Rogánék alá kerülhet a balatoni hajózás

Publikálás dátuma
2019.08.23. 08:25

Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK
A céget 2008-ban kapták meg a tóparti települések, most visszaveszi az állam.
Tőkeemeléssel újra minősített többségi állami tulajdonba kerülhet a Balatoni Hajózási Zrt.-t (BAHART). A magyar állam valamivel több mint 75 százalékos, vagyis mindent eldöntő tulajdoni hányadot kíván szerezni a cégben tőkeemeléssel, amiről a társaság augusztus 27-i rendkívüli közgyűlésén fognak dönteni a jelenlegi többségi tulajdonos tóparti önkormányzatok - írta a térség közszolgálati portálja, a hirbalaton.hu. Az állami tulajdonosi jogok gyakorlója várhatóan a Rogán Antal „minisztériuma” alatt működő Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. lesz, így a jövőben a cég, illetve a miniszter dönthet a balatoni hajózás kérdéseiről. Az önkormányzatoknak el kell fogadniuk a döntést egy korábbi megállapodás értelmében, így viszont már nem lesz érdemi beleszólásuk a hajózási társaság jövőjébe. Ezért az érintett települések egy része szeretné névértéken felajánlani részvényeit az államnak, amely így tovább növelheti részesedését a társaságban. A tóparti, kikötővel rendelkező önkormányzatok hajdan azért kérték tulajdonba a BAHART-ot, hogy így garantálják a Balaton-régió stratégiai fontosságú cégének egyben tartását, megakadályozva a nyereséges üzletágai, értékes ingatlanjai kimazsolázását.
A Szigliget nevű hajó Balatonfüreden
Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK
Az önkormányzatok a 2008-as ingyenes vagyonjuttatáskor, amikor a korábban megszerzett 51 százalékos tulajdoni hányaduk mellé megkapták a BAHART maradék 49 százalékát is, végrehajtottak egy rövidtávú 580 millió forintos tőkeemelést. Vállaltak ugyanakkor egy hosszú távú, nagyobb összegű tőkeemelést is, amit források szűkében azonban nem hajtottak végre a többször kitolt határidő ellenére sem. Idén év elején az állam már nem adott több haladékot. Az 1,42 milliárd forintos tőkeemelési kötelezettség végrehajtását kérte, vagy annak elengedéséért cserébe közel 35 százaléknyi részvényhányadot. Az érintett balatoni települések az utóbbit választották, amely döntéssel azt is vállalniuk kellett, hogy ha a részvényessé vált állam a jövőben tőkét akar emelni, azt megszavazzák.
Szerző
Frissítve: 2019.08.23. 08:39

Ezermilliárdok folynak el a kormány kezei között

Publikálás dátuma
2019.08.23. 07:50
A költségvetésbe befolyt terven felüli bevételekből az egészségügy alig részesedett, több jutott viszont az egyházaknak és a sportra
Fotó: Népszava
Négy év alatt több ezer milliárd forintos többletbevétele keletkezett a költségvetésnek, ám ezt a pénzt gyakorlatilag nyomtalanul el is költötte a kabinet.
2015 és 2018 közötti négy évben a mindenkori folyó költségvetésben összesen 6527 milliárd forintos terven felüli bevétel keletkezett, amit az utolsó fillérig, sőt még a többletbevételeken túlterjeszkedve elköltött a kormány. A négy év alatt ugyanis a költségvetési törvényben engedélyezett összegnél 7702 milliárd forinttal többet költöttek el. Ennyit pénzt fordít a magyar állam három év alatt az oktatásra és öt év alatt az egészségügyre – vagyis nem csak szabad szemmel nézve, hanem költségvetési mércével is bődületesen nagy pénzről beszélünk. Ráadásul a tetemes többletbevételek dacára, nemhogy csökkentették volna a hiányt – így például az államadósságot – a négy év alatt 1174 milliárd forinttal nagyobb deficitet generáltak költségvetési törvényekben engedélyezettnél.  A fideszes parlament vita nélkül vette tudomásul a több ezer milliárd forintos pluszkiadásokat, azokat egyetlen gombnyomással szentesítette a zárszámadási törvények elfogadásával. 2018 ez alól még kivétel, hisz a tavalyi zárszámadási törvény majd csak idén szeptemberben terjesztik a parlament elé, de nem lehet kétséges, hogy a kormánypárti frakció - csukott szemmel - idén is jóváhagyja a tavalyi mintegy 1206 milliárd forintos túlköltekezést. Mindezt a kormány úgy teheti meg, hogy egyetlen fillér elköltése sem ellenkezik az államháztartási törvénnyel, ugyanis az elmúlt években kialakult gyakorlat szerint a kormány gyakorlatilag bármilyen kiadási tételt túlléphet, a döntéseiről csak utólag a zárszámadás során kelt jelentést tennie a költségvetésnek. Az elmúlt években több szerencsés és irányított véletlen is a kormány kezére játszott. A szerencse abban nyilvánult meg, hogy ezekben az években a magyar gazdaság tartós növekedést produkált – így nem kellett a recesszió, illetve a források hiányával küzdeni. A kormány is tett annak érdekében, hogy a mozgástere nőjön, részint ezért vezették be, hogy korán elkészítik a következő év költségvetését. Az elmúlt években az Orbán-kormány azt a gyakorlatot követi, hogy már április-májusban a parlament elé terjeszti a következő év költségvetését és azt el is fogadtatja a hozzá lojális frakcióval a nyári szünet előtt. A kormány érvrendszere szerint ezzel kiszámíthatóvá teszi a cégek számára a gazdaságpolitikát, hisz lesz fél évük a felkészülésre. (Más kérdés, hogy egy cég gazdálkodását legkevésbé befolyásolja, hogy a agrárminisztérium mennyit költ bérekre és írószerre a következő években – egyetlen dolog érdekli, milyen szabályok szerint kell adóznia, ami pedig független a költségvetési törvény elfogadásától.) A korai költségvetéstervezés hátulütője a pontatlanság: a jövő évi büdzsét a parlament két hónapja úgy fogadta el, hogy annak kereteit márciusban alakították ki az akkori információk alapján, emiatt a tervezési pályában jelentős a bizonytalanság. A kormány ezeket a kockázatokat úgy kezeli, hogy a bevételeket konzervatív módon alultervezi, emellett évente több száz milliárd forintos tartalékokat is képez a kiadási oldalon – így a bevételek esetleges elmaradása esetén sem kellene egy kellemtelen költségvetési módosítással vacakolni a parlament előtt. Ám míg a tervezésnél konzervatív a kormány, a pluszbevételek elköltésénél a legkevésbé sem az. A 2017-es zárszámadási törvény szerint a pluszpénzek egy része különféle állami beruházások támogatására, közúthálózat fejlesztésre, valamint az „ország védelmi képességének növelésére” költötték – igaz ehhez akkor kivételesen módosították is a költségvetést. Az év végi maradványokat kampányszerűen szórta ki a kormány az év utolsó napjaiban: pénzlapátolások egyértelmű nyertesei az egyházak voltak, amelyek 88 milliárd forintot kaptak, de jutott 71 milliárd forint a kiemelt (sport)beruházásokra, a kultúra 8 milliárdot, az oktatás 9 milliárdot kapott, és 3 milliárd forint jutott az önkormányzatoknak – mintegy jól jelezve a kormány prioritásait is.  A pénzszórási őrület rekordját azonban 2016 decemberében állította fel a kormány, amikor is egyetlen hónap alatt a az akkori GDP 10 százalékát 3350 milliárd forintot költötte el – csak mert volt miből és nem akart többletes költségvetéssel zárni, ugyanis az precedenst teremtett volna. A tervek szerint ennyi pénzből épülne meg Paks 2. 2016 decemberében terven felül mintegy 700 milliárd forint értékben fizettek uniós támogatásokat, de további 616 milliárd forintot költöttek állami cégek feltőkésítésére, ipari parkok, a zalai önvezető tesztpálya építésére, a nyugdíjasok Erzsébet-utalványaira, az egyházak, sportszervezetek, oktatási és egészségügyi intézmények támogatására – olvasható a 2016-os zárszámadásban.    Az elmúlt években megszokottá vált, hogy többlet alakul ki a büdzsében, akkor a kormány kampányszerű pénzszórásba kezd, ám mivel nincsenek előkészített reformprogramok csak a meglévő infrastruktúrába tudja belenyomni a pluszpénzt. Így folytak el az elmúlt években ezermilliárdok presztízsberuházásokra, állami cégek, kórházak konszolidációjára, a kormánynak tetsző civil szervezetek, projektek támogatásra, holott ezt az évi 1000-1500 forintos pluszforrást ennél sokkal hasznosabban is el lehetett volna költeni az oktatásban, az egészségügyben, a szociális szférában, vagy konzervatív módon az államadósság csökkentésre. Az idei első féléves költségvetési folyamatokat látva akár a pluszos költségvetés is összejöhetne a kormánynak, ám az előző évekhez hasonlóan erre nem kerül sor – így az év utolsó hónapjaiban idén is beindulhat a pénzszórás, amelynek mértéke elérti az 500, de akár az ezer milliárd forintot is.   

Az államháztartás terven felül bevételei, kiadásai (milliárd forint)

                   Pluszbevétel   Pluszkiadás   Pluszhiány 2015            1184,3               1544,1             359,7 2016            2429,6               2493,0             63,4 2017            1791,9               2459,0              667,1 2018            1121,6               1206,1              84,5 Összesen   6527,4               7702,2             1174,7 Forrás: költségvetés, zárszámadások, PM    

Idén is lesz év végi pénzszórás

Soha nem volt még olyan jó állapotban a költségvetés, mint az idén. A Pénzügyminisztérium első féléves számai szerint a bevételek meghaladták az időarányosan elvárható szintet, így a deficit hat hónap után 390 milliárd forint volt, amely bő harmada az egész évre tervezett hiánynak. Az első féléves adatokat látva az idei hiány jóval kisebb – akár fele is lehetne – az egész évre tervezett 998 milliárd forintnak, ám várhatóan a kormány elkölti a pluszbevételeket, legalább is erre lehet következtetni eddigi kommunikációjukból, illetve az elmúlt években követett gyakorlatukból.  

Szerző
Frissítve: 2019.08.23. 08:44

Miután megszerezte és tönkre vágta az állam az 500 milliárdos lakossági szemétbizniszt, most újabb hulladékötletei vannak

Publikálás dátuma
2019.08.23. 07:44

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Állítólag már gőzerővel dolgoznak a hulladékhasznosítók bekebelezésén.
Folytatódik a hulladékgazdálkodás államosítása: a számlázás központosítása után az uniós források felhasználásával épült hulladékkezelő központokat is bekebeleznék – derül ki az mfor.hu cikkéből. A portál szerint a számlázás és a díjbeszedés után az ország összes – jellemzően uniós támogatásból megvalósult vagy felújított – korszerű hulladékkezelőjének válogató, átrakó, lerakással hasznosító központját átvenné az állam az önkormányzati cégektől, illetve társulásoktól. Egyelőre még nem sikerült megtalálni hozzá a megfelelő jogi formát – a közelgő önkormányzati választásokra tekintettel nem is kapkodnak vele –, de
információik szerint gőzerővel dolgoznak a hulladékhasznosítók bekebelezésén.

A döntéshozók szeme előtt most is ugyanaz a cél lebeghet, mint az állami kukaholding létrehozásakor: a bevétel növelése. Kiegészülve azzal a reménnyel, hogy a hulladékgazdálkodás központosításával olyan eredménykimutatások készülhetnek, amelyek az uniós ellenőröket is meggyőzik arról, hogy a kifizetett támogatásokat megfelelően használták fel, a projektgazdák vállalásai teljesültek.  

Padlóra küldték az ágazatot

Az 500 milliárd forintos hulladékgazdálkodási piac eddigi átalakítása látványos kudarcba fulladt. Az állami kukaholding se tavaly, se idén nem tudta határidőre elkészíteni a pénzügyi beszámolóját, a nem fizetők aránya nem csökkent. A hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek a csőd szélén egyensúlyoznak, olyannyira, hogy időről időre be kell vetni a katasztrófavédelmet a hulladékszállítási káosz megoldására, a szelektív gyűjtési és hasznosítási teljesítmény pedig messze elmarad az uniós céloktól. Az irányító hatóságok folytonos átszervezése, a rezsicsökkentés, az NHKV által koordinált számlázás és díjbeszedés padlóra küldte az ágazatot. Az mfor.hu azt írja, becslések szerint országos szinten 80 milliárd forint hiányzik a szektorból. Ez ugyan a termékdíjból – egyfajta hulladék- és környezetvédelmi adóból – részben visszapótolható lenne, hiszen tavaly 75 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe ezen a címen, de a kormány ennek csak kis részét csorgatja vissza a hulladékgazdálkodóknak.
Szerző