Hőség, zivatar és viharos szél is várható szombaton

Publikálás dátuma
2019.08.23. 16:44

Fotó: Shutterstock
Kilenc megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. A legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 33 fok között valószínű.
Szombaton nyugaton és északon nedvesebb, keletebbre szárazabb légtömeg alakítja időjárásunkat. Csapadék inkább a Dunántúlon fordulhat elő, de máshol sem lehet kizárni – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.
A többórás napsütés mellett fátyolfelhőkre, illetve az ország délnyugati felén több, máshol inkább csak kevesebb gomolyfelhőre számíthatunk. A zivatarok veszélye miatt hét megyére (BaranyaGyőr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala) is riasztásokat adtak ki, míg Békés és Csongrád megyében hőségre figyelmeztetnek.
Az északkeleti, keleti szél helyenként megélénkül, de zivatarok környezetében erős vagy viharos lökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 20, a legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 33 fok között várható.
Vasárnap a fátyol- és gomolyfelhők mellett többórás napsütés várható. A keleties szelet néhol élénk lökések kísérik. A zivatarok veszélye miatt az egész országra riasztásokat adtak ki. Hőségre Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében figyelmeztetnek, itt a napi középhőmérséklet 25 fok felett alakul.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 21, a legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 34 fok között várható.
Szerző

„Nem több nyelvvizsgát, hanem kevesebb diákot akar a kormány”

Publikálás dátuma
2019.08.23. 14:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Szél Bernadett szerint ha az általa megismert dokumentum valóban egy nyelvoktatási stratégia, akkor nem sok jóra lehet számítani.
Ez a dokumentum is azt igazolja, hogy nem több nyelvvizsgát, hanem kevesebb diákot akar a kormány a felsőoktatásban – számolt be tapasztalatairól Facebook-oldalán Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, miután pénteken betekinthetett a készülő idegen nyelvi stratégiába az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A politikus azért szerette volna látni a jelenleg 41 oldalas anyagot, mert 2020-tól már csak azok felvételizhetnek egyetemre, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek, de az oktatásirányítás még semmit nem tett azért, hogy az iskolák erre a lehető legtöbb tanulót felkészíthessék. Szél Bernadett szerint ha az általa megismert dokumentum valóban egy nyelvoktatási stratégia, akkor nem sok jóra lehet számítani. – Semmilyen konkrétum nincs benne, csak korábbi kutatások, statisztikák összefoglalói. A színvonala legfeljebb egy elsőéves egyetemi tudományos diákköri dolgozatnak felel meg. Ezt nem lehet stratégiának nevezni – fogalmazott. Állítása szerint a 2020-as nyelvvizsgaszigorról alig esik szó az anyagban, ám például az benne van, hogy a szerzők szerint a közmédia M5-ös csatornája kitűnő az idegennyelv-tudás fejlesztésére. A stratégia alapját elméletileg annak a kutatásnak az eredményei adják, amit tavaly hozott nyilvánosságra az Oktatási Hivatal. Megírtuk: a vizsgálat szerint az iskolai nyelvoktatás hatékonysága Magyarországon messze elmarad az uniós eredményektől, a módszertanok elavultak és nyelvtanárból sincs elegendő. Úgy tudjuk, a stratégiáról még szakmai szervezetekkel sem egyeztettek. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke korábban azt mondta lapunknak: ha a nyelvvizsgaszigor a jelenlegi keretek között valóban életbe lép 2020-tól, akár 18-22 ezer diák is kiszorulhat a felsőoktatásból. Tavaly 72 ezren nyertek felvételt, az Egyesület adatai szerint csupán 60 százalékuknak volt nyelvvizsgája. A Független Diákparlament a nyelvvizsgatörvény elhalasztását kérte, valamint felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy nyelvvizsgázzon le ő is. Ellenkező esetben népszavazást kezdeményeznek egyrészt a törvény bevezetése ellen, másrészt pedig azért, hogy olyan személy ne lehessen Magyarország miniszterelnöke, akinek nincs nyelvvizsgája. 
Szerző

Tényleg nyomoz az ügyészség a Microsoft-ügyben

Publikálás dátuma
2019.08.23. 14:13
Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára mond beszédet, mielőtt stratégiai partnerségi megállapodást ír alá Magyarország kormánya és a Microsoft Magyarország együttműködéséről a vállalat budapesti székházában
Fotó: Soós Lajos / MTI
Közölték, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumok elsődleges elemzésére már sor került.
A Központi Nyomozó Főügyészség „különösen jelenős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt” rendelt el nyomozást „az ún. Microsoft ügyben” – közölte az ügyészség. A közleményben az áll: az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma és az Amerikai Tőzsdefelügyelet a Microsoft Magyarország Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. által értékesített szoftverlicencek értékesítése ügyében folytatott, nem bűnügyi vizsgálatáról dokumentumokat hozott nyilvánosságra. Ezt követően a Legfőbb Ügyészség azzal a kéréssel fordult az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumához, hogy valamennyi, az ügyben releváns és esetleg büntetőeljárás alapjául szolgáló információját küldje meg részére. Kitértek arra is, hogy az ügyben két feljelentés is érkezett a Központi Nyomozó Főügyészségre, amely feljelentés kiegészítést rendelt el.
„Az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának válasza időközben megérkezett, és a nyilvánosságra hozott dokumentumok elsődleges elemzésére is sor került. Mivel a büntetőjogi felelősség, és megléte esetén a személyre szóló megalapozott gyanú csak büntetőeljárás keretében tisztázható, a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el”

– fogalmazott az ügyészség.

Szerdán az atv.hu arról számolt be, hogy információi szerint a Fővárosi Főügyészség közigazgatási jogi osztálya levélben kérte az Esterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatóját, hogy legkésőbb augusztus 26-ig küldje meg „a Microsoft vagy azzal egyenértékű szoftverlicencek és kapcsolódó szolgáltatások beszerzésére megkötött közbeszerzési szerződéseket, és azok előkészítő iratanyagát is a Fővárosi Főügyészségnek”. A portál szerint más szállítási, vállalkozási szerződéseket is kértek.   A feljelentéskiegészítés határideje egyébként kétszer 15 nap, amiből még csak 15 nap telt le – tehát a KNYF még 15 napig elhúzhatta volna az ügyet.
Szerző