Lezárásához közeledik a nyolc éve tomboló háború Szíriában

Publikálás dátuma
2019.08.24. 10:00

Fotó: Xinhua News Agency
A kormányerők apránként visszafoglalják az utolsó lázadók uralta tartományt is, még ha emiatt Törökország és Ororszország össze is akad.
Szíriában a lezárásához közeledik a nyolc éve tomboló háború, de a végét nagyon elhúzzák. Nincs mindent eldöntő ütközet, csak lassú kivéreztetés, ahol minden érdekelt fél az utolsó pillanatig próbálja menteni, ami menthető. Az már rég kijelenthető, hogy az egykori lázadók vereséget szenvedtek. Az északi Idlíb tartomány, amelyet különféle terrorszervezetekkel megosztva még úgy-ahogy uralmuk alatt tartanak, április óta körbe van zárva és ostrom alatt áll. A térségben néhány tízezer fegyveres lehet még, akik minden bizonnyal a végsőkig kitartanak, ám túlélésük inkább annak köszönhető, hogy ebben az offenzívában Irán alig, Oroszország pedig csak félgőzzel segít a szír kormányerőknek. A hét elején heves bombázások és légicsapások után Han Sejkun is elesett (az al-Kaidához köthető Hajat Tahrír as-Sám szerint „átcsoportosítottak”). A település stratégiailag fontos: ezen keresztül fut végig az autópálya, amely összeköti Damaszkuszt az ország (egykor) második legnagyobb városával, Aleppóval. Ugyanakkor jelképes szerepe is van, ugyanis az egyik legrégebbi lázadó központról van szó, 2017-ben pedig az keltett nagy felháborodást, hogy a vádak szerint vegyi fegyvert vethettek be itt a kormányerők a civil lakosság ellen. Az elmúlt négy hónapban tehát az Aszad-rezsim ha egészen lassan is, de apránként előrenyomulva szorítja ki ellenfeleit. Persze korántsem ellenállás nélkül: az ENSZ becslései szerint az utóbbi hónapokban már legalább 500-an haltak meg, és több százezren kényszerültek ismét lakóhelyük elhagyására. A tartomány nagyjából hárommilliós civil lakosságának nagy része egyébként is belső menekült, akik 5-10-szer is útra keltek már, nyomukban a háborúval. Ezúttal azonban úgy tűnik, zsákutcába futottak. A damaszkuszi híradások szerint ugyan a polgári lakosságnak menekülő folyosót nyitottak, ám az erősen kérdéses, ki mer még visszatérni. A másik irány Törökország felé egyelőre szintén zárva van, és persze Ankarának nagyon nem hiányzik egy újabb menekülthullám.
Nem is csoda, hogy Törökország időt húz, próbálja életben tartani az oroszokkal kialkudott, de már recsegő-ropogó tűzszünetet. Kezd azonban a törököknek is forró lenni a talaj: a héten már egyik konvojukat is találat érte, amelyben hárman – állítólag szírek – életüket vesztették. A damaszkuszi verzió szerint a törökök lázadókat próbáltak menekíteni, Ankara azonban figyelmeztetett, az Aszad-rezsim a tűzzel játszik, ha erőiket célba veszi. Csakhogy ha mindenki tartja magát a saját forgatókönyvéhez, nem lesz más választás. Bassár al-Aszad elnök ismét azt ígérte, hogy a hadműveleteket addig folytatják, amíg Szíria teljes területét fel nem szabadítják. Márpedig akkor Idlíb, a török befolyás alatt álló részek (12 török megfigyelőpont is üzemel Észak-Szíriában), és előbb-utóbb a kurdok uralta területek is sorra kerülnek. Kérdés, hogy mit szól a szír-török összeakadáshoz Oroszország, amellyel – különösen az SZ-400-as légvédelmi rakétarendszer megosztó vásárlásával – igyekszik szorosabbra fűzni a viszonyt Recep Tayyip Erdogan török államfő. A tervek szerint szeptember 16-án a török fővárosban találkozik a török, az orosz és az iráni vezető, akkor ismét meggyőzhetik egymást, hogyan képzelik el a szíriai rendezést. A békére még várni kell: Idlíb után következhetnek a kurdok területei is, amelyeknek a függetlenségét Aszad ugyancsak kizárta. Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, itt már amerikai érdekekkel – és Manbídzsban katonákkal – is számolni kell, a törökök viszont ebben a vitában a másik oldalon állnak, a szemükben a kurdok terroristák. Erdogan ígérete ellenére az Eufrátesz keleti oldala elleni török invázió egyelőre elmaradt, próbálnak egyeztetni Washingtonnal a megoldásról. Ha nem sietnek, számolhatnak azzal, hogy hamarosan Damaszkusz és Moszkva is beleköphet a levesükbe.
Szerző

Lángokban áll a fél világ – Az erdőtűz túlnőtt Brazílián

Publikálás dátuma
2019.08.24. 09:25
A NASA műholdképe Dél-Amerikáról
Fotó: NASA
Ég a Föld tüdeje az Amazonas mentén és Szibériában, az egyre sürgetőbb nemzetközi fellépést helyi politikai érdekek hátráltatják.
A szemünk előtt kap bele a tűz az elmúlt évtizedek - főszabályként az országok szuverenitáson alapuló - világrendjébe: az amazonasi esőerdőben pusztító tűzvész nemzetállami keretek között, nemzetközi összefogás nélkül nehezen állítható meg, ugyanakkor a következményei sem maradnak az érintett országok (mindenekelőtt Brazília) határain belül. Jelenleg egyszerre ég a Föld két legnagyobb erdeje – az Amazonas-medencében illetve Szibériában -; a két terület együttesen a globális rendszerek által kivont (vagyis a szén-körforgásból átmenetileg kiszakított) szén-dioxid jóval több mint 50 százalékát nyeli el az erdőtűzmentes időszakban, és a földfelszínen lehulló csapadék nagyjából 25-30 százalékáért felel. Az egyelőre megállíthatatlannak tűnő tüzek következményei mindenképpen az egész világra kihatnak majd, miközben Bolsanaro brazil elnök, akinek fellépése közvetlen összefüggésben áll az erdőirtások (és így a tűzvészek) kiterjedésének növekedésével, mindössze odáig jutott, hogy az ország belügyeibe történő beavatkozásnak nevezte a Franciaországban és más országokban megfogalmazott aggodalmakat, illetve sürgetéseket. Az önállóságát és teljes cselekvési szabadságát abszolút államérdeknek tekintő Oroszországgal kapcsolatban eddig fölvetni sem merte senki, hogy nemzetközi szerepvállalásra lenne szükség a lángok megfékezéséhez, pedig az orosz állam kezéből láthatóan kicsúsztak az események – kizárólag az időjáráson múlik, hogy időben és térben meddig terjed a tűz. Eközben nem csak az erdőtüzek füstje éri körbe lassan a bolygót, hanem az éghajlatra gyakorolt hatásuk is: a leégett fákból, illetve a tajga esetében az alattuk lévő, normál esetben nyáron is állandóan fagyott talajból a légkörbe kerülő szén-dioxid már rövid távon is kimutatható mértékben fogja gyorsítani az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedését. A szituáció nemzetközi klíma-vészhelyzet kihirdetését indokolná, ilyesmire azonban nem volt még példa a történelemben, és a francia elnök, Macron kiállása kevésnek tűnik a klímaszkeptikus Trump (és Bolsanaro), illetve Putyin blokkoló többségével szemben. Emmanuel Macron francia elnök csütörtök este a Twitteren riadóztatott: „Ég a házunk. Szó szerint. Az amazóniai esőerdő – a tüdő, amely bolygónk oxigénjének 20 százalékát állítja elő – kigyulladt. Ez világválság. G7-tagok, vitassuk meg ezt a vészhelyzetet a találkozó első napirendi pontjaként két nap múlva.”
Természetesen a klímaszkeptikus brazil elnök, Jair Bolsonaro válasza sem maradt el, aki „személyes politikai nyereség” szerzésének szándékával vádolta a francia elnököt – derül ki a BBC cikkéből. Bolsonaro azt is hozzátette, hogy a kérdés megvitatása a franciaországi Biarritzban, ahol a csúcsot tartják, „helytelen gyarmatosító beidegződéseket” idéz fel. Ezzel arra utalt, hogy a G7-en az érintett országok, így Brazília sem lesznek ott, hogy a vita során védhessék magukat. Ismeretes, hogy néhány nappal ezelőtt, hetekig tartó tárgyalások után, Bolsonaro kormánya egyoldalúan megszüntette a brazil Amazonas Alapítvány vezető testületének munkáját, mire válaszul Németország és Norvégia megvonta azt a pénzbeli támogatást, amelyet az esőredők pusztulásának megakadályozására és rehabilitációjára adtak az országnak. A brazil elnök a lépéseket cinikus válasszal viszonozta, a németeket arra figyelmeztette, hogy erdősítés ügyében a saját házuk táján nézzenek jobban körbe, a norvégoknak pedig a Feröer szigeteki bálnavadászatot hánytorgatta fel. Miközben az elnök gúnyosan reagált a norvég és német pénzelvonásra, azt jelezte, hogy országának nincsenek anyagi forrásai arra, hogy megküzdjön a lángokkal az Amazonas-régióban. Ugyanakkor újra elmondta, hogy az esőerdők fenntartását támogató államok be akarnak avatkozni Brazília belügyeibe: „Nem jótékonyságból küldenek ide pénzt, hanem azzal a céllal, hogy megbolygassák szuverenitásunkat.”
Az erdőirtás és a kormány környezetvédelmi politikája ellen tüntettek Brazília berlini nagykövetsége előtt
Fotó: ODD ANDERSEN / AFP
Bolsonaro hivatalba lépése óta az amazonaszi esőerők pusztítása újult erővel folytatódik, és ez nem csak az ország belügye, miután a WWF, a Természetvédelmi Világalap szerint ez a terület szolgáltatja a Föld oxigén- és édesvízkészletének egyötödét. A világ itt lévő legnagyobb esőerdői kötik meg a légkörben lévő szén jó részét is, amellyel jelentősen lassítják a felmelegedést, de a tüzek révén jelentős mennyiségű szén-dioxid és szén-monoxid kerül a levegőbe. Az erdőket 3 millió állat- és növényfaj lakja, és egymillió bennszülöttnek szolgának élettérül. Az utóbbi időben azonban a legsúlyosabb fenyegetést az egyedülálló ökoszisztémára a tüzek jelentik, műholdas felmérések alapján a brazíliai tüzek száma 85 százalékkal emelkedett az elmúlt évben, ezek jó része az amazonaszi régióban pusztít. Idén több mint hetvenezret észleltek műholdról, augusztus 22-én a nagy folyó környékén 2500 volt aktív. Tavaly a tüzek száma negyvenezer fölött volt. A természetvédők Bolsoanro kormányát vádolják a katasztrófák miatt, mondván bátorítják a farmereket és a fakitermelőket az erdők pusztítására. Az új kormány egyik első intézkedéseként lehetőséget adott a mezőgazdasági minisztériumnak arra, hogy amennyiben az gazdaságilag indokolt, megszüntesse az Amazonas-medence esőerdőinek védettségét. Bolsonaro mindettől azt reméli, hogy az erdőterületek privatizálása utáni iparosításból befolyó összegek jelentősen növelik majd a brazil életszínvonalat. Abban, hogy a brazil elnökök nem sokat törődnek az esőerdőket érintő nemzetközi aggodalmakkal, nincs semmi új. Már korábban is elutasították a nemzetközi civil szervezeteket és európai vezetőket, mondván országuk belügyeibe avatkoznak. Bolsonaro azonban szintet lépett azt állítva, hogy a tüzeket civil szervezetek okozzák, hogy bosszút álljanak kormányán, amely csökkentette anyagi hozzájárulását működésükhöz. Bár külföldön kijelentése sok helyen megütközést keltett, otthoni támogatói körében igaznak tarják, és népszerűsége továbbra is megmaradt, miközben több mezőgazdasági vezető attól fél, az elnök szavai negatívan hathatnak terményeik külföldi fogadtatására, a szója és a marhahús exportjára.
Frissítve: 2019.08.26. 10:13

Kétszázmilliót ad a kormány, hogy a menekültek ne induljanak útnak

Publikálás dátuma
2019.08.24. 09:16
Maszúd Barzani, a Kurdisztáni Autonóm Régió elnöke üdvözli Szijjártót Irakban. MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / B
Vagy menjenek haza. Főleg üldözött keresztény közösségekre költenek.
A pénteki Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormány a Hungary Helps Program keretében 196 336 000 forint többletforrást különíttet el az iraki jezidi menekültek megsegítését, helyben maradását és hazatérését támogató projektek megvalósítása és támogatása céljára - írja a 24.hu. Az összeg két részre oszlik, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 167 millió, Babiloni Káld Katolikus Egyház Erbíli Érseksége pedig 29 336 000 forint adományt kap a költségvetésből. Mint korábban megírtuk, a kormány már több mint 8,6 milliárd forintot költött a Hungary Helps Programra, melynek keretében hat országban – Szíriában, Irakban, Libanonban, Jordániában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Nigériában – eddig összesen 24 projekt teljesülésében segédkezett a magyar állam. A program részeként keresztény fiataloknak szóló ösztöndíjprogramot is indítottak, ez 2016 és 2019 között összesen 1,381 milliárd forintba került. A Hungary Helps Program 2017 óta foglalja magába Magyarország humanitárius segítségnyújtás keretében végzett tevékenységét olyan országokban, amelyekből sok menekült indul útnak. A Miniszterelnökség szerint az elsősorban az üldözött keresztény közösségek támogatását szolgáló programmal 35 ezer embernek segítettek a szülőföldön maradásban vagy a visszatérésben. A mostani kormányhatározatban új elem, hogy míg eddig kizárólag helyi egyházi szervezetek részesültek a támogatásban, ezúttal egy magyar civil szervezet is kapott 167 millió forintot. 
Szerző