bevitelt – hangsúlyozta a szakértő.

Napsütötte bioritmus

A napfénynek a bioritmusunkra és a hangulatunkra is jó hatása van, és ehhez az is elég, ha vert fény formájában a szemünket éri, ezért az is jó hatású, ha a szabadban, akár árnyékos helyen vagyunk. A napozás fokozza a melanin termelését, az ezt termelő hormon magas szintje jelentősen hozzájárul az egészséghez. A feketebőrű embereknek több melanint tartalmaz a bőre, ami összefügg a jobb sportteljesítményükkel, de a libidóra is jó hatással van. A napfény hatásosabb az éberségre és a teljesítőképességre, mint ha egész nap kávéznánk. Ha nappal élénkebbek vagyunk, éjjel jobban, pihentetőbben alszunk, mert többet vagyunk a mélyalvási REM szakaszban. Ezért nappal sok fény, este pedig semmilyen kék hullámhosszú fény – tévé, számítógép, telefon, lámpa - nem ajánlott. 

A mesterséges nem fényerős

A teljes napfénynek nagyságrendileg 10 ezer-100 ezer, borult égbolt esetén 1000 lux az erőssége, egy irodaházban a fényerősség csupán 320-500 lux. A téli, borús időben lévő természetes fény is több, mint, amennyihez egy mesterséges fénnyel erősen bevilágított helyiségben juthatunk. 

Szerző
Frissítve: 2019.08.21. 16:37