Előfizetés

Már bírók telefonjait is lefoglalták Szlovákiában a Kuciak-gyilkosságot övező botrány miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.23. 13:32

Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
A hírek szerint a rendőrök azokra csaptak le, akik közvetlenül kommunikáltak Marián Kočner vállalkozóval.
A szlovák rendőrség csütörtökön lefoglalta Monika Jankovská (Smer), az igazságügyi minisztérium államtitkárának mobiltelefonját – írja az ujszo.com, a hírt elsőként az Index vette észre. A portál szerint a hírt az igazságügyi tárca is megerősítette, közleményükben az áll, hogy az államtitkár együttműködik a hatóságokkal. Ezzel párhuzamosan több kerületi és járási bíró telefonját is elvették Pozsonyban. A Denník N szerint a rendőrök azokra csaptak le, akik közvetlenül kommunikáltak Marián Kočner vállalkozóval. A telefonokat most szakértők vizsgálják. A ujszo.com cikke szerint Jankovská 2012 óta államtitkár, Kočner az üzeneteiben „az én majmocskámnak“ („moja opička“) nevezte. Marián Kočnert azzal gyanúsítja a rendőrség, hogy ő rendelte meg Jan Kuciak tényfeltáró újságíró meggyilkolását.

Macron: Nemzetközi válsághelyzet az amazonasi erdőtűz

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.23. 11:33

Fotó: ANTONIO SCORZA / AFP
„Ég a házunk. Szó szerint” – fogalmazott a francia elnök.
Nemzetközi válsághelyzetnek nevezte Emmanuel Macron francia elnök az amazonasi erdőtüzet csütörtöki Twitter-bejegyzésében. Hozzátette: a G7-csúcson meg kell vitatni sürgősen meg kell vitatni a helyzetet.
„Ég a házunk. Szó szerint. Az amazonasi erdő – a tüdő, amely a bolygó oxigénjének 20 százalékát adja – lángol”

– fogalmazott Macron.

Ugyancsak csütörtökön a brazil elnök az országa belügyeibe történő beavatkozással vádolta meg azokat az államokat, amelyek anyagilag segítik Brazíliát az esőerdőtüzek elleni harcban.
„Nem jótékonyságból küldenek ide pénzt, hanem azzal a céllal, hogy megbolygassák szuverenitásunkat”

– mondta Jair Bolsonaro a Facebook közösségi portálon közvetített beszédében.

Nem sokkal korábban ugyanakkor az MTI összefoglalója szerint úgy nyilatkozott, hogy Brazíliának nincs elegendő forrása az erdőtüzek visszaszorítására.
„Amazónia nagyobb, mint Európa. Hogyan küzdenének ekkora területen a bűnös gyújtogatók ellen?”

– tette fel a kérdést újságíróknak távozásakor az elnöki palotából.

Bolsonaro ezzel első ízben nyilatkozott úgy, hogy földművesek is okozhatják a tüzeket. Szerdán még NGO-kat, nem kormányzati szervezeteket vádolt gyújtogatással – bizonyítékok nélkül. Az idén 83 százalékkal több az erdőtűz Brazíliában, mint a tavalyi első nyolc hónapban. Bár a lángok rendszeresen felcsapnak ilyentájt, az év aszályos szakaszában, környezetvédők a tüzek ugrásszerű elszaporodása miatt parasztokat vádolnak, akik az erdők felégetésével próbálják növelni termőterületeiket. A Reuters brit hírügynökség megjegyzi, hogy a gazdák legalább hallgatólagosan bátorítást kaphattak az év elején hivatalba lépett elnöktől, mivel Bolsonaro rendre úgy nyilatkozik: Brazíliának meg kellene nyitnia Amazóniát az üzleti érdekek előtt, engedélyeznie kéne a bányászatot, a földművelést, a fakitermelést.

Orosz csodafegyverek futószalagon

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2019.08.23. 11:15

Fotó: YURI KADOBNOV / AFP
Gyors ütemben korszerűsítik az orosz hadsereg fegyverzetét. Új rakétákat és drónokat is hadrendbe állítanak. Arra nincs válasz, hogy honnan van minderre pénz.
Az orosz védelmi minisztérium feltette a YouTube-ra a legújabb csodafegyver első útjáról készült videót. Az „Ohotnyik” („Vadász”) pilótanélküli csapásmérő drón, a Szuhoj vállalat gyártmánya, húsz percig hatszáz méter magasságban néhány kört tett meg a katonai repülőtér körül, majd landolt a leszálló pályán. Manővereit a földről irányították. Az „Ohotnyikkal” az idén néhány bonyolultabb feladatot is meg akarnak  oldani. Lesz olyan eset, hogy már a földi irányító tevékenységét sem veszik igénybe, a gép teljesen autonóm üzemmódban működik majd. 20 tonna súlyával egy madár könnyedségével száguld a légben. Lopakodó technológiája, radart semlegesítő felülete, szupermodern felszerelése sebezhetetlenné teszi. 2012 óta dolgoznak rajta, a tervezési munkák költsége állítólag meghaladja az 1,6 milliárd rubelt. Nyugati szakértők találgatják, vajon milyen szerepet szánnak a hatodik generációs orosz drónnak? Amerikai megfelelőjének sokkal nagyobb a súlya, ráadásul az „Ohotnyik” nem alkalmas a bonyolult manőverezésre, és mindössze 5000 kilométer a repülési távolsága. Se nem igazán vadászrepülő, se nem bombázó. Fedélzeti elektronikus berendezése, automatikus vezérlése, műholdas navigációja, és sok egyéb paramétere alapján ugyanakkor több téren kivételesnek tekintik. A Business Insider portál mindenesetre úgy véli, hogy az „Ohotnyik” jelentős fejtörést okoz az amerikai hadseregnek. Pedig hadrendbe állításának időpontját megjósolni sem lehet.
Ennél konkrétabb haderőfejlesztés is történik Oroszországban. Miután Vlagyimir Putyin a stratégiai nukleáris erők további erősítését jelölte meg az egyik fő feladatnak, a hiperszonikus „Avangard” interkontinentális rakéta hadrendbe állítása kapott nagyobb hangsúlyt a fejlesztésben. Ezt Putyin olyan fegyverként jellemezte, amely sebezhetetlen az ellenséges rakétákkal folytatott harcban. 33 ezer kilométeres óránkénti sebessége, manőverezési képessége láthatatlanná teszi az ellenfél radarjai számára. Három harci blokkjának mindegyike képes más pályán csapást mérni a kijelölt célra. Ami új fejlemény az ügyben, hogy végre befejeződtek a kísérletek, és a sorozatgyártás eredményeképpen az idén már valóban hadrendbe állíthatják. Elsőként az orenburgi területen szolgálatot teljesítő stratégiai rakétahadosztályt szerelik fel vele az év vége felé. Folytatódik a katonai egységeknél az átállás a „Jarsz” korszerű rakétakomplexumra. Az ellenséges hadiipari célpontok megsemmisítésére hozták létre a három fokozatú, szilárd hajtóanyagú rakétát. Mobil és silóban tartott változatát gyártják. Akár hat, egyenként 300 kilotonnát tartalmazó nukleáris töltetet vihet magával. Elődeinél modernebb hajtóművei nagyobb sebességet tesznek lehetővé. Erősségei közé tartozik, hogy sok hamis, megtévesztő adatot továbbít az ellenfélnek. Termonukleáris töltete is korszerűbb, csakhogy a nemzetközi tilalmak miatt azt soha nem próbálták ki. Az idén megkezdték és jövőre már hadrendbe állítják a „Barguzin” vasúti rakétakomplexumot, amelyet „Jarsz” rakétákkal látnak el. A szárazföldi csapatok 450 korszerűsített páncélossal lesznek ütőképesebbek. A védelmi minisztérium szerződést kötött egy urali hadiüzemmel 132 „Armata”, többek között a T-14-es típus 2021-ig történő leszállítására. Az először a májusi moszkvai katonai parádén bemutatott T-14-es tankról azt állítják, hogy nincs hozzá fogható a világon, tulajdonképpen a harckocsik új generációját képviseli. Az orosz hadsereget alapvetően ezzel akarják felszerelni. A szárazföldi csapatokat felfegyverzik az „Iszkander” rakétakomplexummal, amely ballisztikus és szárnyas rakétákkal egyaránt rendelkezik. Jelentős mértékben megnövelik azoknak a légvédelmi egységeknek a számát, amelyeket olyan légvédelmi rakétatípusokkal látnak el, amelyek hatékonyságát Szíriában már kipróbálták a robotrepülőgépekkel szemben. Most először jut hozzá a hadsereg a középhatótávolságú Sz-350 „Vitjaz” légvédelmi rakétarendszerhez, amely 30 kilométer magasságig képes megsemmisíteni a kijelölt célt. Minden kilövőállást 12 rakétával szereltek fel.  Az idén befejezik a „Voronyezs” radarhálózat kifejlesztését is.
A légierő 100 repülőgéppel és helikopterrel lesz gazdagabb. Négy Tu-95MSZ modernizált stratégiai rakétahordozó repülőgép is közéjük tartozik. A Szu-35 vadászrepülőgépek első csoportja már megérkezett a Tveri Terület légiezredéhez. De hozzájut a légerő az ötödik generációs SZu-57 vadászgép és a Mi-28NM harci helikopter első darabjaihoz is. A védelmi miniszter ígérete szerint megkezdik a hadsereg ellátását a középhatótávolságú felderítő és csapásmérő pilótanélküli gépekkel. A haditengerészet az év végén megkapja többek között a „Bulava” rakétákkal felszerelt „Knyáz Vlagyimir” modernizált atomtengeralattjárót. Összesen 12 hadihajót és naszádot, két tengeralattjárót, ellátó hajót és négy parti rakétakomplexumot terveznek idén átadni. Új hajókhoz jut az Északi-tengeri, a Fekete-tengeri és a Csendes-óceáni flotta. A haditengerészet 143 új és modernizált légieszközt kap. Ez egyáltalán nem a teljes lista, inkább csak kiragadott példák gyűjteménye. És hogy honnan van mind erre anyagi fedezet a romló gazdasági körülmények közepette? Erre nincs válasz. Mint ahogy arra sincs,  fel van-e készülve Oroszország a sokirányú haderőfejlesztés veszélyeinek a kivédésére. Pedig a nukleáris hajtóművel rendelkező kísérleti rakétának az Arhangelszki Területen történt és halálos áldozatokat követelő felrobbanása óta ez is sokakat érdekelne.