Újabb díjat nyert Szabó Réka dokumentumfilmje

Publikálás dátuma
2019.08.23. 10:20

Fotó: Tünet Együttes
A létezés eufóriája nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A szakmai programokon öt készülő magyar filmet, filmtervet is díjaztak.
A fesztivál versenyprogramjában 16 dokumentumfilm indult, ezek közül választotta ki a nemzetközi zsűri a díjazásra érdemes alkotásokat. Az egészestés dokumentumfilm a Tünet Együttes Szabó Réka rendezésében 2015-ben bemutatott, Sóvirág című táncszínházi előadásának próbafolyamatát követi végig. A dokumentumfilm a közelmúltban nagydíjat nyert a Kritikusok Hetén Locarnóban, a magyar mozikban pedig szeptember 12-étől lesz látható. A létezés eufóriája Szabó Réka első egészestés filmje, amelyet az Árnyékfilm (2010) és a Gyászfilm (2014) című rövidfilmek után rendezett.
  • A dokumentumfilmek kategóriájában a legjobb alkotásnak járó Szarajevó Szíve elismerést az azerbajdzsáni-osztrák koprodukcióban készült When The Persimmons Grew (Amikor a datolyaszilvák nőttek) című film nyerte el.
  • A játékfilmek között a legjobbnak a boszniai-holland koprodukcióban készült Take Me Somewhere Nice (Vigyél valami szép helyre) című alkotás bizonyult.
  • A legjobb színésznek járó díjat a grúz Levan Galbakhiani kapta.
  • A legjobb színésznőnek járó elismerést a bolgár Irina Jambonasznak ítélte oda a Ruben Östlund svéd rendező vezette zsűri.
Győztesek a 25. Szarajevói Filmfesztiválon
Fotó: Samir Yordamovic / AFP
A Nyugat-Balkán egyik legjelentősebb fesztiváljának különböző díjaiért 53 alkotás – 9 játékfilm, 16 dokumentumfilm, 14 rövidfilm és 14 diákfilm – indult. A rendezvény szakmai programjain öt készülő magyar filmet, filmtervet is díjaztak. A Magyar Nemzeti Filmalap tájékoztatása szerint az alap inkubátorprogramjában készülő, A legjobb dolgokon bőgni kell című filmért az alkotók, Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer (Laokoon Filmgroup) a szarajevói fesztivál szakmai programja, a CineLink Work in Progress 50 ezer euró értékű utómunkadíját nyerték el, amely a Post Republic stúdió felajánlása. Szintén a filmalap inkubátorprogramjában készül az első magyar egészestés animációs dokumentumfilm, Csáki László Kék Pelikán című alkotása. A kilencvenes évek nemzetközi vonatjegy-hamisítási lázát bemutató filmterv a Best Pack&Pitch díjat kapta meg Szarajevóban. Mikulán Dávid és a Nagyi projektet jegyző Révész Bálint Kix címmel készülő dokumentumfilmtervét a Docu Talent program zsűrije díjazta. Két magyar nyertese is lett a Docu Rough Cut Butique elnevezésű programnak, amely már leforgatott, de még utómunkafázisban lévő dokumentumfilmeket mutat be a szakmabelieknek. Kőrösi Máté Dívák című alkotása a 2000 eurós pénzdíjjal járó Cat&Docs elismerést kapta meg, míg Dér Asia és Haragonics Sára Egy nő története munkacímű alkotása a DOK Leipzig, a rangos lipcsei dokumentumfilm-fesztivál díját nyerte el. A tiszteletbeli Szarajevó Szíve díjat a 25. Szarajevói Filmfesztiválon Alejandro González Inárritu mexikói rendező, Pawel Pawlikowski lengyel rendező, Isabelle Huppert francia színésznő és Tim Roth angol színész vehette át. Míg az első Szarajevói Filmfesztiválon, amelyet a boszniai háború idején, 1995-ben rendeztek meg, mindössze 37 filmet mutattak be, addig idén 56 ország alkotóinak 270 filmjét vetítették le.
Szerző
Frissítve: 2019.08.23. 10:27

Maurer Dóra, az örök kísérletező a Tate Modernben

Publikálás dátuma
2019.08.23. 10:10
Maurer Dóra
Fotó: Czimbal Gyula / MTI
Öt évtized számos képzőművészeti ágazatot felölelő tevékenységébe nyújt bepillantást a világ egyik vezető modern múzeumában rendezett egyéni kiállítás.
Augusztus 5-e óta és egészen jövő év júliusáig tekinthető meg a Temze déli partján elhelyezkedő Tate Modern galéria “régi”, 2000-ben megnyitott szárnyának negyedik emeletén Maurer Dóra retrospektív tárlata. A Népszava tudósítóját a szenzációszámba menő kiállításon a két felelős kurátor egyike, Carly Whitefield vezette körbe, aki elmondása szerint egy teljes éven át kutatta a 82 éves alkotó munkásságát. A fiatal művészettörténész kiemelte, milyen készségesen segítette őt a felkészülésben a budapesti Vintage Galéria vezetője, Pőcze Attila, aki hosszú évek óta képviseli Maurer Dórát a műkereskedelemben. A sokoldalú képzőművész londoni jelenlétének hátterével kapcsolatban Carly Whitefield elmondta, hogy a kiállításon szereplő harmincöt alkotás, köztük öt, párhuzamosan vetített film közül több máris a Tate Modern tulajdonában van. Az 1974-es Traces of a Circle és az egy évvel később keletkezett Seven Foldings 1985-ben került a nemzeti gyűjteménybe. Francis Morris, a Tate Modern nemrégiben kinevezett igazgatója más kurátorok társaságában 2013-ban ellátogatott Maurer Dóra otthonába, egyben stúdiójába. Ezt követően került sor arra, hogy a Tate “család” alig egy évvel korábban megalakult Orosz és Kelet-európai Akvizíciós Bizottságának égisze alatt számos alkotás váljon a látványosan átalakított egykori olajtüzelésű erőműben helyet kapott kollekció részévé. Ahogy erre a körbejárás során a társ-kurátor rámutatott, a nagy jelentőségű prezentáció nem jöhetett volna létre sem magának az alkotónak a földrajzi távolság ellenére is aktív segítsége, sem lelkes magyarországi magángyűjtők készséges kölcsönzései nélkül, hiszen csak így sikerülhetett viszonylag teljes képet adni Maurer Dóra mindig újra törekvő, kísérletező pályafutásáról. Whitefield büszkén adta hírül, hogy öt, a tárlaton szereplő tárgy inkognitójukat megőrző mecénások ajándékaként rövidesen a Tate Modern kincsévé válik, így a leltár összesen tizenhárom Maurer-munkát tartalmaz majd.  A különböző műfajú munkákat, - fotográfiák, filmek, rajzok, nyomatok, festmények – magába foglaló show darabjainak közös vonása a konceptuális rendszerek alkalmazása. Carly Whitefieldet láthatólag magukkal ragadták a Maurer Dóra személyes akcióin alapuló ábrázolások, például az 1971-es What Can One Do with a Paving Stone?, vagy az egy évvel későbbi Reversible and Changeable Phases of Movements No. 6. Nem hiányozhatnak egy Maurer Dóra pályaképből a matematikai összefüggéseken, rendszereken alapuló munkák, köztük a különböző színű ágacskákat csoportba szedő Schautafel 4. 
A látogatókat meglepő, kísérletező kedvű művek közé tartozik a Seven Twists hat kockája. Ezek a mise en abyme-nak nevezett eljárást követik, melyben megkettőzésnek köszönhetően a mű egy darabja belső tükörként az egész tartalmat visszaadja. Maurer Dóra az első kockán önmagát kapja le, amint egy üres fehér, négyzet alakú lapot tart maga előtt. A másodikban ugyanezt 45 fokos szögben tárja a néző elő, majd úgy ismételgeti a bravúrt, hogy a hatodik felvételen már kezek és szemek örvényét látjuk.  A mozgófilm világa, egyben Carly Whitefield szakterülete, már az 1970-es évek óta foglalkoztatta Maurer Dórát, így érthető, hogy a Tate Modern külön termet szentelt a témakörnek. Korai kezdeményezések után a képzőművész azt követően tudta kibontatkoztatni tehetségét, hogy kapcsolatba került a kísérleti jellegű filmekre szakosodott Balázs Béla Stúdióval. Bódy Gábor javaslatára valósult meg a műhelyen belül egy Bauhaus-jellegű együttműködés, mely a szemiotikában és a konceptuális művészetben elért eredményekkel igyekezett új életet lehelni a magyar avantgárd filmhagyományba. Maurer Dóra azok közé a művészek, írók, költők és zeneszerzők közé tartozott, akik részt vettek a BBS projektjében, így olyan lehetőségek nyíltak meg számára, melyek nélkül nem tudta volna megvalósítani filmes ambícióit. Két évtized termésére jellemző, hogy ugyanúgy kísérletezett az ismétlések és sorrendfelcserélések, mozgások és változások módszerével, mint más kifejezési formák alkalmazása során. A megvalósult tervek közül a Bankside-on a párhuzamosan egy “aktív” és egy “passzív” kamerával forgatott, különleges hatást elérő Relative Swingings (1973-75) látható. A kurátor mintegy választóvonalként állítja be a rendszer által megtűrt, de nem támogatott neo-avantgárd Maurer Dóra pályafutásában az 1983-as évet , amikor megbízást kapott, hogy az ódon ausztriai Buchberg kastély toronyszobáját kifesse. Az itt meghonosított “térfestés” szoros folytatása az ún. Kvázi-képekkel már az évtized elején megkezdett “kiszínesedésnek”. Buchbergi missziója során Maurer elmélyedt a különböző napszakokban tapasztalt fények tanulmányázásában. A kiállítás következő fejezete izgalmas, trükkös és tükrös konstrukciókat és a korábbi nyolc standard színt felváltó szélesebb, vidámabb skálán mozgó, különböző szögekből nézve más és más látványt nyújtó kompozíciókat tartalmaz. A finálé, a friss, már a 2010-es években keletkezett Overlappings, színek átfedésének hatását feltáró sorozat bámulatosan igazolja, mennyire képes Maurer Dóra ma is a megújulásra. Minden addigi készségességével ellentétben Carly Whitefield semmilyen kérdésre nem válaszolt azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolhatja Maurer Dóra imponáló Tate-beli regnálása saját, és ezen túlmenően kortárs magyar művészek munkáinak műkincskereskedelmi értékét.

Tate Modern

A négy részből álló Tate múzeumi családnak az ezredfordulón felavatott legfiatalabb tagja az elmúlt évben közel 5,9 millió látogatóval több mint egy évtized óta először előzte meg népszerűségben a 266 éves múltra visszatekintő British Museumot. Az 1900 utáni brit, illetve a modern és kortárs nemzetközi művészetre koncentráló épületkolosszust 134 millió fontos költséggel alakították át a Herzog & Meuron iroda tervei alapján, majd 2016-ra újabb szárnnyal egészítették ki. A múzeum alapkollekciója ingyenesen látogatható. 

Maurer a White Cube-ban

Párhuzamosan a Tate Modern kiállításával a Bankside-hoz közeli, Bermondsey kerületi White Cube magángaléria is megrendezi Maurer-tárlatát. A Jay Jopling alapította ikonikus intézmény a Young British Artists, fiatal brit alkotók mozgalmának felkarolásával robbant be a köztudatba. Maurer visszatérő vendég: utoljára 2016-ban szerepelt a galéria West End-i központjában. A szeptember 12-e és november 3-a között látható kiállításon 1999 óta készült remekek tekinthetők majd meg, az Overlappings szériára helyezve a hangsúlyt.       

Orgonahang országszerte

Publikálás dátuma
2019.08.22. 19:06

Országjáró körútra indultak a művészek, miután az Orgonák éjszakája júliusban méltó módon nyitotta meg az OrgonaPont sorozatot.
Az OrgonaPont idén 31 koncerttel zajlik az ország 23 városában: Balatonlellén, Békéscsabán, Debrecenben, Egerben, Győrben, Hajdúböszörményben, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Kecskeméten, Kiskunhalason, Martfűn, Miskolcon, Nyíregyházán, Pakson, Pécsett, Sopronban, Szegeden, Szekszárdon, Szentendrén, Székesfehérváron, Szombathelyen, Vácott és Veszprémben rendeztek és rendeznek még eseményeket a hónap végéig. A koncerteken színes hangszerpárosításokat hallhat a közönség, de kórusok és zenekarok is csatlakoznak a hangszerek királynőjéhez.  Scheuring Kata fuvolázik, Mészáros Zsolt Máté orgonál 23-án Veszprémben a Szent Mihály székesegyházban. 23-án és 24-én Balatoni Sándor orgona és Beregi András tuba hangversenye hallható, először a paksi evangélikus templomban, utána való nap pedig a kaposvári Evangélikus templomban. Balatonlellén a Római Katolikus Plébánia templomban szombaton, 24-én Sebestyén János emlékére muzsikál Lantos István orgonaművész és Vajda Júlia szoprán énekesnő. Miskolcon az avasi Református templomban Andrássy György bariton és Mátyus Gabriella orgona hangversenye lesz hallható, Előttem az utódom címmel, 26-án. A kecskeméti Evangélikus templomban 27-én A Lélek hangjai címmel Kovács Róbert orgonista és a Bubnó Tamás vezette Szent Efrém Férfikar műsorát hallhatják. Tóka Ágoston orgona és a Pécsi Vonósok 29-éna szekszárdi Művészetek Házában lépnek fel, A kakukk és a csalogány műsoruk címe. „Boldog az az ember..." címmel 30-án Pécsett a Bazilikában Tóka Ágoston orgonál, a Pécsi Kamarakórust Tillai Aurél vezényli.      
Szerző
Témák
orgona