A klímavédelem jegyében kezdődik a G7-csúcs

Publikálás dátuma
2019.08.24. 08:40
Az óceánpart gyöngyszemét nem tölti el lelkesedéssel a találkozó, amelynek a biztonságáról 13 200 rendőr gondoskodik
Fotó: Marie Magnin / AFP / Hans Lucas
Nem várható áttörés sem a Brexitet, sem kereskedelmi kérdéseket illetően a világ hét legfontosabb ipari állama, a G7-ek biarritzi csúcstalálkozóján.
Az Atlanti-óceán partján fekvő Biarritz festői szépségű hely, viszonylag közel a spanyol, pontosabban baszkföldi határhoz. A mintegy 25 ezres üdülővárosban egy sor üzlet, illetve az egyik legfontosabb utca is Victor Hugóról van elnevezve. A francia író 1843-ban lelkendezett a „csodálatos városról”. Ugyanakkor attól félt, hogy több más francia üdülőváros sorsára jut, s elveszti természetes szépségét. Intelmeit a későbbi polgármesterek is igyekeztek megfogadni, s bár sok a turista, megőrizte páratlan adottságait. Manapság különösen sok szó esik arról Franciaországban, mit lehetne tenni, hogy az óceán partján fekvő városok száz-kétszáz év múlva is igazi gyöngyszemek maradjanak, a klímavédelmet ezért különösen a szívükön viselik. Ennek a témának különösen nagy teret szentelnek a világ hét vezető nagyhatalma, a G7-ek szombattól hétfőig tartó biarritzi csúcstalálkozóján. Függetlenül attól, hogy olyan kérdésről van szó, ami a „Biarrots-nak” nevezett helyiek jövőjét is meghatározza, cseppet sem lelkesednek a külföldi vendégek jöveteléért, mivel biztonságiak, diplomaták és újságírók garmadája lepte el az egyébként roppant békés várost, ráadásul épp a nyári szünidő utolsó napjaiban. Az éttermek komoly bevételkieséstől tartanak, mivel Biarritz legpompásabb negyedét e két napra elzárják a külvilágtól. Némi öröm az ürömben, hogy a sárgamellényesek eddig nem jelentek meg a városban. Christophe Castaner belügyminiszter kedden személyesen vette szemügyre a biztonsági előkészületeket: 13 200 rendőr és csendőr őrködik éjt nappallá téve. Helikopterek és drónok segítik munkájukat. Csak Párizsból 44 rendőri egység érkezik, ők eddig a sárgamellényesek elleni bevetéseken vettek részt. Az ellentüntetők is megjelentek a város környékén, francia, illetve baszk nyelvű röplapok bukkannak fel úton-útfélen. A rendőrök azonban egyetlen tüntetőt sem akarnak beengedni. Eric Spitz rendőrprefektus nem kis bölcsességgel megjegyezte: Baszkföld épp elég kiterjedt ahhoz, hogy ott rendezzenek megmozdulásokat. Némiképp cinikus megjegyzését igencsak rossz néven vették az antiglobalista csoportok. Biarritzban nem csak beszélni fognak a környezettudatosságtól. Itt lehet első ízben kipróbálni az oxigénnel hajtott kerékpárokat. Az Alpha névre keresztelt szerkezetet a Pragma Industries nevű cég állította elő, s az elektromos bicikli alternatívájává válhat, bár erre azért várni kell, mert ára rendkívül borsos. Mindenesetre kétszáz kerékpárral kísérleteznek, s több töltőállomás áll az érdeklődők rendelkezésére. A csúcstalálkozó alkalmával más, a környezetet nem szennyező eszközt is bemutatnak. Így például olyan napkrémet, ami nem árt a víznek. A hetek kormányfőit az Hotel du Palais-ban szállásolják el, amelyet az elmúlt hónapok folyamán alakítottak át. Egykor VII. Edvárd brit uralkodó töltött itt nem kis időt, 1908. április 7-én épp e szállodában nevezte ki hazája miniszterelnökének Henry Herbert Asquith-et. Kevéssé valószínű azonban, hogy más történelmi brit esemény is majd Biarrithoz lesz köthető: Boris Johnson és az európai kormányfők aligha jutnak egyezségre a britek uniós kilépéséről szóló megállapodás újratárgyalásáról. Ráadásul Johnson a jelek szerint nem is igazán törekszik arra, hogy hazája ne megállapodás nélkül távozzon az EU-ból. Szó lesz továbbá a világban tapasztalható egyenlőtlenségekről, bár a globalizmus elleni erők nem várnak túl sokat ettől. „A gazdag ipari országok mindenfélét ígérnek majd, s azt, hogy fellépnek egy olyan jelenség ellen, amit ők maguk idéztek elő” – vélekedett az Attac baloldali radikális szervezet egyik francia aktivistája, Laurent Thieulle. Az ellenrendezvényt a francia határnál, baszk területen tartják, Urrugune városában, amely Biarritztól 25 kilométerre található. A Nestlé élelmiszerkonszern egykori üdülőtelepén vernek tanyát. Szombaton aztán, a franciaországi Hendaye-ból mintegy 10 ezer tüntető vonul át a szintén baszkföldi Irunba. Ez utóbbi két településen hétfő óta workshopokat tartanak. A szervezők ígérik, csak békés megmozdulások lesznek. Egy csoport azonban a lehető legközelebb akar kerülni a csúcstalálkozó helyszínéhez. Be semmiképp sem juthatnak, a rendőri erők több kordont vontak a város köré. A biztonságiak biztosra is mentek, mivel a napokban több aktivistát vettek őrizetbe. Kiutasítottak az országból egy német férfit, az alternatív Dreyeckland rádió munkatársát. Hasonló sors várt az olasz Vincenzo Vecchire, akit még a 2001-es G8-as genovai csúcstalálkozót követően ítéltek nyolc évi börtönre. Az utóbbi években egy bretagne-i faluban élt. Kedden további öt személyt tartóztatott le a francia rendőrség. Remélhetőleg Biarritz nem a konfrontáció, hanem az együttműködés városaként vonul be a történelembe.

Elmaradhat a zárónyilatkozat

Emmanuel Macron már tavaly augusztusban a G7 fórumának reformjáért szállt síkra, a csúcstalálkozó ugyanis kudarcba fulladt 2018 júniusában, amikor Donald Trump utólag, dühödt Twitter-üzenetben vonta vissza a nagy nehezen megszületett zárónyilatkozatot, mert megsértődött Justin Trudeau kanadai kormányfő bírálatán. Franciaország tavaly vette át a G7 elnökségét, programjának középpontjába a Kínával való viszonyt, a klímavédelmet, az Indiával folytatott kereskedelmet, illetve az ifjúság védelmét helyezte. Elképzelhető, hogy a mostani csúcs még csekélyebb sikerrel zárul, mint a 2018-es, közös nyilatkozatban sem sikerül megállapodni, s Donald Trump ismét mindent elkövet azért, hogy ne szülessenek eredmények. Miközben az európai országok azt akarják elérni, hogy kereskedelmi kérdésekben ne mélyüljön tovább a szakadék az EU és az Egyesült Államok között, s közeledjenek az álláspontok, túlzott derűlátásra nincs ok. Trump a Twitteren többször ment neki a házigazda Macronnak, de az utóbbi napokban például azzal is „hozta a formáját”, hogy meg akarta venni Grönlandot Dániától, ám miután Koppenhága nemet mondott erre, lemondta találkozóját a dán miniszterelnökkel. Az is meghökkenést keltett Európában, hogy Trump reményét fejezte ki: Oroszország is visszatér a legfejlettebb ipari államok fórumára. Macron közölte, fontos az együttműködés Moszkvával, de a Kremlnek lényeges feltételeket kell teljesíteni ehhez. A francia elnök a jelek szerint úgy véli, felesleges erőltetni egy olyan közös dokumentumot, aminek semmi értelme sincs, és egyre nagyobb a szakadék az Egyesült Államok és a többi résztvevő ország között.

Bolsonaro engedett a nyomásnak, a brazil hadsereg is közreműködik az esőerdőtüzek megfékezésében

Publikálás dátuma
2019.08.24. 08:31

Fotó: ANTONIO SCORZA / AFP
Trumo is felhívta az eddig vonakodó brazil elnököt.
A nemzetközi nyomás hatására Brazília elnöke pénteken engedélyezte, hogy a hadsereg is közreműködjön az amazóniai esőerdőtüzek megfékezésében - írja az MTI. A katonaság egyes egységei szombattól foglalják el állomáshelyeiket az érintett területeken, hogy segítsenek a tűzoltásban, együttműködve a közbiztonsági szervekkel és a környezetvédelmi hivatalokkal. Bolsonaro korábban az esőerdők védelmét a brazil gazdasági fejlődés - bányászat, földművelés, fakitermelés - akadályaként emlegette, amivel nemzetközi, környezetvédelmi bírálatok sorát vonta magára. Pénteken telefonon beszélt vele Donald Trump amerikai elnök, felajánlva országa segítségét a tűz elleni harcban. Ugyancsak pénteki fejlemény, hogy a brazil kormány diplomáciai offenzívát indított: külképviseleteinek 12 oldalas körlevelet küldött statisztikákkal, és meghagyta diplomatáinak, hogy az adatok alapján érveljenek esőerdőügyben. Az Amazonas esőerdejeiben jelenleg is több ezer erdőtűz pusztít, a hét második felére ez lett az egyik legtöbbet tárgyalt hír az interneten: rengeteg kampány szerveződik, Leonardo Dicapriótól Cristiano Ronaldóig szólalnak fel a sztárok az esőerdő védelmében, Emmanuel Macron a G7-es csúcs napirendjére akarja tűzni a katasztrófát, miközben Jair Bolsonaro szerint az országának nincs elég erőforrása leküzdeni a lángokat.
Szerző
Témák
esőerdő tűz

Szabad szemmel: az uszítás és megfélemlítő akciók elől menekült el Budapestről Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2019.08.24. 07:22

Nemzetközi sajtószemle, 2019. augusztus 24.
Der Standard A Nyílt Társadalom Alapítvány budapesti irodáját azért kellett bezárni, mert egyre gyakoribbá váltak az uszítások és a megfélemlítő akciók a munkatársak ellen. De idetartoztak az alapító, Soros György elleni antiszemita plakátok is. Erről maga az intézmény igazgatója számol be, immár Berlinből küldött vendégkommentárjában. Goran Buldioski rámutat, hogy Magyarországon és Lengyelországban komoly veszély fenyegeti a demokratikus vívmányokat, fokról fokra számolják fel a jogállamot. A független sajtót mind inkább szétverik. Éppen azért kellett a képviseletnek a német fővárosba költöznie, mivel egyre kisebb lett a mozgástér a civil társadalom számára. Márpedig – mutat rá a Páneurópai Piknik évfordulójához időzített elemzés – a 30 évvel ezelőtti történelmi esemény tanulsága éppen az, mennyire fontosak civil, illetve polgári erők. Csak félő, hogy a tanulságokat nem vonták le teljes mértékben. Ennélfogva csupán korlátozott ezeknek a köröknek a cselekvési lehetősége, pedig 89-ben még mekkora történelmi változás beindításánál működtek közre! Manapság a nyugati kormányok megelégednek azzal, hogy továbbra is támogatni kívánják a demokratizálódást Keleten. Ám meg kellene vizsgálniuk, milyen segítséget nyújtanak az olyan tekintélyelvű vezetőknek, mint Orbán Viktor. Szembe kell nézni azzal, hogy repedések keletkeztek a demokrácia épületén, feljöttek az szélsőjobbos, populista irányzatok, az elnyomás új formái alakulnak ki. Ideértve Spanyolországot, Franciaországot és Olaszországot. Ezek azután precedensként szolgálnak az illiberális kormányok számára. Hogy ne jöjjenek létre új falak, részben a valóságban, részben a fejekben, ahhoz új energiához kell juttatni a civil szervezeteket. Ebben a politikusoknak segíteniük kell, ahelyett, hogy újabb és újabb akadályokkal nehezítenék a demokráciáért tenni kívánó polgárok munkáját.
Profil A kommentár arra emlékeztet a Hitler-Sztálin-paktum aláírásának 80. évfordulóján, vagyis a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapján, hogy érdemes megnézni, miként alakul manapság a politika több európai országban is. Merthogy tovább erősödik a jobboldali populizmus és a nacionalizmus. Olaszországban Salvini a hatalmat akarja megkaparintani. Magyarországon Orbán Viktor megy tovább az illiberális demokrácia útján. Most hétfőn arra használta a Páneurópai Piknikről, illetve a Vasfüggöny lebontásáról tartott megemlékezést, hogy az új határkerítések felállítását dicsérje.
Die Presse A lap munkatársa arról számol be helyszíni élményei alapján, hogy német-magyar ügy volt a Páneurópai Piknik 30 évfordulója, a hivatalos Ausztria távol maradt az eseménytől, amely a recsegő-ropogó Merkel-Orbán találkozóban csúcsosodott ki. Mint írja, a visszaemlékezés részeként a soproni Liszt-konferenciaközpontban pódiumra hívták az akkori áttörés több érintettjét, akik azonban eléggé kellemetlen helyzetbe kerültek, amikor egy fiatal, félolasz asszony a déli határkerítést szidta. Egy egykori NDK-s menekült kifejtette, hogy a szabadság mindenki számára adott jog, a falak nem jelentenek megoldást. Bella Árpád, aki 3 évtizede szolgálatos parancsnokként átengedte a keletnémeteket, úgy válaszolt, hogy a szuverenitás védelméhez segédeszközökre van szükség. Ugyanakkor Nagy László, a soproni MDF alapítója, a Piknik egyik társszervezője dühösen mesélte, hogy az egyik nagy nyugati újság tudósítója arról faggatta: ellenőrizték-e annak idején, nem terroristák jutnak-e át a határon. A beszélgetés akkor már 6 órán át tartott, de Nagy ennél a pontnál kidobta a riporternőt.
Die Presse A múlt évben csaknem 25 százalékkal esett vissza Ausztriában az elfogott illegális migránsok száma, ám az idén megint többen próbálkoznak egész Európában, méghozzá úgy, hogy sokszor konténerekbe és teherautókba bújnak el, ami roppant veszélyes lehet. Épp ezért az embercsempészettel foglalkozó bécsi rendőri részleg vezetője azt sürgeti, hogy az egész földrészen csakis a rendezett bevándorlást engedjék meg. A tavalyi statisztika szerint különben összesen jó 21 ezren futottak bele az osztrák hatóságok karjaiba. A korábbinál kisebb szám oka az, hogy a bűnözők más utakat választanak, illetve hogy Ausztria már nem számít a legvonzóbb öt célállam közé. Azon kívül valamelyest csillapodtak a harcok Szíriában, Törökország pedig tartja magát az EU-val kötött megállapodáshoz. Szervezett formában az érintettek jó fele Olaszország felől próbálkozott, Magyarországon át minden 6. akart bejutni. A bandák segítségét leginkább afgánok, irániak és szírek vették igénybe.
Süddeutsche Zeitung Paul Lendvai korábban azzal szerzett magának hírnevet, hogy közvetített a Kelet és a Nyugat között, ma pedig a populizmus veszélyeire figyelmeztet. Így méltatja a lap az újságírót, aki éppen ma ünnepli 90. születésnapját. Ebből az alkalomból saját maga által írt könyvvel lepte meg magát. A „Törékeny világ” személyes élményekre, a nagy emberekkel lezajlott találkozókra tekint vissza, és bőven volt miből válogatni, hiszen Lendvai csaknem 7 évtizede műveli az újságírást, a legmagasabb fokon. Számára a tisztesség mindig is fontosabb volt, mint a taps. Napjainkban az Orbán-féle magyarországi populizmus ellen emeli fel szavát.
Szerző