Két hétig vesztegelt egy újabb mentőhajó, fedélzetén a kimentett emberekkel, akik senkinek sem kellettek

Publikálás dátuma
2019.08.23. 15:28

Fotó: ANNE CHAON / AFP
Az Ocean Viking civiljei kiszámítható és állandó uniós mechanizmusok létrehozását kérik - pont olyat, mint amilyen javaslatot Orbánék megvétóztak júliusban.
Partra szállítják Máltán az Ocean Viking civil hajón rekedt menekülteket, akiknek a befogadását hat európai uniós ország vállalta - jelentette be pénteken az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős tagja. Dimitrisz Avramopulosz a Twitteren üdvözölte azt a friss megállapodást, amelynek értelmében
Franciaország, Írország, Luxemburg, Németország, Portugália, illetve Románia között osztják el a 356 kimentett embert, akik a két héttel ezelőtti fedélzetre vételük óta várnak kikötési engedélyre Szicíliától délre.

Máltán senki sem maradhat.
A Ocean Viking az az SOS Méditerranée és az Orvosok Határok Nélkül civil szervezetek mentőhajója. Jay Berger elmondta, hogy az Ocean Viking a készletek feltöltését követően folytatja a küldetését. Max Avis, az SOS Méditerranée egyik vezetője kiszámítható és állandó európai mechanizmus létrehozását sürgette a Földközi-tengeren kimentett menedékkérők partraszállításában és elhelyezésében a jelenlegi eseti jellegű megoldások helyett, amelyek szerinte fokozzák az érintettek szenvedését. Az ilyen mechanizmusok létrehozását egyébként pont a V4-ek és Magyarország kormánya akadályozza - amikor ez legutóbb napirendre került, Orbánék lényegében arra szavaztak, hogy a menekültek inkább fulladjanak a tengerbe.
Az Open Arms nevű spanyol NGO hajója közel három hét várakozás után kedd este köthetett ki az olaszországi Lampedusa szigetén.

Amerikai fegyverkísérlet – „Szimmetrikus választ” akar Putyin

Publikálás dátuma
2019.08.23. 15:26

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
„A szerződésszegés ténye immár nyilvánvaló, ezt vitatni lehetetlen, ezt ők maguk mondták el” – közölte az orosz elnök.
Az orosz államfő megfelelő ellenlépések kidolgozására utasította a moszkvai kormányzati szerveket annak nyomán, hogy az Egyesült Államok a minap 500 kilométernél nagyobb hatótávolságú, szárazföldi telepítésű manőverező robotrepülőgéppel hajtott végre kísérletet. Vlagyimir Putyin „szimmetrikus válasz” előkészítésére szólította fel az apparátust – jelentették be a Kremlben.  A múlt vasárnapi amerikai teszt bő két héttel követte azt, hogy az amerikaiak augusztus 2-án felmondták a közepes hatótávolságú, szárazföldi állomásoztatású nukleáris eszközök felszámolásáról szóló, Washington és Moszkva által 1987-ben aláírt, úgynevezett INF-szerződést. Moszkva már korábban is azt állította, hogy az MK-41-es kilövőállások – az Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszer kilövőállásai –, amilyeneket egyebek között a romániai rakétavédelmi bázisra is telepítettek, és amilyenek a hasonló lengyelországi objektumon is lesznek, ellentétesek az INF-szerződés rendelkezéseivel. Washington ezt tagadta, azt hangoztatva, hogy a szárazföldi állomásoztatású MK-41-esek nem képesek tengeri telepítésű, Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására.
„A szerződésszegés ténye immár nyilvánvaló, ezt vitatni lehetetlen, ezt ők maguk mondták el”

– szögezte le most Putyin a Kreml közleménye szerint.

Aegis Ashore Romániában
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Szerinte immár az a kérdés merül fel, hogy Lengyelországba, illetve Romániába ezek után rakétavédelmi vagy pedig csapásmérő eszközöket telepítenek-e az amerikaiak.  Putyin kitért arra: Oroszország alapvető érdekeit az is érinti, ha az Egyesült Államok a rakétákat – egyes vezetői nyilatkozatainak megfelelően – elsőként az ázsiai és csendes-óceáni térségbe telepíti. Az orosz elnök szerint Washington valójában meg akar szabadulni a korábbi korlátozásoktól, hogy rakétákat telepítsen a világ különböző régióiba. Az INF-szerződés a szárazföldi indítású, nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, azzal, hogy megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és kipróbálását.  Az oroszok szerződésértelmezése szerint annak vonatkoznia kellene az aláíráskor még nem létező csapásmérő drónokra is.  
Az Egyesült Államok viszont azt állítja, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést, mégpedig a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével.  Amikor az Egyesült Államokban elhangzottak az első olyan kijelentések, amelyek az INF-szerződés félretételének a szándékára utaltak, amerikai elemzők rendre azzal érveltek, hogy Washingtont nem csupán – sőt, valójában nem is elsősorban – az orosz fegyverkezés, Moszkva állítólagos szerződésszegő magatartása aggasztja, hanem az, hogy míg a kétpólusú világból hátramaradt, egykori szovjet-amerikai szerződés tovább élt, megkötve az oroszok és az amerikaiak kezét, addig az időközben lendületes fejlődésnek indult Kína rakétafejlesztését semmilyen nemzetközi kötelezettség nem korlátozza.  Putyin szerint Oroszország, amelynek katonai költségvetése a hetedik helyen áll a világban, nem kíván elhúzódó fegyverkezési versenybe bonyolódni, és továbbra is nyitott a tárgyalásokra.
Témák
USA Oroszország

Kihajózott az orosz úszó atomerőmű

Publikálás dátuma
2019.08.23. 15:01

Fotó: AFP
Tervezett üzemideje 40 év, de már most szólnak, hogy ez simán megtoldható egy évtizeddel - a Roszatom pedig már arra készül hogy elárassza hasonlókkal a világot.
Míg Dániában a világ legnagyobb elektromos kompját bocsátották nemrég vízre, Oroszország egy egész atomerőmű- hajóval állt elő. A világ első úszó atomerőművét, a Lomonoszov Akadémikus nevet viselő erőmű-uszályt 2019. augusztus 23-án Murmanszkból el is indították állomáshelyére - tájékoztatott pénteken a Roszatom. Az erőmű az Oroszország távol-keleti részén fekvő csukcsföldi Pevekig tartó 4700 kilométeres út megtétele után a világ legészakibb elhelyezkedésű atomerőműve lesz. Beüzemelését követően a leállításra váró Bilibinói Atomerőmű és a csaunszki szénerőmű kiváltása lesz a dolga. 70 megawatt árammal és 300 megawatt hővel látja majd el a környéket, de a 144 méter hosszú, 30 méter széles és 21 ezer tonna vízkiszorítású létesítmény a tengervíz sótalanítására is alkalmassá tehető. Tervezett üzemideje 40 év, de már most szólnak, hogy ez simán megtoldható egy ötödik évtizeddel.
Érthető, ha valakit mindez nyugtalanítana. Az amúgy a Paks 2-n is dolgozó Roszatom augusztus elején egy tragikus arhangelszki atombaleset részese volt, ami után még az orvosoknak sem mondták meg, hogy sugárfertőzött embereket kell kezelniük, a környék kitelepítéséről pedig napról napra változik a hatóságok véleménye. Az orosz hozzáállásról a nukleáris biztonsághoz az is sokat elárul, hogy éveknek kellett eltelnie, mire kiderült, hogy az egész Európát beborító 2017-es radioaktív felhő a Majak nukleáris létesítményből jött. Persze a Roszatom a jelek szerint erről egyenesen hazudott, az igazat külföldi tudósoknak kellett kikutatnia. Szóval, ha valakit mindezért aggasztana az úszó atomerőmű, számára az oroszoknak van egy újabb rossz híre:
a Roszatom már az úszó atomerőművek exportra szánt - orosz rövidítéssel OPEB-nek nevezett - második generációján dolgozik.

Állítják, erre jelentős érdeklődés mutatkozik a közel-keleti és az észak-afrikai országok, valamint a délkelet-ázsiai régió országai részéről.