Szabadulnának Strachétól: elvették a játékszerét

Publikálás dátuma
2019.08.25. 16:37

Fotó: ALEX HALADA / AFP
Az Osztrák Szabadságpárt egy szárnya igyekszik megszabadulni a volt pártelnöktől. Facebookos adminjogát is elvették.
A szélsőségesen jobboldali szabadságpárt, az FPÖ volt elnöke májusban lemondott összes politikai tisztségéről, miután egy ország látta, hogy Ibizában egy titkos videófelvételen korruptnak, cinikusnak bizonyult, aki pénzért akár a hazáját is elárulta volna. Strache politikai nyomásra adta vissza rangjait, azóta kettős folyamat megy végbe az általa 12 évig vezetett pártban. Az FPÖ hangadói, mindenekelőtt a pártelnökké megtett Norbert Hofer, aki szívesen lépne újra kormánykoalícióra a Sebastian Kurz vezette néppárttal, finoman, de könyörtelenül igyekszik minden hatalmat elvenni a szerinte szalonképtelenné vált volt pártvezértől. Strache viszont éppen azon fáradozik, hogy visszakerüljön a politikába. Csakhogy egy a szerencsejátékbizniszt körüli újabb korrupciógyanú miatt az ügyészség házkutatást rendelt el Strachénál, elkobozta mobiltelefonját, annak minden kényes adatával együtt. Ezt követte a múlt héten a volt politikus számára még nagyobb csapás, az FPÖ közvetítésével megfosztották Facebook-profiljától, 800 ezer követőjével együtt. A Heute című bulvárlap által közölt hírt Strache rögvest cáfolta, azt állította, csak a sajtó próbálja azt a hitet kelteni, hogy konfliktus lenne az FPÖ és közötte. Mindazonáltal elismerte, a szeptember végén esedékes választásokig a Facebook-oldalt a pártközpont felügyeli, „nehogy valami hiba kerüljön a bejegyzésekbe”. Hangoztatta, az FPÖ szakértői ugyanígy felülbírálják a többi vezető, például Hofer vagy a párt ideológusa, Herbert Kickl oldalát. Hozzátette azonban, az ő neve szerepel a népszerű oldalon, ha nem is adminisztrátorként, de szerkesztőként folytatja a munkát. Az FPÖ lehetővé teszi Strachénak, hogy személyes Facebook-oldalán folytassa a párbeszédet híveivel. Ezen oldalán 50 ezer követővel rendelkezik. Az FPÖ kommunikátorai és a bukott politikus már évekkel ezelőtt felismerték a közösségi oldal jelentőségét, s azt: a fizetett hirdetésekhez képest itt milyen olcsón juthatnak el az emberekhez, s megfelelő módszerekkel mekkora tömeget tudnak megmozgatni vele. A párt internetes oldalát eleddig teljesen Strachéra szabták, minden róla szólt, minden az ő nézeteit harsogta. A politikus arra törekedett, ne csupán like-okat kapjon bejegyzéseiért, hanem érdemi válaszokat is. Hazafias és bevándorlásellenes bejegyzések jelentek meg oldalán, napjában négyszer. A szövegekhez (például „A bűnöző menedékkérőket ki kell toloncolni”, „Brüsszel nem diktálhat”, „A mi Európánk hazafias”) fényképet is tesznek, a fotó mögött pedig nemzeti zászló lobog. A hangnem provokatív, a szöveg alatt szavazni is lehetett, egyetért-e felhasználó annak tartalmával, vagy sem. A Facebookon Strache sokkal keményebb hangot ütött meg, mint a mindennapi politizálásban, amely szalonképességet követelt tőle, főleg kormányzati pozícióban. Hasonló szélsőséggel válaszoltak gyakran a követők, időnként moderálni is kellett őket. Ausztriában a 14 év fölötti lakosság 86 százaléka használja az internetet, 70 százalék naponta. Az OZP című tiroli társadalomtudományi folyóirat májusi adatai szerint a 16-74 év közötti osztrákok 60 százaléka a közösségi oldalakat, mindenekelőtt a Facebookot is követi. Olyanok is, akik hagyományos, papírra nyomott újságokat nem olvasnak vagy fenntartással fogadják állításaikat. Az ország legnépszerűbb politikusa, Sebastian Kurz volt kancellár már megelőzte követők tekintetében Strachét 804 ezren követték júliusban, Strache 797 ezer hívet tudhatott maga mögött. Alexander van der Bellen köztársasági elnök is fel tudott mutatni 307 ezer virtuális társalkodó partnert. A szociáldemokraták „későn futottak”, de előfordult, hogy félmillió felhasználót értek el. Akadnak jócskán kamu felhasználók, akik mögött egyetemisták állnak. Ha valaki pénzért vesz like-ot, a bécsi Profil szerint 50 eurocentet fizetnek darabjáért.
Frissítve: 2019.08.25. 16:38

Világszintű összefogást kér Ferenc pápa az erdőtüzek megfékezéséhez

Publikálás dátuma
2019.08.25. 16:14

Fotó: VICTOR MORIYAMA / AFP
Az amazóniai esőerdők a föld tüdejét jelentik, együtt kell megállítani a pusztító tüzeket – üzente a katolikus egyházfő.
 Globális összefogásra és az Amazonas-medence esőerdőinek védelmére buzdított Ferenc pápa -yírja a Reuters. A katolikus egyház vezetője a Szent Péter téren tartotta meg szokásos vasárnapi beszédét, és emlékeztetett a több százezer hektáron pusztító tüzekre.
„Imádkozzunk, hogy mindannyiunk közös munkájával meg lehessen állítani ezeket. A tüdőként funkcionáló erdők létfontosságúak bolygónk számára” - mondta a több ezer ember előtt tartott szónoklat során. Eközben csak csütörtökön és pénteken 1600 új erdőtüzet fedeztek fel a brazil űrkutatási hivatal, az INPE szakemberei – január óta pedig 78 383 erdőtüzet regisztráltak Brazíliában, ami önmagában is több éves rekord, és a szakértők szerint elsősorban az erdőirtásra és a nagy szárazságra vezethető vissza. A legnagyobb pusztítást főleg a termőföld reményében gyújtogató farmerek okozzák – a nemrég megválasztott elnök, a szélsőjobbos Javier Bolsonaro közvetve még bátorította is terjeszkedésüket. Bolsonaro csak a nemzetközi nyomás hatására volt hajlandó lépni a tüzek terjedése ellen.
Ferenc pápa nem először szólal fel a környezet, az esőerdők és lakóik védelmében: 2015-ben a globális felmelegedés veszélyeit taglaló pápai enciklikát adott ki, és több alkalommal is kiállt az Amazonas- medence őslakóinak védelmében, hangsúlyozva, hogy joguk van területeik és kultúrájuk megőrzéséhez.
Szerző
Frissítve: 2019.08.25. 16:21

Macron megküzdött Trumppal

Publikálás dátuma
2019.08.25. 15:46

Fotó: ANDREW HARNIK / AFP
Emmanuel Macron igen apró sikereket ért el a G7-ek biarritzi csúcstalálkozóján. Trump elnökkel nehéz dolga volt.
A recessziótól való félelem jellemezte a hét legfejlettebb ipari ország, a G7-ek franciaországi, biarritzi csúcstalálkozóját. A házigazda, Emmanuel Macron köztársasági elnök megpróbálta elérni azt, hogy a Donad Trump miatt a szétesés jeleit mutató fórum legalább minimális egységet mutasson. Az amerikai elnököt ezért rögtön megérkezése után ebédre invitálta, ez nem szerepelt a Fehér Ház programjában. Trump munkatársai sem vettek részt az ebéden. Ez a húzás – ha időlegesen is -, meg is tette hatását. Az elutazása előtt még a francia borok elleni büntetővámmal fenyegetőző Trump retorikája hirtelen megváltozott, kiváló kapcsolatokról beszélt a francia elnökkel. Derűlátónak mutatkoztak abban, hogy a legfontosabb kérdésekben. „Sok dolgot érünk majd el” – fejtette ki. Macron pedig köszönetet mondott az amerikai elnöknek. Ez azonban messze nem jelenti azt, hogy jelentős áttörés történt volna az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonyában. Trump már azzal megadta az alaphangot azzal, hogy még Biarritzba utazása előtt a Twitteren jelentette be, hogy további öt százalékkal emeli a kíni árukra kivetett büntetővámokat. A bejelentés órákkal azután történt, hogy a kínai kormányzat az amerikai termékekre vetett ki új vámokat. Az amerikai elnök úgy vélte, hazája nyeri a kereskedelmi csatát, egyúttal azt is közölte, bármikor tárgyalna. Amerikai szakértők figyelmeztetnek arra: a vámok kivetése visszavetheti az amerikai gazdaságot. Macron erre televíziós beszédben közölte: mindent meg kell tenni azért, hogy csökkenjen a feszültség. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig rámutatott, hogy a kereskedelmi háborúk recesszióhoz vezetnek, a gazdaságot a kereskedelmi megállapodások élénkítik. Boris Johnson brit kormányfő is csatlakozott hozzájuk. Mint mondta, azok, akik a büntetővámokat támogatják, később felelősségre vonhatóak lesznek a világgazdaság teljesítményének visszaeséséért. Ezért – mint hangoztatta – közös fellépésre van szükség a vitás gazdasági kérdésekben. Hozzátette, egyetlen ország sem határozhatja meg egyes egyedül a keretfeltételeket. Trump konfrontatív politikáját jelzi az is, hogy Boris Johnsont ismét arra bátorította, London vigye véghez a Brexitet. Johnson szerinte nagyon alkalmas a kilépés levezénylésére. Egyúttal komoly kereskedelmi megállapodást helyezett kilátásba London számára. Kiderült azonban, a megegyezést másként képzeli el Trump és Johnson. Utóbbi egy nagy, előbbi több kis megállapodásról tett említést.
Irán kérdésében apró előrelépést lehetett tapasztalni.. Macron arra kérte Trumpot, tegyen lépéseket azért, hogy közösen biztosítsák: a perzsa állam ne tegyen szert atomfegyverre. Az amerikai elnök azonban kitérő választ adott. Később azonban az állam- és kormányfők megbízták Macront azzal, küldjön egyértelmű üzenetet Teheránnak. Mint a francia elnök elmondta, ez nem tárgyalási megbízást jelent. A csúcstalálkozón egy sor kérdést érintettek, Ukrajna, Szíria, Líbia és Észak-Korea ügyét, de szót ejtettek a klímaváltozásról és az Amazonas térségében dúló erdőtüzekről is. Macron úgy véli, hogy a világot érintő kihívásokban Franciaország hiteles közvetítő lehet. A G7-es csúcsok idején szinte menetrendszerűek az antiglobalista tüntetések. Bayonne városában, Biarritz közelében tüntetők egy csoportja megpróbálta áttörni a kordont, a rendőrség 68 személyt vett ideiglenesen őrizetbe, 38-an kerültek vizsgálati fogságba. A rendőrök könnygázt vetettek be. A résztvevők szerint 15 ezren vettek részt a megmozduláson, a rendőrség úgy vélte, legfeljebb 9 ezren lehettek.