Olasz kormányválság: Mattarella kiírja a választást, ha jövő keddig nincs kormánytöbbség

Publikálás dátuma
2019.08.22. 20:52
Sergio Mattarella
Fotó: VINCENZO PINTO / AFP
Di Maio tovább kormányozna, azonnali kormányprogramot hirdetett. Salvini az előrehozott választásra játszik.
Az olaszok iránti felelősségnek nevezte a kormányzás folytatását Luigi Di Maio az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője az államfővel tartott egyeztetés végén csütörtökön. Luigi Di Maio nem nevezte meg, pártja melyik politikai erővel kíván kormányon maradni. Kijelentette, hogy az M5S nem fél a választások során történő megmérettetéstől, de szerinte az új választásokkal olyan pénzügyi-gazdasági válsághelyzet alakulhat ki, amely Olaszországot visszataszítja a 2008-as krízis idejére.
Di Maio egy azonnali, tíz pontos kormányprogramot is felvázolt az egyeztetés végén.

Az első helyen a római parlament létszámcsökkentését és "társadalmi igazságosságot" szolgáltató költségvetést említette. Az olasz ansa.it azt írja, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályokat is megváltoztatná, napirendre került egy igazságügyi reform, a politikusi fizetések csökkentése és a RAI közszolgálati média reformja is szerepel a listán

Keddig kaptak időt

Sergio Mattarella olasz államfő csütörtök este bejelentette, hogy keddig ad további időt a közös kormány alakításáról egyeztető pártoknak. Új kormánytöbbség nélkül választásokat ír ki. A parlamenti pártokkal folytatott kétnapos konzultáció végén az államfő kijelentette, hogy a jelenlegi olasz kormányválságot "egyértelmű döntésekkel és rövid időn belül" meg kell oldani.
Politikai erők megnevezése nélkül hozzátette, hogy több párt is jelezte, egyeztetést indított egy új kormánytöbbség felállítására. Hangsúlyozta, hogy pártmegállapodás nélkül új választásokat ír ki. Olasz sajtóértesülések szerint az eddigi kormánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S) és az ellenzéki balközép Demokrata Párt (PD) között péntektől kezdődik a kormányalakítási egyeztetés.

Két folynak az egyeztetések

Az államfő és a parlamenti pártok egyeztetésének második és utolsó napján a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) és a jobbközép Hajrá Olaszország (FI) előrehozott választásokat szorgalmazott, míg a balközép Demokrata Párt (PD) is szigorú feltételekhez kötötte az Öt Csillag Mozgalommal (M5S) esetleges közös kormány felállítását csütörtökön.
Sergio Mattarella olasz államfő elsőként a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek delegációját fogadta. A FdI elnöke a sajtónak nyilatkozva leszögezte, hogy a párt választásokat akar, mivel a jelenlegi politikai válságban ez az egyetlen megoldás, amely "tiszteletben tartja az olaszok akaratát". Giorgia Meloni hozzátette, hogy a FdI és a Liga együtt képesek választást nyerni. Előrehozott választásokat szorgalmazott a Hajrá Olaszország küldöttségét vezető Silvio Berlusconi is: "vagy a jobbközép alakít kormánytöbbséget, vagy új választásokat kell tartani" - jelentette ki. Ez azt mutatja, hogy a FdI és a FI is a Matteo Salvini vezette Liga mellett foglalt állást, ismét egységbe forrasztva a jobboldali és jobbközép erőket. A Matteo Salvini vezette Liga előrehozott választásokat sürget.
A balközép Demokrata Párt delegációját vezető Nicola Zingaretti az államfőnek megerősítette a párt "hajlandóságát egy új kormánytöbbség lehetőségének felmérésére". Megerősítette, hogy a PD megkezdte a háttéregyeztetést az Öt Csillag Mozgalommal egy közös kormány létrehozására. Zingaretti feltételként hangsúlyozta, hogy az esetleges új római kormánynak szakítania kell azzal a politikai programmal, amelyet az M5S eddig a Ligával folytatott. A PD-főtitkár hangoztatta, hogy a párt nem akar mindenáron kormányra kerülni. A balközép párt szerdán teljes körű mandátummal ruházta fel Nicola Zingarettit az M5S-szel való kormányalakítási tárgyalásokra. Zingaretti öt feltételt szabott (fordulatot sürgetve Róma európai politikájában, a migrációs, valamint a gazdasági és szociális politikában, és fejlődést és beruházásokat szorgalmazott), később pedig a PD politikusai további feltételeket is megfogalmaztak, mint például az M5S-Liga kormány két migrációs törvényének eltörlése.
Sergio Mattarella csütörtök délután utolsóként a Liga és az M5S delegációját fogadta. Az államfő a kontultációk lezárásával néhány napot adhat a pártoknak, elsősorban az M5S-nek és a PD-nek a háttéregyeztetések folytatására. Jövő hét közepére azonban a két pártnak már az esetleges közös miniszterelnök-jelölt nevét is be kell jelentenie.

Terjedőben az illiberális hagyomány: egyre csak építi a határkerítést Szlovénia is

Publikálás dátuma
2019.08.22. 20:21
A képen a szlovén kerítés egy 2017-es szakasza látható
Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Ezzel a szakasszal a határkerítés teljes hossza 219 kilométer lesz, és a szlovén-horvát határ csaknem harmadát fogja lefedni.
Terjedőben az illiberális hagyomány: Szlovénia újabb szakaszon kezdett el pengésdrótból kerítést építeni a Horvátországgal közös határán. A cél a nagyhatalmak játszóterévé lett hazájukból menekülők és a klímakatasztrófa sújtotta vidékekről érkezők határátlépésének megakadályozása. Mint az MTI írja, Szlovéniában az idei év első hét hónapjában 7415 illegális bevándorlót regisztráltak, 56 százalékkal többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Legtöbben Pakisztánból, Algériából, Afganisztánból, Marokkóból és Bangladesből indulnak. Csak egy töredékük kér menedéket Szlovéniában, a legtöbbjük a szomszédos Olaszországba vagy Ausztriába folytatja útját.
A szlovén kormány a múlt hónapban a szerb Legi-SGS nevű céggel szerződést írt alá egy 40 kilométer hosszú kerítés építéséről. Az újabb szakaszon a létesítmény 2,5 méter magas, és a Szlovénia és Horvátország közötti Kolpa folyó mentén állítják fel. Ezzel a szakasszal a határkerítés teljes hossza 219 kilométer lesz, és a szlovén-horvát határ csaknem harmadát fogja lefedni.
A múlt hónapban az olasz és a szlovén rendőrség közös járőrözést kezdett a határ mentén az illegális bevándorlás feltartóztatása érdekében.

Csak a pénzt nyeli

Az önmagát most körbefalazó nyugatnak megkérdőjelezhetetlen szerepe van a menekültek indulásához vezető körülmények megteremtésében; legyen szó akár gyarmatosító múltat követő önkényes határrajzolásról, az ásványkincsek privatizálásáról, vagy a munkások éhbérért való dolgoztatásáról. Amellett, hogy ennek a felelősségnek hátat fordít a megoldás helyett, elmondható az is, hogy a kerítésépítgetésnek a határvidékre, Dél- és Kelet-Európára háruló méregdrága terhe teljesen haszontalan.
Mi sem mutatja ezt szebben, mint az Orbán-kormány esete a "tömeges bevándorlással". A rendőrség csak a 2018-as költéseinek bő negyedét a határvédelmi, határrendészeti feladatok ellátása vitte el - 146 milliárd forintot. Ezalatt 6432 illegális határátlépőt állítottak meg, napi átlag 18 embert, akikre így - legyen szó afgán gyerekről vagy iraki aggastyánról - egyenként 22 millió forintot költött az ország.
Az elképesztő költekezés ellenére, nagyon is ereszt a határzár: 2016 és 2017 között illegális bevándorlók tízezrei vonulhattak át rajtunk gond nélkül Ausztriába, de még 2017-ben is 3398 illegális bevándorlót buktattak le az osztrák határon.
Szerző

Utolérheti a Fideszt a klímaszorongás: Merkel is támogatná a klímacélok szigorítását

Publikálás dátuma
2019.08.22. 19:19

Fotó: Shutterstock
A holland és a német kormány is az uniós klímacélok szintjére emelné az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedéseit.
Németország támogatná az európai uniós klímacélok szigorítását célzó holland javaslatot, amelynek alapján a korábban kitűzött 40 százalék helyett 55 százalékkal kellene csökkenteni 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest - közölte Angela Merkel német kancellár csütörtökön Hágában.
Merkelt több minisztere is elkísérte ezen látogatásra, amelynek során Mark Rutte holland miniszterelnökkel és kormánya számos tagjával egyeztettek a klímavédelem kérdéseiről. A kancellár arról számolt be, hogy "nagyon könnyedén egyetértene" a célszámok szigorításával, miután
a berlini kormány már most is olyan intézkedéseken dolgozik, amelyek lehetővé tennék az 55 százalék elérését a következő évtized végéig.

Hozzátette, az Európai Uniónak ez esetben konkrét vállalásokat kellene tennie.
A holland kormány még júniusban célként tűzte ki, hogy 2030-ig 49 százalékkal mérsékeljék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezt a kibocsátás megadóztatásával, illetve ellensúlyozásával érnék el. Németország eddig 32 százalékkal, Hollandia viszont 2017-ig mindössze 13 százalékkal csökkentette kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Szerző