Szabad szemmel - Európa ismét a nemzeti bezárkózás felé tart

Publikálás dátuma
2019.08.25. 10:31

Nemzetközi sajtószemle, 2019. augusztus 25.
Spiegel Európa válságban van, és ahelyett, hogy összenőne, ismét a nemzeti bezárkózás felé tart. Ezért a lap szerint fel kell tenni a kérdést: elképzelhető-e egy újabb háború a földrészen? Erre első megközelítésben az a felelet, hogy pillanatnyilag semmi sem indokolja a pánikot, ám ha még rosszabbra fordulnak a dolgok, akkor meg kell nézni, mi lehet a végállomás. Mármint hosszú távon. Éppen 80 éve kezdődött a 2. világháború, amely mindent megváltoztatott. De az volt egyben az a pillanat, amely elvezetett ahhoz, hogy a kontinens szakítson azzal a régi kényszerűséggel, miszerint a versengés előbb-utóbb fegyveres összetűzésbe torkollik az államok között. Hogy azután ez így lett, abban fontos szerepet játszott a megrázkódtatás, hiszen addig még sosem látott a világ ekkora háborút. A nyugati politikusok a megfelelő következtetést vonták le belőle, a kontinens nyugati fele kezdett lassan összenőni. Viszont a béke érdekében a Keletet átengedték a Szovjetuniónak. De a béke mindmáig fennmaradt. A további viszályok regionális keretekre korlátozódtak. Ám amikor javarészt eltűntek a színről azok a vezetők, akik maguk is átélték a háború borzalmait, újra teret nyert a nemzeti gondolat, sőt előretörőben van. A pénzügyi és menekültválság súlyos károkat okozott az európai szolidaritás eszméjének. Nem a határokat kérdőjelezik meg, hanem a nyitott határokat. Jelenleg nyomás alá került a liberális demokrácia, pedig úgy tűnt, hogy az az európai konszenzus alapja. Magyarországon már meg is szűnt, Lengyelországban alig-alig létezik. Az olaszoknál veszély fenyegeti és sok más helyen a jobboldali-populista pártok kihívást jelentenek a rendszerrel szemben. Az EU-n belül első ízben tűnik úgy, hogy lassanként két modell vetélkedik egymással: a liberális demokratikus, illetve a tekintélyelvű. Ez pedig a múltban kedvezett a háborúknak, lásd, amikor a fasizmus állt szemben a demokráciával. Napjainkban előfordulhat, hogy egy autokrata állam Kínával szövetkezik és akkor már nem lesz érvényes az a szabály, hogy a demokráciák egymással nem hadakoznak. 
Deutschlandfunk A kommentár nem csupán a magyar nép iránti elismerésként tartja fontosnak, hogy Merkel és Orbán közösen ünnepelte a Páneurópai Pikniket, amely azután. 3 évtizeddel ezelőtt beharangozta a Vasfüggöny leomlását, és így az egész keleti tömb végét. A két politikust 2015 óta szívélyes ellenségesség köti össze, miközben a házigazda az illegális migránsok elleni bezárkózást testesíti meg, ideértve új határkerítéseket, valamint a társadalom átépítését illiberális demokráciává. Bármennyire is paradox az utóbbi fogalom. Ezzel együtt a kancellárnak el kellett zarándokolnia a helyszínre, Főhajtásként a magyar nemzet és akkor reformpolitikusai előtt. A látogatás egyben gesztus volt a merev házigazda számára, akinek pártja továbbra is az EPP tagja. Az elemzés idézi Kiszelly Zoltán politológust, miszerint a Visegrádi Csoport tagjai már a menekültválság előtt úgy érezték: nem egyenrangú félként kezelik őket az EU-ban. Ám a csalódás semmiképpen sem igazolja Magyarországon és más államokban a hatalmi ágak szétválasztásának megszüntetését, a tudomány és sajtó szabadságának felszámolását. Viszont jelzi, hogy a milliónyi menedékkérő beözönlése mélyebb problémákat hozott a felszínre, és hogy hiába oldanák meg a bevándorlással összefüggő vitát, attól még megmaradnak a keleti tagok integrációja során elkövetett hibák. Merkel útját lehet úgy értékelni, hogy az a kedélyek csillapítását szolgálta az EP-választásokat kísérő összetűzések után. A bibliai tanítás értelmében: ha megütöd a bal orcámat, odatartom a jobbot is. Amúgy a vendég ugyan az eseményen közös értékeket emlegetett, de ha abban sincs egyetértés, hogy a liberális demokrácia adja a közös társadalmi modellt, akkor talán egyedül csak a várt életszínvonal-emelkedés magyarázza a belépést. Ezzel együtt jó volna, ha a nyugati elit világossá tenné, hogy számára a Kelet több mint kibővített piac és olcsó munkaerőforrás. Mindehhez azonban a Soproni Pikniknek semmi köze sem volt.
Der Standard Ausztria távollétével tüntetett a Páneurópai Piknik 30. évfordulóján rendezett megemlékezéseken, így olyan kép keletkezett, mintha Magyarország közvetlenül Németországgal volna határos. Ezt írja vendégkommentárjában egy osztrák történész, a bécsi Pedagógiai Főiskola tanára. Paul Mychalewicz nincs megelégedve azzal sem, ahogyan az osztrák állami tévé és rádió sem tulajdonított túl nagy jelentőséget az egykori, ideiglenes határnyitásnak, pedig annak idején a határ menti osztrák települések lakói nem kis segítséget nyújtottak a menekülő keletnémeteknek. Azt pedig tragikomikus részletnek nevezi, hogy a magyar biztonsági szolgálat nem engedte be az eseményre a burgenlandi tartományfőnököt. Hogy mindez így alakult, annak okát abban látja, hogy Ausztriában átmeneti kormány van hatalmon. Ám nagy károkat okoz az ország külső megítélésnek, hogy távolmaradt az ünnepségektől. Azt is nehezményezi, hogy az ORF visszaemlékező műsorai egy szóval nem említették Pozsgay Imrét, pedig ő kulcsszerepet játszott a Piknik megszervezésében. Nem beszélve magyar civilekről, akik nélkül az NDK-sok semmiképpen sem értesülhettek volna a kínálkozó lehetőségről. Valahogy az is kimaradt, hogy az áttörés a keletnémet szocializmus összeomlásának nyitánya lett. És az sem hangzott le, hogy annak idején Ausztriában is jócskán akadtak olyanok, akik szintén érdemeket szereztek az immár történelmi esemény megszervezésében.   
Szerző

Több száz újabb helyen észleltek erdőtüzeket Amazóniában

Publikálás dátuma
2019.08.24. 19:58

Fotó: VICTOR MORIYAMA / AFP
A tüzek túlnyomó többségét emberek gyújtják, hogy az esőerdő helyén legelőt nyerjenek.
Több száz újabb helyen észleltek erdőtüzeket szombaton az Amazonas vidékének mintegy három hete lángoló dzsungelében a hivatalos adatok szerint. Január óta 78 383 erdőtüzet jegyeztek fel szerte az országban, ami önmagában is több éves rekord, és a szakértők szerint elsősorban az erdőirtásra és a nagy szárazságra vezethető vissza. A tüzek több mint fele a Amazonas esőerdőiben ég, és csütörtökön és pénteken 1663 újabb tüzet észleltek a brazil űrkutatási hivatal, az INPE szakemberei. Az INPE vezetőjét egyébként augusztus elején leváltották a hivatal éléről, miután olyan adatokat hozott nyilvánosságra, amelyek azt mutatták, hogy júliusban mintegy négyszerese volt az erdőirtás az egy évvel korábbinak. Jair Bolsonaro brazil elnök azzal vádolta meg az INPE vezetőjét, hogy hazudik. Bolsonaróra az erdőtüzek miatt egyre nagyobb nemzetközi nyomás is nehezedik, miután a Föld tüdejének is nevezett, lángokban álló esőerdő képei bejárták a világsajtót, és nemzetközi felháborodást váltottak ki. Az Európai Unió részéről több tagállam is felvetette, hogy vétót emel az EU és a dél-amerikai szabadkereskedelmi övezet, a Mercosur közötti szabadkereskedelmi megállapodás ellen, ha a brazil kormány nem tesz hathatós lépéseket a tüzek megfékezése érdekében. Pénteken Rio de Janeiróban és Sao Paoloban is több ezer fős tüntetéseken követelték Amazónia megmentését. Világszerte több helyen voltak hasonló tiltakozások Brazília külképviseleteinél. A brazil kormány közben bejelentette, 44 ezer katonát és katonai repülőgépeket vet be a tomboló erdőtüzek megfékezése érdekében, miután Bolsonaro pénteken felhatalmazást adott a hadsereg bevetésére. A jobboldali elnök azért áll a kritikák kereszttüzében, mert korábban kijelentette, hogy az esőerdő védelmében tett lépéseket a gazdasági növekedés gátjának tekinti.
A bolíviai kormány szombaton La Pazban azt jelentette be, hogy egy átalakított Boeing 747-est vet be az ország keleti részében tomboló erdőtüzek eloltására. A gép fordulónként 75 köbméter vizet tud az égő területre juttatni, és naponta négy fordulót fog megtenni az érintett területen - közölte Javier Zavaleta bolíviai védelmi miniszter a La Razón című helyi lappal. Az Amazonas medencéje nyolc ország területén fekszik, és 6,3 millió négyzetkilométeres területével Dél-Amerika több mint harmadát foglalja el, a legnagyobb részét esőerdő borítja. Az esőerdőben pusztító tüzek tetemes részét nem villámcsapás vagy egyéb természeti csapás okozza, hanem emberek gyújtják fel az erdőt, hogy így nyerjenek nagyobb megművelhető, legelőként használható vagy beépíthető területet.
Szerző

Ha Trump nem tudta megvenni Grönlandot, akkor legalább nyit rajta egy konzulátust

Publikálás dátuma
2019.08.24. 18:03
Grönland, Nuuk
Fotó: Instagram / colourful_nuuk
Az amerikai külügy hivatalos álláspontja szerint a sziget megnövekedett gazdasági és geopolitikai helyzete miatt tennének így.
A külügy egy levelet küldött a Kongresszusnak, amely szerint a Nuuk városban nyitandó amerikai konzulátus így a sarkvidékeken szorgalmazna nagyobb amerikai jelenlétet egy nagyobb stratégiaváltás részeként - adta hírül a 444 a Guardian alapján.  A lap azt írja, a Grönlandon és környékén feltehetően a föld alatt lévő gáz és más értékes anyagok iránt nemcsak az Egyesült Államok, de Oroszország és Kína is érdeklődést mutatott, amit Trump így tulajdonképpen a nagy nyilvánosság elé vitt azzal, hogy meg akarja vásárolni Dániától a szigetet. Persze erről hallani sem akartak sem a grönlandiak, sem a dánok. Az amerikai külügy szerint az amerikai konzulátus feladata lenne az is, hogy erősítse a kapcsolatot a grönlandi civilszféra, a politikai szervek és az USA között. Az amerikaiaknak egyébként volt már konzulátusuk Grönlandon, Dánia náci megszállása után, azt azonban 1953-ban bezárták. Jelenleg egy diplomata foglalkozik külön a grönlandi ügyekkel a koppenhágai nagykövetségen.
Szerző
Frissítve: 2019.08.24. 18:07