Menekülési lehetőség az elitnek a magániskola

Publikálás dátuma
2019.08.26. 07:30

Fotó: AIS FACEBOOK-OLDALA
Két magániskola is elindul idén szeptembertől Kelet-Magyarországon: Miskolcon és Debrecenben átlagosan havi 250 ezer forint lesz az elsősök tandíja.
Miközben az ország keleti felén az utóbbi években állami finanszírozás híján sorra zártak be a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását segítő tanodák, addig – részben állami segítséggel – új oktatási formák jelentek meg ugyanitt: a vagyonosak gyerekekeit kiszolgáló, angol nyelvű magániskolák. A horribilis tandíjak miatt a hétköznapi, átlag magyar fizetésből élő családok nem is álmodhatnak arról, hogy ezekbe az intézményekbe íratják fiaikat, lányaikat, annak ellenére sem, hogy a beruházások jó részét – Debrecenben a teljes összegét - közpénzből, vagyis a fizetésből élő családok adóforintjaiból fedezik. A Debreceni Nemzetközi Iskola (International School of Debrecen) a Modern Városok Program keretében, 3,3 milliárdos állami támogatásból épült fel a hajdúsági székhely pallagi városrészében, zöldmezős beruházással. A két év alatt felhúzott, s az első tanévet idén megkezdő intézményt egy, az önkormányzat többségi, valamint a magyar állam és a Debreceni Egyetem kisebbségi tulajdonában lévő oktatási központ működteti. Megtudtuk: idén két óvodai és két általános iskolai 1-2. osztállyal indítják a munkát. Az első tanévre legalább 50 tanulmányi szerződés megkötését tervezték, a beiskolázásra szavaik szerint rendkívül jelentős volt az érdeklődés, s jelenleg 56 tanulmányi szerződéssel rendelkeznek. Az óvodások éves tandíja 2 millió 440 ezer forint, az elsősök és a másodikosok után 2 millió 897 ezer 500 forintot kell leróniuk a szülőknek. Pluszban mindenkinek be kellett fizetni százezer forintos úgynevezett jelentkezési díjat, ami nem jár vissza, s évkezdet előtt 200 ezer forint úgynevezett regisztrációs díjat is elkértek: ez a tandíjból ugyan levonható, de ha a diák mégsem kezdi el az évet, szintén nem adják vissza a pénzt. Megkérdeztük, indítanak-e ösztöndíjprogramot – miként korábban ígérték – olyan, hátrányos helyzetű tehetséges tanulóknak, akik a tandíjat nem tudják kifizetni. Kiderült: az ösztöndíjprogram tervezetéről épp a napokban adtak tájékoztatást a debreceni közgyűlésnek, amit a testület egyhangúlag el is fogadott. Az első oktatási évben nem tervezik ösztöndíjprogram indítását, jövőre azonban igen: a pályázatokról a háromfős bíráló bizottság javaslata alapján a város jegyzője dönt majd. Érdekesség: Debrecenben a magániskola beindítását hivatalosan úgy kommunikálták, hogy a városban és környékén megtelepedett multinacionális cégek külföldi vezetőinek gyerekeire számítanak elsősorban, ám a nekünk adott válaszból kiderült, hogy noha a diákok között vannak külföldi, illetve kettős állampolgárságúak is, az első tanévre beiratkozottak többségében magyar állampolgárságúak. Miskolcon az energiaitalokat támogató Hell csoport indítja be szeptembertől az Avalon International Schoolt, amelyet a cég által támogatott alapítvány működtet. - Az intézmény megépítéséhez, elindításához az alapítvány külső támogatást nem kapott, a közelmúltban mi is a sajtóból értesültünk, hogy 2020-ban tervben van az intézmény költségvetési támogatása – válaszolta lapunknak Tóth Róbert az Avalon Center Kft ügyvezető igazgatója. Egy hónapja az Index írt arról, hogy a kormány - amely eddig sem volt szűkmarkú a Hell-el, hiszen 7 milliárd forinttal támogatta már a cég szikszói dobozgyárát - segíti az Avalon International School működését is 300 millió forinttal – erre utalhatott a cégvezető, amikor a számukra is váratlan, jövőre esedékes „költségvetési támogatásról” beszélt. Tóth Róbert szavai szerint a szeptembertől induló iskolájuk a régióban élőknek alternatív oktatási lehetőség, elsődleges szempont volt, hogy megakadályozzák a Miskolcról való elvándorlást, s kiemelt céljuk, hogy a környéken működő és jövőben idetelepülő vállalatvezetők, szakemberek gyermekeinek biztosítsanak a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő oktatást. Hozzátette: az intézmény létrehozása a társadalmi felelősségvállalás egy kevésbé ismert, jövőbe mutató formája, amely új gazdasági potenciált és fejlődési lehetőséget teremt a régió és a város számára. Náluk egyébként a havi tandíj óvodások esetén 120 ezer forint, az iskolások pedig ennek kétszeresét, 240 ezer forintot fizetnek: az összeg tartalmazza az oktatási eszközöket és a könyveket is, de nincs benne az étkezés és a kötelező egyenruha költsége. Az idei, első tanévben két óvodai csoportot és egy elsős osztályt indítanak, csoportonként 12-15 fővel. Mindegyikbe túljelentkezés volt, a képzés most együttesen 40 fővel indul. Megtudtuk: a szeptemberi induláskor még nem rendelkeztek ösztöndíjprogrammal, de a közeljövőben szeretnének ilyet is elindítani. Nahalka István oktatáskutató szerint noha az ilyen jelegű iskolák csak nagyon szűk mezsgyéjét jelentik a teljes oktatási palettának, mégis jelzés értékű, hogy Budapest után a vidéki nagyvárosokban is megjelentek ezek a formációk. Az északi és kelet-magyarországi régióban, ahol szép számban vannak leszakadó kistérségek, a szegregáció egy új formáját jelentik a tandíjas magániskolák, ahová az elit „menekíti” ki a gyerekeit. A magyar társadalom kutatások szerint nemcsak elfogadja, hogy a jobban tanuló – s jellemzően jobb szociális körülmények között élő - diákoknak magasabb színvonalú oktatás jár, de már ennek a halvány megkérdőjelezését sem érti, s a szegregációt mintegy természetesnek veszi. Az ösztöndíjprogramok beindítása viszont mindenütt a világon az adott iskola érdeke is – tette hozzá a kutató –, mert a vagyonos réteg gyermekei nem feltétlenül mindig a legokosabbak: a versenyeket inkább a tehetséges, de motivált „szegényebb” diákok nyerik.
Szerző

15,6 milliárdos bevételéből összesen 125 milliót fizetett Budapestnek a Sziget

Publikálás dátuma
2019.08.26. 07:06

Fotó: Koncz Márton / Rockstar Photographers
A közterület-használatért és adó gyanánt.
Idén több mint 125 millió forintot fizet Budapestnek és a III. kerületnek a Sziget fesztivál. Ez az összeg a közterület-használatért felszámított díjból és az idegenforgalmi adóból tevődik össze. A szervezők a következő öt évben több mint 300 millió forintból fejlesztik a Hajógyári-szigetet - írja hétfői számában a Világgazdaság a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. tájékoztatása alapján. A hivatalos statisztika szerint az augusztus 7-13. között lebonyolított rendezvényre 529 ezren látogattak ki, ami elmarad a tavalyi 565 ezer fős rekordtól. A Sziget költségvetése a szervezők tájékoztatása szerint 2019-ben meghaladta a tízmilliárd forintot. A Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. kifejezetten jó évet zárt tavaly: árbevétele a 2017-es 12,53-ról 15,66 milliárd forintra nőtt. A 2018-as adózott eredménye 1,42 milliárd forint volt, ezt teljes egészében osztalékként fizették ki. Ezen számok tükrében a Hajógyári-sziget bérleti díja elhanyagolható kiadás - írja a lap. Vető Viktória sajtófőnök a Világgazdaságnak arról is beszélt, hogy a Sziget a következő ötéves periódusra 300 millió forintos beruházási vállalást tett a Hajógyári-szigetet érintően, de arra nem tért ki, hogy ez milyen fejlesztéseket takar. Elmondta, hogy a fesztivál területén szeptember elején kezdődnek meg a helyreállítási munkálatok, amelyek időjárástól függően két-három hetet vesznek igénybe, és nagyjából nettó 25 millió forintnyi ráfordítást igényelnek. Az óbudai önkormányzat jelezte: a szemét eltakarítását, valamint a zöldterület helyreállítását teljes egészében a szervezők finanszírozzák, a folyamatnak legkésőbb szeptember 30-ig be kell fejeződnie.
Szerző
Témák
sziget

Bukott az Emmi, belügyi kézben a felzárkóztatás

Publikálás dátuma
2019.08.26. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Pintér Sándor miniszternek vagy az általa kijelölt minisztériumi vezetőnek kell jóváhagynia a települések pályázatait.
A héten jelentették be, hogy a felsőoktatási képzés teljes irányítása átkerül az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM), de eddigi gazdája, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csonkolása már májusban megkezdődött. Akkor a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárság költözött át a Belügyminisztériumba (BM). A gyakorlati munka megszervezése kicsit lemaradva követte a hivatali ajtók átcímkézését, de az utóbbi hetekben megjelentek azok a rendeletek és határozatok is, amelyek az elosztható pénzek forrását és a róluk való döntés menetét rögzítik. Kormányzati és önkormányzati körökből származó információink szerint ezek a lépések egyértelműen a Kásler Miklós irányítása alatt működő apparátus gyengeségére vezethetők vissza. Fideszes településvezetők állították lapunknak, hogy a miniszterelnök hónapokat várt a felzárkóztató csomagra, de egy idő után elege lett az ígéretekből és inkább az erős kezű vezetőként elkönyvelt Pintér Sándor belügyminiszterre bízta a területet. Mivel a programoknak főként a roma lakosság további leszakadását kellene megállítani, valamint azoknak a hátrányos helyzetű kistelepüléseknek az előbbre jutását kellene szolgálni, ahol az elmúlt évek közmunka programjai a lakosság nagy létszámát érintették, még az indoklás is kézenfekvő volt, hogy a közmunkát kézben tartó belügyi tárca feleljen a roma lakosságot segítő többi intézkedésért is. Közben ráadásul az is kiderült, nemcsak arról van szó, hogy a belügyminiszter dönt minden helyi ötletről és pályázatról, hanem arról is, hogy mindezt a kormányzati igazgatásban szokatlan módon rohamtempóban, mindössze 21 nap alatt akarja teljesíteni. Augusztus 1-ig minden minisztériumnak meg kellett nevezni egy helyettes államtitkárt, aki részt vesz a koordinációt végző „szakmai felsővezetői irányító testület” munkájában. Lapunk kérdésére a BM sajtóirodája azt felelte, ez a lépés megtörtént. A napi gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Magyar Falu Program kivételével minden elkészült pályázatnak hét napon belül el kell jutni hozzájuk és a csoportnak is hét napja van eldönteni, javasolja-e a miniszternek a program támogatását, majd a vélemény alapján maga Pintér Sándor, vagy az általa kijelölt belügyi vezető dönt a terv sorsáról újabb egy hét alatt. Az uniós pályázatoknál ugyanez a helyettes államtitkári kör, vagy az általuk felkért szakértők dolgozzák ki a pályázati felhívások szövegét is, szintén a BM-ben koncentrálva a pénzek feletti döntést. Érdeklődésünkre a tárca azt közölte, hogy az új rend alapján még nem írtak ki pályázatokat, de ez a „közeljövőben” megtörténik. 

Nagy program, kis remény

Eddig két programot hirdetett meg a kormány az új feltételekkel, bár ezek egyrészt nem tartalmaznak új forrásokat, másrészt a hozzájuk kapcsolódó konkrét pályázatok még nem jelentek meg. A Felzárkózó települések hosszú távú programja nevet viselő csomag első körben 30 települést érint, összesen majd háromszázat. A KSH mutatói alapján kiválasztott leszakadt falvak közt leginkább olyanokat találunk, ahol közismerten nagyon magas a roma lakosság aránya, így a listán szerepel Csenyéte, Tiszabura, Nógrádszakál, vagy Ricse, Tiszabura és Vizsoly is. A Máltai Szeretetszolgálat Tiszaburán és Tiszabőn már kipróbált programja civilek és egyházak közreműködésével, a fiatalokra koncentrálva segíti az integrációjukat alapvető szociális készségek elsajátításától közösségi mosodák működtetésén át sok mindennel. A hosszú távú programra idén a Start munkaprogramból adnak át 10 milliárd forintot, s a máltaiak további 2 milliárdot kapnak a belügyminisztertől. A másik kezdődő program a Kedvezményezett települések gazdaságélénkítő programja nevet viseli, és november elsején indul 5 milliárdos kerettel 50 településen. Ennek előzménye az a tavaly decemberi kormányhatározat, amiben a gazdasági jellegű tárcák vezetőinek feladatként szabták, hogy mérjék fel a saját területükön, mit tudnának termelni a leszakadt térségekben. Így került szóba századszor is a téglagyártás, üvegházi zöldségtermesztés, játékgyártás, vagy éppen a gyógynövénytermesztés, holott ezek alig néhány falunak hoztak némi gazdasági előnyt az utóbbi években. Újdonságként szerepelt az ötletek közt a büntetésvégrehajtás gazdasági társaságainak ezekbe a falvakba telepítése. A kiválasztott települések közt végül nem csak kis községek jelentek meg, Csány, Diósjenő, Kunbaja, Mád, vagy Tiszaroff mellett felkerült a listára a majdnem hatezer lakosú Szécsény is.