Terjedőben az illiberális hagyomány: egyre csak építi a határkerítést Szlovénia is

Publikálás dátuma
2019.08.22. 20:21
A képen a szlovén kerítés egy 2017-es szakasza látható
Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Ezzel a szakasszal a határkerítés teljes hossza 219 kilométer lesz, és a szlovén-horvát határ csaknem harmadát fogja lefedni.
Terjedőben az illiberális hagyomány: Szlovénia újabb szakaszon kezdett el pengésdrótból kerítést építeni a Horvátországgal közös határán. A cél a nagyhatalmak játszóterévé lett hazájukból menekülők és a klímakatasztrófa sújtotta vidékekről érkezők határátlépésének megakadályozása. Mint az MTI írja, Szlovéniában az idei év első hét hónapjában 7415 illegális bevándorlót regisztráltak, 56 százalékkal többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Legtöbben Pakisztánból, Algériából, Afganisztánból, Marokkóból és Bangladesből indulnak. Csak egy töredékük kér menedéket Szlovéniában, a legtöbbjük a szomszédos Olaszországba vagy Ausztriába folytatja útját.
A szlovén kormány a múlt hónapban a szerb Legi-SGS nevű céggel szerződést írt alá egy 40 kilométer hosszú kerítés építéséről. Az újabb szakaszon a létesítmény 2,5 méter magas, és a Szlovénia és Horvátország közötti Kolpa folyó mentén állítják fel. Ezzel a szakasszal a határkerítés teljes hossza 219 kilométer lesz, és a szlovén-horvát határ csaknem harmadát fogja lefedni.
A múlt hónapban az olasz és a szlovén rendőrség közös járőrözést kezdett a határ mentén az illegális bevándorlás feltartóztatása érdekében.

Csak a pénzt nyeli

Az önmagát most körbefalazó nyugatnak megkérdőjelezhetetlen szerepe van a menekültek indulásához vezető körülmények megteremtésében; legyen szó akár gyarmatosító múltat követő önkényes határrajzolásról, az ásványkincsek privatizálásáról, vagy a munkások éhbérért való dolgoztatásáról. Amellett, hogy ennek a felelősségnek hátat fordít a megoldás helyett, elmondható az is, hogy a kerítésépítgetésnek a határvidékre, Dél- és Kelet-Európára háruló méregdrága terhe teljesen haszontalan.
Mi sem mutatja ezt szebben, mint az Orbán-kormány esete a "tömeges bevándorlással". A rendőrség csak a 2018-as költéseinek bő negyedét a határvédelmi, határrendészeti feladatok ellátása vitte el - 146 milliárd forintot. Ezalatt 6432 illegális határátlépőt állítottak meg, napi átlag 18 embert, akikre így - legyen szó afgán gyerekről vagy iraki aggastyánról - egyenként 22 millió forintot költött az ország.
Az elképesztő költekezés ellenére, nagyon is ereszt a határzár: 2016 és 2017 között illegális bevándorlók tízezrei vonulhattak át rajtunk gond nélkül Ausztriába, de még 2017-ben is 3398 illegális bevándorlót buktattak le az osztrák határon.
Szerző

Utolérheti a Fideszt a klímaszorongás: Merkel is támogatná a klímacélok szigorítását

Publikálás dátuma
2019.08.22. 19:19

Fotó: Shutterstock
A holland és a német kormány is az uniós klímacélok szintjére emelné az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedéseit.
Németország támogatná az európai uniós klímacélok szigorítását célzó holland javaslatot, amelynek alapján a korábban kitűzött 40 százalék helyett 55 százalékkal kellene csökkenteni 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest - közölte Angela Merkel német kancellár csütörtökön Hágában.
Merkelt több minisztere is elkísérte ezen látogatásra, amelynek során Mark Rutte holland miniszterelnökkel és kormánya számos tagjával egyeztettek a klímavédelem kérdéseiről. A kancellár arról számolt be, hogy "nagyon könnyedén egyetértene" a célszámok szigorításával, miután
a berlini kormány már most is olyan intézkedéseken dolgozik, amelyek lehetővé tennék az 55 százalék elérését a következő évtized végéig.

Hozzátette, az Európai Uniónak ez esetben konkrét vállalásokat kellene tennie.
A holland kormány még júniusban célként tűzte ki, hogy 2030-ig 49 százalékkal mérsékeljék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezt a kibocsátás megadóztatásával, illetve ellensúlyozásával érnék el. Németország eddig 32 százalékkal, Hollandia viszont 2017-ig mindössze 13 százalékkal csökkentette kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Szerző

Berlinben és Párizsban is pórul járt Johnson

Publikálás dátuma
2019.08.22. 18:58

Fotó: GEOFFROY VAN DER HASSELT / AFP
Németország és Franciaország sem hajlandó megváltoztatni az Egyesült Királyság uniós kilépését szabályozó megállapodást. Közeleg a „no deal Brexit”.
Boris Johnson az Európai Unió megosztására játszik. Ez derült ki szerdai berlini és csütörtöki párizsi látogatásán. A brit miniszterelnök minden bizonnyal arra számít, hogy ha folyamatosan fenyeget a megállapodás nélküli kilépéssel, akkor sikerül egyes tagországokat kétoldalú megállapodásra kényszeríteni. A „no deal Brexit” ugyanis egyes országokat érzékenyebben érintene, másokat kevésbé. Franciaországban például sokan úgy vélik, jobb lenne minél hamarabb megszabadulni az Egyesült Királyságtól. Az exportorientált német gazdaság ugyanakkor sokat veszíthet a britek rendezetlen kilépésével. Bár Angela Merkel nem volt borúlátó a Johnsonnal folytatott szerdai találkozója után, úgy fogalmazott, London is az uniós belső piac része kell, hogy maradjon, s – mint mondta - talán a következő harminc napban a brit kormányfő talál valamilyen megoldást. Nem mutatkozott viszont nyitottnak arra, hogy megváltoztassák az Unió és Nagy-Britannia közötti megállapodást, amelyet a jelenlegi brit miniszterelnök elődje, Theresa May kötött még Brüsszellel. Hasonlóképpen nyilatkozott Frank-Walter Steinmeier német államfő is. Elmondta, a rendezetlen kilépés mind Nagy-Britannia, mint az Európai Unió számára igen hátrányos lenne, de azt is világossá tette, nem számol a megállapodás újratárgyalásával. Olaf Scholz pénzügyminiszter azt emelte ki: az Európai Unió egységes a kérdésben és senki sem várhatja a tagországoktól, hogy megváltoztassák a hosszas konzultációk után megszületett egyezséget. A brit sajtó vegyesen értékelte Johnson berlini látogatását. Az Independent szerint a brit kormányfő harminc másodpercig próbálkozott azzal, hogy Merkelt állítsa be hibásnak mindazokért, amiket ő követett el, de ez a stratégiája kudarcba fulladt. A Telegraph viszont úgy látta, hogy Merkel pragmatikusan viszonyult az EU és London közötti megállapodás megváltoztatásához, nem kezelte annyira radikálisan a kérdést, mint Brüsszel. Jonhson a megállapodás megváltoztatását az úgynevezett „backstoppal” kezdené. Ez a legkényesebb téma, garantálná, hogy a további megbeszélések kudarca esetén sem állítanák vissza a határellenőrzést Észak-Írország és Írország között. A Brexit hívei szerint ez a brit szuverenitás megsértésével egyenértékű. Ám az EU megannyi képviselője, köztük Emmanuel Macron francia elnök, aki csütörtökön munkaebéden fogadta Boris Johnsont, jelezte: erről szó sem lehet. Macron közölte, ha engedményt tennének a brit miniszterelnöknek, akkor az EU-nak választania kellene a belső piac megőrzése, vagy az írországi béke között. Kiemelte, döntő jelentőségű az észak-írországi békefolyamat. Az elnök szerint a megállapodás nélküli kilépés jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyv. Johnson sosem rejtette véka alá, mit is gondol Franciaországról. Még külügyminiszterként „rossz gyereknek” nevezte Párizst, azt azonban tagadta, hogy „bélsárhoz” hasonlította volna a francia vezetést. London polgármestereként is folyamatosan becsmérelte a franciákat, mígnem egy interjúban feltették neki a kérdést: ahhoz, hogy Nagy-Britanniában népszerű legyen, muszáj-e rendre Franciaország ellen szólnia. „Szó sincs erről” – válaszolta, s mint mondta, szereti az országot. Ettől függetlenül sok hírmagyarázó lepődött meg azon, hogy Johnson nem utazott el előbb Párizsba. Ez nem Macronon múlt. A brit kormányfő folyékonyan beszél franciául, többször is adott interjút a nyelven. 2013-ban például épp franciául fejtette ki: ha hazájában népszavazást rendeznének az uniós tagságról, ő a maradásra voksolna – emlékeztetett a Guardian. Emmanuel Macron egyébként jobban tud angolul, mint ahogy Johnson franciául.
Frissítve: 2019.08.22. 19:37