Miközben az ország keleti felén az utóbbi években állami finanszírozás híján sorra zártak be a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását segítő tanodák, addig – részben állami segítséggel – új oktatási formák jelentek meg ugyanitt: a vagyonosak gyerekekeit kiszolgáló, angol nyelvű magániskolák. A horribilis tandíjak miatt a hétköznapi, átlag magyar fizetésből élő családok nem is álmodhatnak arról, hogy ezekbe az intézményekbe íratják fiaikat, lányaikat, annak ellenére sem, hogy a beruházások jó részét – Debrecenben a teljes összegét - közpénzből, vagyis a fizetésből élő családok adóforintjaiból fedezik.
A Debreceni Nemzetközi Iskola (International School of Debrecen) a Modern Városok Program keretében, 3,3 milliárdos állami támogatásból épült fel a hajdúsági székhely pallagi városrészében, zöldmezős beruházással. A két év alatt felhúzott, s az első tanévet idén megkezdő intézményt egy, az önkormányzat többségi, valamint a magyar állam és a Debreceni Egyetem kisebbségi tulajdonában lévő oktatási központ működteti. Megtudtuk: idén két óvodai és két általános iskolai 1-2. osztállyal indítják a munkát. Az első tanévre legalább 50 tanulmányi szerződés megkötését tervezték, a beiskolázásra szavaik szerint rendkívül jelentős volt az érdeklődés, s jelenleg 56 tanulmányi szerződéssel rendelkeznek. Az óvodások éves tandíja 2 millió 440 ezer forint, az elsősök és a másodikosok után 2 millió 897 ezer 500 forintot kell leróniuk a szülőknek. Pluszban mindenkinek be kellett fizetni százezer forintos úgynevezett jelentkezési díjat, ami nem jár vissza, s évkezdet előtt 200 ezer forint úgynevezett regisztrációs díjat is elkértek: ez a tandíjból ugyan levonható, de ha a diák mégsem kezdi el az évet, szintén nem adják vissza a pénzt. Megkérdeztük, indítanak-e ösztöndíjprogramot – miként korábban ígérték – olyan, hátrányos helyzetű tehetséges tanulóknak, akik a tandíjat nem tudják kifizetni. Kiderült: az ösztöndíjprogram tervezetéről épp a napokban adtak tájékoztatást a debreceni közgyűlésnek, amit a testület egyhangúlag el is fogadott. Az első oktatási évben nem tervezik ösztöndíjprogram indítását, jövőre azonban igen: a pályázatokról a háromfős bíráló bizottság javaslata alapján a város jegyzője dönt majd.
Érdekesség: Debrecenben a magániskola beindítását hivatalosan úgy kommunikálták, hogy a városban és környékén megtelepedett multinacionális cégek külföldi vezetőinek gyerekeire számítanak elsősorban, ám a nekünk adott válaszból kiderült, hogy noha a diákok között vannak külföldi, illetve kettős állampolgárságúak is, az első tanévre beiratkozottak többségében magyar állampolgárságúak.
Miskolcon az energiaitalokat támogató Hell csoport indítja be szeptembertől az Avalon International Schoolt, amelyet a cég által támogatott alapítvány működtet. - Az intézmény megépítéséhez, elindításához az alapítvány külső támogatást nem kapott, a közelmúltban mi is a sajtóból értesültünk, hogy 2020-ban tervben van az intézmény költségvetési támogatása – válaszolta lapunknak Tóth Róbert az Avalon Center Kft ügyvezető igazgatója. Egy hónapja az Index írt arról, hogy a kormány - amely eddig sem volt szűkmarkú a Hell-el, hiszen 7 milliárd forinttal támogatta már a cég szikszói dobozgyárát - segíti az Avalon International School működését is 300 millió forinttal – erre utalhatott a cégvezető, amikor a számukra is váratlan, jövőre esedékes „költségvetési támogatásról” beszélt.
Tóth Róbert szavai szerint a szeptembertől induló iskolájuk a régióban élőknek alternatív oktatási lehetőség, elsődleges szempont volt, hogy megakadályozzák a Miskolcról való elvándorlást, s kiemelt céljuk, hogy a környéken működő és jövőben idetelepülő vállalatvezetők, szakemberek gyermekeinek biztosítsanak a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő oktatást. Hozzátette: az intézmény létrehozása a társadalmi felelősségvállalás egy kevésbé ismert, jövőbe mutató formája, amely új gazdasági potenciált és fejlődési lehetőséget teremt a régió és a város számára. Náluk egyébként a havi tandíj óvodások esetén 120 ezer forint, az iskolások pedig ennek kétszeresét, 240 ezer forintot fizetnek: az összeg tartalmazza az oktatási eszközöket és a könyveket is, de nincs benne az étkezés és a kötelező egyenruha költsége. Az idei, első tanévben két óvodai csoportot és egy elsős osztályt indítanak, csoportonként 12-15 fővel. Mindegyikbe túljelentkezés volt, a képzés most együttesen 40 fővel indul. Megtudtuk: a szeptemberi induláskor még nem rendelkeztek ösztöndíjprogrammal, de a közeljövőben szeretnének ilyet is elindítani.
Nahalka István oktatáskutató szerint noha az ilyen jelegű iskolák csak nagyon szűk mezsgyéjét jelentik a teljes oktatási palettának, mégis jelzés értékű, hogy Budapest után a vidéki nagyvárosokban is megjelentek ezek a formációk. Az északi és kelet-magyarországi régióban, ahol szép számban vannak leszakadó kistérségek, a szegregáció egy új formáját jelentik a tandíjas magániskolák, ahová az elit „menekíti” ki a gyerekeit. A magyar társadalom kutatások szerint nemcsak elfogadja, hogy a jobban tanuló – s jellemzően jobb szociális körülmények között élő - diákoknak magasabb színvonalú oktatás jár, de már ennek a halvány megkérdőjelezését sem érti, s a szegregációt mintegy természetesnek veszi. Az ösztöndíjprogramok beindítása viszont mindenütt a világon az adott iskola érdeke is – tette hozzá a kutató –, mert a vagyonos réteg gyermekei nem feltétlenül mindig a legokosabbak: a versenyeket inkább a tehetséges, de motivált „szegényebb” diákok nyerik.
